Ősi római társasjátékot találtak egy norvég sírhalomban

Egy nyugat-norvégiai sírhalom feltárásakor régészek egy nagyjából 1700 éves római társasjátékra bukkantak – jelentette az NRK állami televízió.

A lelet körülbelül Kr.u. 300-ra datálható, A Bergeni Egyetemi Múzeum közleménye szerint a lelet egy hosszúkás kockát és 18 játékzsetont tartalmaz. A kutatók szerint a felfedezés segít megállapítani a Róma és Skandinávia közötti kulturális csere mértékét a korszakban, valamint a játék társadalmi jelentőségét abban az időben.

A négyoldalú játékdarab, amelynek minden oldalára nulla és öt közötti kör van gravírozva, a kocka “nagyon ritka” – mondta Morten Ramstad régész az NRK-nak. Eddig kevesebb mint 15 ilyen kockát találtak Norvégiában.

A nyilatkozat szerint a társasjátékot egy népszerű római időtöltés ihlette: Ludus latrunculorum, vagyis a “zsoldosok játéka”. A sakkhoz vagy a backgammonhoz hasonló, két játékosra épülő leszámolás megelőzte a viking korban népszerű Hnefatafl, vagyis a “királyi asztal” játékot.”

A Hnefatafl játékban egy király és védői harcoltak a taflmenekkel, vagyis támadókkal, akik nagyjából kettő az egyhez arányban voltak túlerőben, írta Meilan Solly a Smithsonian magazin számára az év elején. Miközben a király emberei megpróbálták őt a tábla négy sarkának egyikében biztonságba helyezni, a taflmenek azon dolgoztak, hogy meghiúsítsák a menekülést. A játék befejezéséhez a király vagy elérte a menedéket, vagy megadta magát a fogságnak.

A norvég sírhalomban, amelyből az újonnan feltárt játékdarabok kerültek elő, csonttöredékek, cserépedények, egy bronztű és üvegszilánkok is voltak – írja Yasemin Saplakoglu a Live Science számára. A tárgyak mindegyike koromfekete volt, ami a régészek szerint a társadalom egy magas rangú tagjához illő halotti máglya volt.

“Ezek státusztárgyak, amelyek a Római Birodalommal való kapcsolatról tanúskodnak”, ahol az ilyen játékok népszerűek voltak, mondta Ramstad az NRK-nak. “Az emberek, akik így játszottak, a helyi arisztokrácia vagy a felsőbb osztály tagjai voltak. A játék azt mutatta, hogy van időd, nyereséged és stratégiai gondolkodásra való képességed.”

A kutatók a nyugat-norvégiai Ytre Fosse lelőhelyen találták a játékfigurákat. Ytre Fosse az Alverstraumen-szorosra néz, amely egykor a Nordvegen, vagyis az “északi út” néven ismert fontos kereskedelmi útvonal része volt – írja George Dvorsky a Gizmodo számára. Ez a tengeri útvonal, amely összekötötte Észak-Norvégiát Dél-Skandináviával és Európával, később Norvégiának adta a nevét.

Ramstad az NRK-nak elmondta, hogy aki az Alverstraumen egy szakaszát ellenőrizte, meggazdagodhatott azzal, hogy az áthaladóktól pénz vagy importáru formájában adót követelt. Az elit egyének eltemetése a tengerszoros mentén “politikai döntés” volt, amely a hatalmat és az irányítást demonstrálta – magyarázza a régész a Live Science-nek. A nyilatkozat szerint hasonlóan nagy sírokat találtak a szoros mentén, és egy ilyen forgatókönyv hihető magyarázatot adna arra, hogyan került a római vad egy ősi norvég temetkezésbe.

A lelet összekapcsolja Norvégiát az egész Skandináviát átfogó kommunikációs és kereskedelmi hálózattal – mondta Louise Bjerre régész az NRK-nak. Ugyanakkor a darabok elkezdik megrajzolni a norvégok mindennapi életének portréját a korai római vaskorban.

Az NRK-val beszélgetve Ramstad szerint az évezredes játék “azt mondja nekünk, hogy az akkori emberek nem sokban különböztek tőlünk.”