A 2%-os lidokain gél és a 20%-os benzokain gél hatékonyságának értékelése helyi érzéstelenítésben Garg A, Garg N, Kaur D, Sharma S, Tahun IA, Kumar R – Endodontológia
ORIGINÁLIS CIKK
Év : 2016 | Volume : 28 | Issue : 1 | Page : 38-41
A 2%-os lidokain gél és a 20%-os benzokain gél hatékonyságának értékelése a helyi érzéstelenítésben
Amit Garg1, Nisha Garg2, Damanpreet Kaur2, Sunila Sharma3, Ibrahim Abu Tahun4, Rajneesh Kumar5
1 Száj- és állcsont-, állkapocssebészeti osztály, Sri Sukhmani Dental College and Hospital, Dera Bassi, Mohali, Punjab, India
2 Konzervatív Fogászat és Endodontia Tanszék, Bhojia Dental College and Hospital, Baddi, Solan, Himachal Pradesh, India
3 Gyermekfogászati és Preventív Fogászati Tanszék, Bhojia Dental College and Hospital, Baddi, Solan, Himachal Pradesh, India
4 Endodontiai Tanszék, University of Jordan, Amman, Jordánia, Jordánia
5 Konzervatív Fogászati és Endodontiai Tanszék, JCD Dental College, Sirsa, Haryana, India
| A webes megjelenés dátuma | 21-Jun-2016 |
Levelezési cím:
Amit Garg
House No. 2347, Sector 23C, Chandigarh
India
Source of Support: Nincs, összeférhetetlenség: Nincs
DOI: 10.4103/0970-7212.184338
| Összefoglaló |
cél: A vizsgálat célja az volt, hogy azonos betegnél meghatározzuk a 2%-os lidokain gél, 20%-os benzokain gél és placebópaszta lokális alkalmazásával előkészített kétoldali szeméremajkakon végzett tűszúrás által okozott fájdalmat a későbbi viziteken.
Anyagok és módszerek: Negyven egészséges, 18-30 év közötti személyt három ülésen vetettek alá, amelyek során 2%-os lidokain géllel, 20%-os benzokain géllel és placebópasztával kezelték őket. minden ülésen egy 26-os tűt szúrtak be a maxilláris ajaknyálkahártyába a gyógyszer alkalmazása előtt és 1 perccel után. Közvetlenül a tű behelyezése után a résztvevők vizuális analóg skálán (VAS) jelezték a fájdalom intenzitását.
Eredmények és következtetések: A fájdalomreakciókat az alanyok önbevallása alapján hasonlították össze a VAS segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy a lidokain és a benzokain egyformán hatékony volt, és mindkettő jobb volt a placebónál a tűszúrás okozta fájdalom csökkentésében.
Kulcsszavak: Keywords: Benzocaine; lidocaine; pain; topical anesthetics; visual analog scale.
How to cite this article:
Garg A, Garg N, Kaur D, Sharma S, Tahun IA, Kumar R. Evaluation of efficacy of 2% lidocaine gel and 20% benzocaine gel for topical anesthesia. Endodontology 2016;28:38-41
How to cite this URL:
Garg A, Garg N, Kaur D, Sharma S, Tahun IA, Kumar R. Evaluation of efficacy of 2% lidocaine gel and 20% benzocaine gel for topical anesthesia. Endodontology 2016 ;28:38-41. Available from: https://www.endodontologyonweb.org/text.asp?2016/28/1/38/184338
| Bevezetés |  |
A fájdalomcsillapítás a modern fogászat szerves része. Mivel a betegek véleménye azon alapul, hogy a fogorvos milyen minőségű érzéstelenítést tud nyújtani, a jó érzéstelenítés jobban hozzájárul a beavatkozás sikeréhez, mint a fogorvos tényleges képessége. A helyi érzéstelenítő tűbefecskendezése a fájdalomcsillapítás ma leggyakrabban alkalmazott módja. Az érzéstelenítés tényleges módja az érzéstelenítő oldat behelyezése és befecskendezése során a tű által keltett ingerlés miatt fájdalmas. Bár a fájdalom pontos mechanizmusa nem ismert, olyan tényezők, mint az injekció beadásának módja, az injekció beadásának helyén lévő szövetek érzékenysége, az injekciós tű mérete és alakja, valamint az érzéstelenítő oldat tulajdonságai befolyásolják a helyi érzéstelenítő által okozott fájdalom mértékét. A kényelmes kezelés érdekében fontos, hogy a helyi érzéstelenítés beadásának módszere fájdalommentes legyen a fogászati páciens számára. A helyi érzéstelenítők a fogorvosok számára nagy segítséget jelentenek a fájdalommentes injekció beadására irányuló törekvéseikben. A helyi érzéstelenítők szabályozzák a fájdalomérzetet, és ezáltal megváltoztatják az egyén fájdalomreakcióját. Úgy hatnak, hogy gátolják az érzékelőidegek végálló rostjaiból érkező jelek továbbítását. Hatásuk a nyálkahártyán vagy közvetlenül a nyálkahártya alatt fellépő fájdalmas ingerek szabályozására korlátozódik. Számos klinikai vizsgálat kimutatta az ilyen gyógyszerek hatékonyságát az előnyeikkel és hátrányaikkal együtt, mások kimutatták, hogy nem hatékonyabbak a placebónál. ,,, Ezeknek a vizsgálatoknak a pszichoanalízise azonban kimutatta, hogy ezek a változó eredmények olyan módszertani problémák miatt fordulnak elő, mint a fájdalomskálák alacsony érzékenysége, az alkalmazás hosszú időtartama és a helyi érzéstelenítő alkalmazása alacsony érzékenységű területen. számos tényező befolyásolja a helyi érzéstelenítők hatékonyságát, mint például a helyi érzéstelenítő szer és annak koncentrációja, pszichológiai tényezők, az alkalmazás időtartama és helye. A helyi érzéstelenítéshez ma már különböző szerek állnak rendelkezésre. Míg a lignokain arany standardként szolgál, a benzokain is ismert kiváló felületi érzéstelenítő tulajdonságairól. A Svensson és Petersen által alkalmazott módszereket alkalmazva e vizsgálat célja az volt, hogy értékelje a 2%-os lignokain gél, a 20%-os benzokain gél és a placebópaszta hatékonyságát az intraorális injekciókkal kapcsolatos fájdalom csökkentésében.
| Anyagok és módszerek | |
Negyven egészséges, 18 és 30 év közötti felnőttet választottak ki egyszerű véletlen kiválasztási kritériumokkal. A kiválasztott résztvevőknek normális, egészséges ínyük volt, nem szenvedtek semmilyen szisztémás betegségben, és nem jeleztek allergiát a vizsgálatban alkalmazandó gyógyszerek egyik összetevőjére sem. A vizsgálat megkezdése előtt a résztvevő alanyok beleegyező nyilatkozatát a vizsgálat megkezdése előtt beszerezték. Tájékoztatták őket, hogy a gyógyszereket és a placebót kettős vak alapon fogják kapni.
A vizsgálatban használt gyógyszerek 2%-os lidokain gél, 20%-os benzokain gél és placebópaszta voltak. A vizsgálatban placebópasztaként vazelint (vazelint) használtak.
A résztvevőknél 5 napos időközönként három alkalommal alkalmaztak gyógyszert. Az alanyokat a fenti gyógyszerek egyikével kezelték helyileg, véletlenszerű sorrendben. Az összes alany esetében a jobb felső középső metszőfoghoz viszonyított ínyt választották vizsgálati helynek. Az izolálást követően a tesztterületet steril gézzel megszárítottuk. A helyi érzéstelenítőket mérsékelt nyomással, dörzsölő mozdulatokkal 30 másodpercig alkalmaztuk, majd 1 percig hagytuk hatni. Az érzéstelenítés hatékonyságának ellenőrzésére egy gömbfejű leégető tompa végét használtuk. Minden ülésen egy 26-os tűt fecskendeztünk a szájnyálkahártyába a gyógyszer alkalmazását követően. A tűszúrás alatt és közvetlenül után minden résztvevő egy 10 pontos vizuális analóg skála (VAS) segítségével számszerűsítette az érzékelt fájdalmat. A jelen vizsgálatban használt VAS körülbelül akkora volt, mint egy kis műanyag vonalzó . A skála egyik végére a “nem fáj”, míg a másik végére a “legjobban fáj” volt írva.
 |
1. ábra: Vizuális analóg skála Click here to view |
A kapott adatokat statisztikai elemzésnek vetették alá. Az adatok elemzésére ismételt kétutas varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztunk fix hatásokkal. A helyi érzéstelenítő szerek, a placebók és a betegek neme voltak a független változók.
| Eredmények | |
A VAS-pontszámok átlagértékei a 2%-os lidokain gél, a 20%-os benzokain gél és a placebópaszta alkalmazása után 1 volt.2, 1,12 és 3,6, illetve ].
 |
1. táblázat: Átlagos pontszámértékek 2%-os lidokain, 20%-os benzokain és placebo alkalmazásával Click here to view |
AANOVA azt mutatta, hogy legalább két kezelés hatása különbözött (P = 0.001). szignifikáns különbség volt a két gyógyszer és a placebópaszta között (P = 0,001) és nem szignifikáns különbség a két gyógyszer között (P = 0,829).
| Megbeszélés | |
A manapság rutinszerűen alkalmazott helyi érzéstelenítők két nagy csoportra oszthatók: – észterkötést tartalmazó szerek, mint a benzokain és amidkötést tartalmazó szerek, mint a lidokain. A helyi érzéstelenítők farmakológiai és pszichológiai előnyökkel is rendelkeznek. A helyi érzéstelenítők hatékonyságára vonatkozó adatok gyéren állnak rendelkezésre, és az eredmények kontraindikálóak. Jelen vizsgálatban a 2%-os lidokain gél, a 20%-os benzokain gél és a placebópaszta hatékonyságát vizsgáltuk az intraorális injekciók okozta fájdalom csökkentésében. Ehhez negyven egészséges személyt választottak ki, akiket 5 napos időközönként három kezelésnek vetettek alá. Az alanyokat véletlenszerű sorrendben helyi érzéstelenítőkkel és placebóval kezelték. Az injekció beadására a maxilláris labiális területet választották a könnyű hozzáférhetőség és az izoláció miatt, hogy a gyógyszerek hatáskezdetének idejét pontosan meg lehessen határozni. a jelen vizsgálatban a helyi érzéstelenítő alkalmazásához használt módszert a penetráció mélységének növelése érdekében választották, ami azon az elven alapul, hogy az érzéstelenítő alkalmazásának időtartama befolyásolja a penetráció mértékét.
Giddon és munkatársai összehasonlították a különböző alkalmazásokban és adagolási formákban alkalmazott topikális érzéstelenítőket, és arról számoltak be, hogy nem volt különbség a 20%-os benzokain, az 5%-os lidokain és a placebo között, amikor 30 másodpercig alkalmazták a szájpadláson 25-ös tűvel. Vizsgálatunkban azonban, amikor a szájpadlásba történő injekciókat végeztük, a 2%-os lignokain gél és a 20%-os benzokain gél egyformán hatékony volt a tűk szövetekbe történő behelyezése által okozott fájdalom csökkentésében, és mindkettő jobb volt, mint a placebópaszta.
Keller nem mutatott különbséget a helyi érzéstelenítő (18%-os vagy 20%-os benzokain) és a placebo között az injekciós fájdalom csökkentésében, míg Yaacob és munkatársai arról számoltak be, hogy a helyi érzéstelenítő jobb volt a placebónál.
A mi eredményeink nem egyeztek Gill és Orr eredményeivel, amelyek nem mutattak szignifikáns különbséget a helyi érzéstelenítő és a placebo alkalmazása között. Az eltérés oka az általuk alkalmazott eltérő módszertan lehet. Mivel Gill és Orr egy 5 pontos leíró skálát használt a fájdalom értékelésére, lehet, hogy nem észleltek különbséget a helyi érzéstelenítők és a placebo között.
A jelen tanulmány a korábbi tanulmányok kiterjesztése, amelyek kimutatták, hogy ezek az érzéstelenítők a szájnyálkahártyán is hatékonyak, ahol az injekció beadása fájdalmasabb.
Számos tanulmány kimutatta a helyi érzéstelenítők hatékonyságát a placebóval összehasonlítva, változó eredményekkel. A tűt ugyanis a nyálkahártya-redőbe szúrták be, egy olyan területre, ahol a noxikus inger alacsony intenzitású fájdalmat okoz. , Ebben a vizsgálatban nem gyermekeket, hanem felnőtteket választottak alanyként, mivel a felnőttek és a gyermekek között fejlődési, kognitív és érzelmi különbségek vannak, és a fájdalom értékelése gyermekeknél nehezebb.
Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy a klinikusnak előnyben kell részesítenie a helyi érzéstelenítő alkalmazását az injekció beadása előtt, mert ez határozottan a fájdalom intenzitásának csökkenését eredményezi. Bár a betegek a helyi érzéstelenítő alkalmazása után is érezhetnek fájdalmat, ez azt mutatja, hogy hangsúlyt kell fektetni a fájdalomcsillapítás hatékonyabb módjaira.
| Következtetések | |
Vizsgálatunk eredményei alapján a következő következtetések vonhatók le:
- A kétszázalékos lidokain gél ugyanolyan hatékony, mint a 20%-os benzokain gél a tűszúrás fájdalmas intenzitásának csökkentésében
- A tűszúrás fájdalmának csökkentésében mind a 2%-os lidokain gél, mind a 20%-os benzokain gél jobb, mint a placebo.
Mivel a témával kapcsolatos vizsgálatok száma kevés, és a klinikai eredmények vegyesek, kísérletet tettünk arra, hogy az eredményeket farmakológiai alapon magyarázzuk. Azonban további vizsgálatok szükségesek a nyálkahártya-alkalmazásra alkalmasabb, továbbfejlesztett formulációjú helyi érzéstelenítőkkel kapcsolatban, mielőtt rutinszerűen alkalmaznák őket a fogászatban.
Finanszírozási támogatás és szponzorálás
Nincs.
Érdekütközéssel kapcsolatos összeférhetetlenségek
Nincs összeférhetetlenség.
|
|
Baghdadi ZD. Az elektronikus fogászati érzéstelenítés értékelése gyermekeknél. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 1999;88:418-23.
|
|
|
Covino BG. A helyi érzéstelenítő szerek farmakológiája. Br J Anaesth 1986;58:701-16.
|
|
|
Campbell AH, Stasse JA, Lord GH, Willson JE. Helyileg alkalmazott helyi érzéstelenítők in vivo értékelése. J Pharm Sci 1968;57:2045-8.
|
|
|
Bennett CR. Monheims Helyi érzéstelenítés és fájdalomcsillapítás a fogorvosi gyakorlatban. 7 th ed. St: Mosby-Year Book; 1984. 17. o., 159-67. o.
|
|
|
Gill CJ, Orr DL 2 nd . A topikális anesztetikumok kettős-vak crossover összehasonlítása. J Am Dent Assoc 1979;98:213-4.
|
|
|
Kincheloe JE, Mealiea WL Jr., Mattison GD, Seib K. Pszichofizikai mérés a fájdalomérzetről egy helyi érzéstelenítő beadása után. Quintessence Int 1991;22:311-5.
|
|
|
Howitt JW, Lowell C. Topikai érzéstelenítő hatékonysága. Egy régi és egy új termék értékelése. N Y State Dent J 1972;38:549-50.
|
|
|
Rosivack RG, Koenigsberg SR, Maxwell KC. Két helyi érzéstelenítő hatékonyságának elemzése. Anesth Prog 1990;37:290-2.
|
|
|
Meechan JG. Hatékony helyi érzéstelenítő szerek és technikák. Dent Clin North Am 2002;46:759-66.
|
|
|
Vickers ER, Punnia-Moorthy A. A clinical evaluation of three topical anaesthetic agents. Aust Dent J 1992;37:267-70.
|
|
|
Svensson P, Petersen JK. Az Orahesive szájkötszerekkel elzárt EMLA érzéstelenítő hatása a szájnyálkahártyára. Placebo-kontrollált vizsgálat. Anesth Prog 1992;39:79-82.
|
|
|
Jensen MP, Karoly P, Braver S. A klinikai fájdalom intenzitásának mérése: Hat módszer összehasonlítása. Pain 1986;27:117-26.
|
|
|
Stewart RE, Barber TK, Troutman KC, Wei SH. Gyermekfogászat – Tudományos alapok és klinikai gyakorlat. 1 st ed. St: CV Mosby Company; 1982. p. 810-32.
|
|
|
Giddon DB, Quadland M, Rachwall PC, Springer J, Tursky B. Development of a method for comparing topical anesthetics in different application and dosage forms. J Oral Ther Pharmacol 1968;4:270-4.
|
|
|
Keller BJ. Két helyi érzéstelenítő és egy placebo hatékonyságának összehasonlítása az injekciós fájdalom csökkentésében. Hawaii Dent J 1985;16:10-1.
|
|
|
Yaacob HB, Nor GM, Malek SN, Bin Mahfuz MA. A xilokain helyi érzéstelenítő hatékonysága az injekciós fájdalom csökkentésében. Med J Malaysia 1983;38:59-61.
|
|
|
Krane JE, Tyler DC. Műtét utáni fájdalomcsillapítás gyermekeknél. Anesthesiol Clin North America 1989;7:159-60.
|
Ábrák
Táblázatok
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
| |
|||||||||||||||||||||||||||||||
| |
|||||||||||||||||||||||||||||||