2000 éves banánfarm nyomait találták Ausztráliában
Új kutatás szerint Ausztrália őslakos közösségei legalább 2000 éve termesztettek banánt. Az eredmények megkérdőjelezik azt az egykor uralkodó nézetet, miszerint ezek a korai emberek kizárólag vadászó gyűjtögetők voltak – áll Robert Williams, az Ausztrál Nemzeti Egyetem régésze közleményében.
A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban részletezettek szerint Williams és kollégái egy sor olyan leletet tártak fel a Wagadagam lelőhelyen a Mabuyag-szigeten, amely a Torres-szorosban található, Ausztrália északi csúcsa és Pápua Új-Guinea között. A leletek között voltak gyümölcsök megkövesedett nyomai, kőszerszámok, faszén és támfalak.
A BBC News szerint a modern történészek azt állítják, hogy a brit gyarmatosítók szándékosan figyelmen kívül hagyták az őslakosok és Torres-szoros-szigetekiek mezőgazdasági rendszereire vonatkozó bizonyítékokat, hogy igényt tarthassanak az általuk “lakatlan és lakatlan” földekre.
“Ennek az a jelentősége, hogy segítünk megváltoztatni azt a narratívát, miszerint amit az emberek csináltak, az összetettebb volt, mint amit a mainstream történelmi feljegyzések mutattak” – mondta Williams Andrew Brownnak, a Canberra Times munkatársának. “Az emberek nem tudták volna, hogy a Torres-szorosban élő emberek meglehetősen összetett és intenzív mezőgazdasági rendszerrel rendelkeztek.”
A szomszédos Pápua Új-Guineában a banántermesztés bizonyítékai még korábbra nyúlnak vissza: a Science folyóiratban megjelent 2003-as tanulmány szerint az ásatások nagyjából 7000 éves művelésre utaló jeleket találtak.
“A Torres-szorost történelmileg elválasztó vonalnak tekintették az Új-Guineában földművelést folytató, Ausztráliában viszont vadászó-gyűjtögető őslakos csoportok között” – áll Williams közleményében. ” … a Torres-szoros inkább híd vagy szűrő volt az északra és délre egyaránt tartó kulturális és kertészeti gyakorlatok között.”
A régészek a Mabuyag-szigeten található szertartási helyek vizsgálata során fedezték fel a leleteket – számolt be Cathy Van Extel az Australian Broadcasting Company (ABC) számára. E helyek némelyikén olyan teraszok voltak, amelyek úgy tűntek, mintha egykoron kerteknek adhattak volna otthont, ami arra késztette Williamst, hogy elemezze a talajukat, ősi termények megkövesedett nyomai után kutatva.
Mikrokövületek ezreinek vizsgálata után a kutatók banánkeményítő szemcséket és a fitolitok néven ismert mikroszkopikus struktúrák nyomait azonosították – jegyzi meg a Times.
Williams az ABC-nek elmondta, hogy a banán nem őshonos a Torres-szorosban; szerinte a Mabuyag őslakos goegmulgal népe a Pápua Új-Guineával folytatott kereskedelem során szerezte meg a gyümölcsöt – amelynek kertészeti történetében a banántermesztés akkoriban már több ezer éves volt -, és olyan alapanyagok mellett termesztette, mint a jamgyökér és a taro.
A felfedezés különleges visszhangot kelt Williams számára, aki maga is a kambri ngunnawal nép leszármazottja. A nyilatkozatban a régész elmondja, hogy felelősséget érzett azért, hogy munkája eljusson a Torres-szoros helyi őslakos közösségéhez.
“Történelmileg a kultúrát a nem őslakos régészek és antropológusok kisajátították, ezért nagyon fontos volt számomra, hogy kapcsolatot teremtsek a közösség lakóival, és biztosítsam, hogy megértsék, hogy a kutatás valóban az övék” – magyarázza Williams. “Remélem, hogy ez a munka olyasvalami, amire a közösség igazán büszke lehet. Egyértelmű bizonyítékokon keresztül mutatja be a korai kertészet sokszínűségét és összetettségét a Torres-szoros nyugati részén.”