40.4A: A vér áramlása a testben
A vér áramlása a szívtől távolodva
A szív minden egyes ritmikus pumpájával a vér nagy nyomás és sebesség mellett a szívtől távolodik, kezdetben a fő artéria, az aorta mentén. Az aortában a vér 30 cm/sec sebességgel halad. Az aortából a vér az artériákba és az arteriolákba, majd végül a hajszálerekbe áramlik. A kapilláris ágyakba érve az áramlási sebesség drámaian (ezerszer) lassabb, mint az aortában. Bár az egyes artériák és kapillárisok átmérője sokkal keskenyebb, mint az aorta átmérője, az áramlási sebesség valójában lassabb, mivel az összes hajszálér együttes átmérője sokkal nagyobb, mint az egyes aorta átmérője.
A kapilláriságyakon keresztül történő lassú mozgás, amely a szervezet szinte minden sejtjéhez eljut, segíti a gáz- (különösen az oxigén- és szén-dioxid-) és tápanyagcserét. A kapilláriságyakon keresztül történő véráramlás a szervezet szükségleteinek függvényében szabályozódik, és ideg- és hormonjelzések irányítják. Például egy nagy étkezés után a vér nagy része az emésztőrendszeri erek értágulása (tágulása) és más erek érösszehúzódása (szűkülése) révén a gyomorba irányul. Edzés közben a vázizmokba a vért értágítással terelik, míg az emésztőrendszerbe jutó vért érösszehúzódás révén csökkentenék. Az egyes hajszálérbetétekbe belépő vért a prekapilláris záróizmoknak nevezett kis izmok szabályozzák. A záróizom olyan gyűrűszerű izomsáv, amely egy testnyílást vesz körül, és a normális élettani működéshez szükséges módon összehúzódik és ellazul. Ha a prekapilláris záróizmok nyitva vannak, a vér a kapilláriságy kapcsolódó ágaiba áramlik. Ha az összes záróizom zárva van, akkor a vér közvetlenül az arteriolából az átjárócsatornán keresztül a vénába áramlik. Ezek az izmok lehetővé teszik a szervezet számára, hogy pontosan szabályozza, hogy a kapilláriságyak mikor kapnak véráramlást. Egy adott pillanatban a kapilláriságyainknak csak körülbelül 5-10 százalékán áramlik át ténylegesen a vér.
