Új maláriaszúnyog fenyeget tömeges járványokkal Afrikában
Az Afrikának mindössze hónapjai vannak arra, hogy reagáljon a városokban virágzó invazív maláriaszúnyogra, mielőtt a helyzet kontrollálhatatlanul elfajul – figyelmeztetnek a szakértők.
A tudósok előrejelzése szerint több mint 125 millió városlakónak kell szembenéznie Afrikában a malária kockázatával egy ázsiai szúnyogtípus miatt, amely gyorsan terjed a kontinensen.
A szúnyog, az Anopheles stephensi, egyike azon kevés maláriaszúnyognak, amely a városi területeken virágzik, mivel képes tiszta vizet találni a peték lerakásához.
A maláriát hagyományosan vidéki betegségnek tekintik. Afrikában a London School of Hygiene and Tropical Medicine (LSHTM) szakértői szerint a városközpontok teljesen mentesek lehetnek a malária terjedésétől.
A betolakodó szúnyog azonban drasztikusan megváltoztathatja a malária helyét és mozgását Afrikában, ahol a malária okozta halálozások 94 százaléka történik világszerte, főként az öt év alatti gyermekek körében.
“Azt hiszem, ez tényleg elég ijesztő” – mondja Jo Lines, az LSHTM malária-ellenőrzési és vektorbiológiai professzora. “A kötelességünk része, hogy azt mondjuk: “Nézzétek, itt valami történik”. Ha most nem kiabálunk, akkor már túl késő lesz.”
A Marianne Sinka, az Oxfordi Egyetem vezető posztdoktori kutatója által vezetett új kutatás szerint az An. stephensi már alkalmazkodott az új környezetéhez, és egész évben aktívvá válhat.
“Minél többet keresünk, annál többet találunk”. Még nem igazán értjük a veszély nagyságrendjét, de az elmúlt évek alapján nem néz ki jól.”
Louisa Messenger, London School of Hygiene and Tropical Medicine
“Ha továbbra is ellenőrizetlenül hatol be az afrikai kontinensre, nagyon is reális a malária tömeges kitörésének lehetősége” – mondja Sinka csapata. “Egy olyan kontinensen, amely egészségügyi rendszereinek javítására és megerősítésére törekszik, egy ilyen hatalmas teher katasztrofális lehet. Ezért sürgősen szükség van a célzott vektorfelügyeletre.”
Új fenyegetés
Sinka kutatása figyelmeztető jel, mondja Louisa Messenger, az LSHTM adjunktusa. “A legfontosabb következtetések és megfigyelések nagyon szembetűnőek. A számok, ha valósággá válnak, nagyon drámaiak” – mondja Messenger a SciDev.Net-nek.
2012-ben az Afrika szarván fekvő Dzsibuti városából szokatlan városi maláriajárványt jelentettek, Etiópia és Szudán is jelentett eseteket. Ez volt az An. Stephensi első feljegyzett megjelenése Afrikában.
Múlt évben az Egészségügyi Világszervezet vektorriasztást adott ki, figyelmeztetve, hogy a szúnyog a jelek szerint Dzsibutiból a szomszédos országokba terjed.
Messenger szerint a szúnyog valószínűleg kelet-afrikai kikötőkbe érkező hajókon keresztül érkezett. A terjedés feltérképezése azt mutatja, hogy a szúnyog terjedése a teherszállításra használt nehézgépjárművek által használt fő közlekedési útvonalakat követi.
“Az An. stephensi behatolása Afrikába különösen aggasztó; a szubszaharai afrikaiak több mint 40 százaléka városi környezetben él” – írják Sinka és szerzőtársai a PNAS-ban (szeptember 14.) megjelent tanulmányukban.
“A városi környezetben a szúnyogok sokkal nehezebben ellenőrizhetők, ugyanakkor az emberek talán jobban hozzáférnek az egészségügyi ellátáshoz és a kezeléshez, így nehéz megbecsülni, hogy milyen következményei lehetnek ennek a betolakodó szúnyognak” – mondja Sinka a SciDev.Netnek.
A kutatók gyorsan dolgoznak, hogy megértsék az An. stephensi terjedésének mértékét.
“Minél többet keresünk, annál többet találunk” – mondja Messenger. “Még nem igazán értjük a veszély nagyságrendjét, de az elmúlt évek alapján nem néz ki jól.”
Entomológus Fredros Okumu, a tanzániai Ifakara Egészségügyi Intézet tudományos igazgatója egyetért azzal, hogy a tanulmány eredményei jelentősek. “Egyelőre a legjobb, ha felmérjük a terjedésének mértékét és a malária terjedésében játszott szerepét” – mondja Okumu.
Call to action
A kormányoknak lépniük kell az An. stephensi ellen “néhány hónapon vagy egy éven belül, de nem tovább, mert utána már túl késő lesz, túlságosan elterjedt” – mondja Lines.
1930-ban a világ nem reagált gyorsan az Anopheles gambiae afrikai szúnyog brazíliai inváziójára, ami 1938-ban nagy maláriajárványhoz vezetett. Lines szerint a brazíliai válságnak figyelmeztető példaként, valamint a siker példájaként kell szolgálnia – amikor átfogó kezelési tervet léptettek életbe, az An. gambiae-t kiirtották Brazíliában.
“Minél gyorsabban meghozzuk ezt a döntést, annál olcsóbb” – mondja Lines.
“Ez egy újonnan megjelenő fertőző betegség katasztrófája, amelyet még megelőzhetünk – de csak akkor, ha most határozottan cselekszünk.”
Messenger szerint az ágyhálók és a rovarirtó permetezés megtartó intézkedések, de nem fogják visszaszorítani a szúnyog terjedését. “Ahhoz, hogy visszaszorítsuk, több forráscsökkentésben kell gondolkodnunk” – mondja.”
A hagyományos védekezési intézkedések mellett a háztartások viselkedésének megváltoztatását és felügyeleti programokat tartalmazó integrált stratégiák is sikeresek lehetnek, mondják Messenger és Lines kollégái.
“Vannak lehetőségeink, a koordináció, a pénz és a politikai akarat megvan hozzá” – mondja Messenger.
Ezt a cikket a SciDev.Net szubszaharai Afrika angol nyelvű szerkesztősége készítette.
A SciDev.Net angol nyelvű szerkesztősége készítette.