Élelmiszerek címkézése az Európai Unióban, avagy miért nincs az almádon címke

Élelmiszerek címkézése az Európai Unióban, avagy miért nincs az almádon címke

A címkék az élelmiszereken azért vannak, hogy tájékoztatást adjanak arról, hogy mi van benne, igaz? Az európai élelmiszer-címkézési szabályok határozottan ezt mondják. De hogy áll ez a valóságban? Minden élelmiszeren helyesen van feltüntetve a címke, vagy néha félretájékoztatnak minket? Amint azt látni fogjuk, a következő (félre)idézet magyarázza meg legjobban a dolgok állását: “

Miért címkézünk egyáltalán?

Mielőtt részletesen kifejtenénk, mi történik a való világban, nézzük meg, miért címkézünk egyáltalán?

Normális esetben nem látunk címkét egy almán. Egy almában természetesen különböző tápanyagok vannak, és általánosságban elmondható, hogy egy alma egészséges. Egy almánál azt kapod, amit látsz. Amikor azonban egy almát almás pitébe vagy gyümölcslébe teszünk, más összetevőket is hozzáadunk. Mivel Ön, a fogyasztó nem tudja pontosan, hogyan készült, a címke nyújt információt arról, hogy mi van az élelmiszerben.

Az Európai Unióban (EU) az Európai Bizottság (EB) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) feladata az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályok és előírások betartatása. A címkézési szabályok célja, hogy átfogó tájékoztatást nyújtsanak Önnek az élelmiszerek tartalmáról és összetételéről. A címkék segítenek Önnek tájékozott döntést hozni az élelmiszer-vásárlás során. A címkék tájékoztatják Önt arról, hogy mi van abban, amit vásárol.

Source: http://foods.organicxbenefits.com/

Élelmiszerek címkézése állítások 101

Az élelmiszerek címkéjén (és/vagy csomagolásán) egy vállalat állításokat tehet. Ezek az állítások vonatkozhatnak az élelmiszerben található tápanyagokra vagy az élelmiszer elfogyasztásának lehetséges egészségügyi előnyeire.

Táplálkozási állítások

A táplálkozási állítások az élelmiszerben található előnyös táplálkozási tulajdonságokra vonatkozó állítások. Két dologra vonatkozhatnak. Először is a termék által biztosított energiára (kalóriára), pl. alacsony energiatartalom (kevesebb, mint 40 kcal). Másodszor, magukra a tápanyagokra, pl. magas rosttartalom (6 g rost 100 grammonként). A lehetséges tápanyag-összetételre vonatkozó állítások teljes listája megtalálható az EK honlapján.

Egészségre vonatkozó állítások

Az egészségre vonatkozó állításoknak három kategóriája van, amelyeket egy vállalat állíthat:

1. Funkcionális egészségre vonatkozó állítások – ezek közé tartoznak a fogyással, pszichológiai hatásokkal és a szervezet funkcióival kapcsolatos állítások.
2. Rizikócsökkentő állítások – ezek olyan állítások, amelyek bizonyos betegségek kialakulásának kockázati tényezőinek csökkentésére vonatkoznak.
3. A gyermekek fejlődésére utaló állítások.

Az egészségre vonatkozó állításhoz azt az összetevőt is meg kell jelölni, amelyből az egészségre vonatkozó állítás származik. Ha ezt megteszi, akkor a jóváhagyott állítások meghatározott listájából választhat. Itt egy (kissé technikai jellegű) YouTube-videó a folyamatról:

Példa állítások

Az EK-irányelvek tartalmazzák a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások átfogó listáját. A Queal két összetevője, a Biotin & Kalcium esetében már több mint 15 lehetséges állítás van, például:

• A biotin hozzájárul a normál pszichológiai működéshez.
• A kalcium hozzájárul a normális véralvadáshoz.
• Vagy, a kalciumnak szerepe van a sejtosztódás és a specializáció folyamatában.

Igen, ezek nagyon szárazak, talán még unalmasak is. És nem is olyanok, mint amilyeneket általában az élelmiszereken szoktál olvasni, amiket az élelmiszerboltok polcain találsz. A fenébe is, ezek az állítások talán nem is szerepelnek egyetlen terméken sem, mert az élelmiszer-értékesítők egy dologra gondolnak: hogyan segít ez nekem abban, hogy több terméket adjak el?

Az állítások a vadonban

Segít, ha azt mondhatod, hogy a termékedben 0% zsír van. Nem segít, ha el kell magyaráznod, hogy a kalciumra szükség van a normális fogak fenntartásához. Azok a (leegyszerűsített) állítások, amelyeket az élelmiszeripari cégek tenni akarnak, ezért ellentétben állnak az EK szabályaival és rendeleteivel.

Még egy egyszerű gyümölcsszeletnél is elromolhatnak a dolgok. Itt Hollandiában van egy nagy élelmiszerlánc, az Albert Heijn. Rengeteg copy-cat/white-label terméket gyártanak és a saját márkájuk alatt árulják. Az egyik ilyen termék a gyümölcsszelet. Az epres változat előlapján az áll, hogy “tele van gyümölcstöltelékkel”. Ez az állítás a szürke zónában van. A szelet 50%-a málnatöltelék, de ennek csak 5%-a málnapüré és 3%-a málnakoncentrátum. Hogy ez összesen a 100%-os vagy az 50%-os töltelék 8%-a, az nem világos.

Ahol az Albert Heijn számára a dolgok eldurvulnak, az az almás gyümölcsös szelet. Azt írja, hogy sok energiát ad. De az energiára vonatkozó összes engedélyezett állítás az alacsony/csökkentett/mentes energiára vonatkozik. Nincs olyan engedélyezett állítás, amely arra vonatkozna, hogy energiát ad. A szeletben lévő energia jobb megjelenítése úgy történhetne, ha a pontos energiatartalmat adnánk meg (így nem állítunk semmit). Egy ilyen állítás azonban sokkal kevésbé lenne szexi.

A szabályok betartása

Ha nagyon szigorú szabályok vannak az élelmiszerekre vonatkozó előírásokkal kapcsolatban, akkor miért nem tartja be őket mindenki? Azért, mert hiányozhat a végrehajtás. Az EFSA holland ágának, az NVWA-nak számos feladata van, kezdve annak ellenőrzésétől, hogy megmérgeződsz-e, ha szusit eszel (valószínűleg), egészen addig, hogy meggyőződjünk arról, hogy a teheneknek nem fecskendeznek-e túl sok hormont. Legutóbbi éves jelentésükben (holland https://www.nvwa.nl/organisatie/jaarverslagen-en-jaarplannen-nvwa) nulla alkalommal említik az élelmiszerek címkézését.

És ha az összképet nézzük, ennek is van értelme. Ha több ezer megbetegedést lehet megelőzni azzal, hogy az élelmiszer-ellátási lánc biztonságosabbá válik, szemben néhány szó megváltoztatásával egy címkén, akkor tudom, hogy mire koncentrálnék. Az élelmiszerek címkézése nem biztos, hogy a legmagasabb prioritást élvez az NVWA-nál vagy az EU más szerveinél.

Azt tudjuk, hogy az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályokat néha nagyon erőteljesen lehet érvényesíteni. Egy csomagolóanyag-gyártó mesélt nekünk arról, hogy 100.000 címkét kellett újranyomtatni a létesítményeiben az EU-n belül folyamatosan változó szabályok miatt. És ha például a tej címkéjét meg kell változtatni, az azt jelenti, hogy több millió új dobozt kell készíteni. Ezért a vállalatok számára elengedhetetlen, hogy naprakészek legyenek az élelmiszer-címkézési szabályok és előírások tekintetében.”

Marketing kontra jog

A vállalatok számára a fő ösztönző a reklámhatás, amit egy állítással elérhetnek. És ez az a pont, ahol a marketing és a jogi osztály ellentétbe kerülhet egymással. Ha azt mondod, hogy a terméked szebb bőrt ad az embereknek, akkor jobban működik, ha ezt egyenesen kimondod, és nem azt, hogy az X összetevő Y bőrkárosodáshoz vezethet. És pontosan ezt hallottuk egy nagy élelmiszeripari vállalat egykori CMO-jától. Az ő feladatuk a saját termékük népszerűsítése, és ha néha meg kell hajlítaniuk a szabályokat, vagy tágan kell értelmezniük azokat, akkor legyen úgy.

Az élelmiszerek címkézési szabályai nagyon fontosak, mert védik a fogyasztókat, és segítenek nekik abban is, hogy megalapozott döntést hozzanak. És az élelmiszereken található címkék nem mindig mondanak el mindent. Egyes élelmiszer-címkézési szabályokról azt gondolhatod, hogy túl szigorúak (pl. hogy nem mondhatod, hogy egy szelet tele van energiával, ha nem magyarázod el, hogy honnan származik vagy mennyi van benne). Másokról viszont úgy gondolhatja, hogy nem védik a fogyasztókat (pl. ha azt mondják, hogy 0%-os a zsírtartalom, miközben megduplázzák a termék cukortartalmát). Az élelmiszerek címkézése mindig változóban lesz, és az EFSA & EK-nak folyamatosan figyelnie kell az új fejleményeket. Annak érdekében, hogy mi, fogyasztók mindig a lehető legmegalapozottabb döntést hozhassuk meg.