Óegyiptomi hieroglifák

A hieroglif szó jelentése “isten szavai”. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy a hieroglifák szentek. Ezért véstek hieroglifákat szent építményekre, például templomokra. A hieroglifákat szent könyvek írására is használták, mint például a Halottak Könyve.

A hieroglifa szó görögül “szent írás” vagy “Isten szavai”

Mi a hieroglifák?

A tudósok felfedezték, hogy az egyiptomi hieroglifáknak három különböző osztálya van. Egyes jelek több osztályba is tartoznak.

1. A fonogramok olyan jelek, amelyek egy adott hangot ábrázolnak. Egyesek két vagy több betű hangjának felelnek meg.
2. Az ideogrammák hangok helyett eszméket ábrázolnak. Az ideogramokra példák az isteneket ábrázoló hieroglifák.
3. A determinánsok olyan hieroglifák, amelyeket nem beszéltek vagy fordítottak le. Segítenek a szavak jelentésének egyértelműbbé tételében, és a szavak végét jelölik. Az egyiptomiak nem tettek szóközöket a szavak vagy mondatok közé.

Az egyiptomi nyelvnek nem voltak írott magánhangzói, ezért az ókori Egyiptomban nem ismert a pontos kiejtés. Emiatt egyes szavak ugyanazokat a konstansokat használták. Az írástudók determinánsokat tettek ezeknek a szavaknak a végére, hogy megmutassák, melyik szóról van szó. Ezek a jelek a férfi neveket is megkülönböztették a női nevektől azáltal, hogy a tárgyalt név végére egy férfi vagy egy nő jelét tették.

A hieroglifákat függőlegesen, vízszintesen, jobbról balra vagy balról jobbra olvasták. A jelek elárulják, hogy a véseteket melyik irányban kell olvasni. Ha a jelek jobbra néznek, akkor jobbról balra kell olvasni őket. Ha balra néznek, akkor balról jobbra kell olvasni őket.

Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni A hieroglifikus ábécéről

Egyes tárgyak feliratai két vagy több irányban voltak olvashatók. Az egyiptomiak hittek a kiegyensúlyozott tárgyak létrehozásában. Ha egy ablak egyik oldalán volt egy felirat, akkor a másik oldalra egy másik feliratot véstek. Az egyiptomiak kerülték, hogy üres helyet hagyjanak. A jeleiket egymásra halmozták, és nem hagytak szóközöket a szavak vagy mondatok között.

Az egyiptomi hieroglifák története

A tudósok szerint az egyiptomi hieroglifák i. e. 3200 körül alakultak ki. Az egyiptomiak kezdetben 700-800 jelet használtak. Kr. e. 300-ra már több mint 6000 jel szerepelt az írott nyelvben. Sok hieroglifa a természetből vagy a mindennapi életből származott.

Az olyan állatok, mint az oroszlán vagy a bagoly, hangokat vagy gondolatokat jelképeztek. A formák kötélhurkokat vagy házakat ábrázoltak. Bár sok állat vagy alakzat azt az eszmét reprezentálta, amelyre hasonlít, nem mindegyik. A hieroglifák olvasásához és megértéséhez speciális képzésre volt szükség.

A hieroglifákat csak az elit egyiptomiak, például a királyi család tagjai, a nemesek, a papok és az írástudók tudták olvasni. Ezek az emberek a lakosság körülbelül 3%-át tették ki. Az írástudók speciális iskolákba jártak, és néhányan már 12 évesen elkezdték a képzést. A tanulóknak kezdetben 200 különböző jelet kellett megtanulniuk.

A hieroglifákat alapszinten ismerő emberek körülbelül 750 jelet ismertek. Egy képzett írástudónak több mint 3000 hieroglifát kellett megjegyeznie. Az írástudók munkájukkal jól kerestek, és megbecsült tagjai voltak a közösségnek. Munkájukhoz speciális eszközöket használtak.

Az írnokok feliratokat festettek az épületekre vagy tárgyakra, mielőtt a vésnökök bevésték volna azokat. Az írnokok papiruszt, egy növényekből készült papírszerű anyagot is használtak írófelületként. Nádkefével és különböző színű tintával írtak. Az írnokok a szavakhoz vörös vagy fekete tintát, a képekhez pedig színes tintát használtak.

Az idők folyamán két másik egyiptomi írásmód, a hieratikus és a demotikus alakult ki.

1. A hieratikus a hieroglifák kurzív formája volt, kevésbé bonyolult és összefüggő jelekkel. Az írástudók ezt használták dokumentumok és levelek írására, mert a hieratikus írás gyorsabb volt. Az írnokok mindig jobbról balra írtak hieratikusan, és faragott nádkefét használtak.
2. A demotikus írás i. e. 660 körül alakult ki. Ez egy rövidített írás volt, olyan jelekkel, amelyek nem hasonlítottak a megfelelő hieroglifákra. A demotikus írás még gyorsabb volt, mint a hieratikus írás.

Miután a görögök meghódították Egyiptomot, a hieroglifák ismerete kezdett elhalványulni. A királyi család és az elit nagy része görögül beszélt. A hieroglifák használata még inkább elhalványult, miután Róma meghódította Egyiptomot. Kialakult az egyiptomi nyelv egy másik írott formája, a kopt nyelv.

A kopt nyelv mindössze 30 jelet használt, amelyek közül sok görög volt. A legtöbb kopt jel csak egy hangot jelöl. Néhány kopt szó segített a tudósoknak a hieroglifák megfejtésében. A hieroglifák modern tanulmányozása a Rosetta-kő felfedezése után virágzott.

A Rosetta-kő

A Rosetta-kő felfedezése előtt a tudósoknak különböző elképzeléseik voltak a hieroglifákról. Sokan úgy vélték, hogy minden hieroglifa egy-egy eszmét képvisel, konkrétan azt, amire a jel hasonlít. Más tudósok úgy gondolták, hogy a hieroglifák nem követnek semmilyen szabályt, és soha nem lehet megfejteni őket. Ez a Rosetta-kő felfedezése után megváltozott.

Amikor Napóleon az 1790-es években megszállta Egyiptomot, magával vitte a tudósokat is. 1799-ben Rosetta városának közelében a csapatok megtalálták a Rosetta-követ. A tudósok rájöttek, hogy ugyanazt az üzenetet vésték bele görög, demotikus és hieroglifákkal. Az angolok megtámadták a franciákat, és elkobozták.

A kő görög feliratát 1802-ben lefordították. V. Ptolemaiosz rendelte meg a követ, hogy megemlékezzen egy szentély építéséről, ahol az emberek a fáraót és az őseit imádták. A feliratban részletek szerepeltek arról, hogy a papoknak milyen gyakran kellett áldozatot bemutatniuk.

Thomas Young 1814-ben kezdte tanulmányozni a demotikus szöveget. Ő azonosította Ptolemaiosz nevét egy kartusban, és ő volt az első tudós, aki felismerte, hogy egyes hieroglifák fonetikusak, és hogy az írás szabályokat követett.

Young munkája megalapozta Jean-Francois Champollion munkásságát. Ő Ptolemaiosz és Kleopátra nevének lefordításával kezdte. Champollion azonosította azokat a jeleket, amelyek hangokat reprezentáltak az egyes nevekben. Az egyes nevek görög helyesírása alapján következtetett arra, hogy a többi jel mit jelent. Az első egyiptomi nevek, amelyeket lefordított, Ramszesz és Thutmóse voltak.

Champollion volt az első tudós, aki determinánsokat azonosított. Néhány jel jelentésének megfejtéséhez a kopt nyelvet használta. Munkája megnyitotta az ókori Egyiptom megértésének kapuját, és szótára alapjául szolgált más tudósok munkájának.

Tények a hieroglifákról

• A hieroglifák Egyiptomban keletkeztek i. e. 3200 körül
• Az egyiptomiak egészen a római korig használták a hieroglifákat.
• A lakosságnak csak 3%-a tudta olvasni a hieroglifákat.
• A hieroglifák hangokat és gondolatokat ábrázolnak.
• A meghatározó jelek egy szó besorolását, például hím vagy nőnemű besorolását mutatják.
• Jean-Francois Champollion volt az első modern ember, aki el tudta olvasni a hieroglifákat.
• A Rosetta-kőnek ugyanaz az üzenete volt görögül, demotikusan és hieroglifákon.
• Ez lehetővé tette a demotikus és hieroglifák fordítását.