A 9 legfurcsább állati pénisz

Vad fajta

Hermafrodita Siphopteron quadrispinosum párja. A tengeri csigák pénisze áttetsző. (Képhitel: Lange R, Gerlach T, Beninde J, Werminghausen J, Reichel V, et al. (2012) Female Fitness Optimum at Intermediate Mating Rates under Traumatic Mating. PLoS ONE 7(8): e43234. doi:10.1371/journal.pone.0043234 )

Az állatvilágban a péniszek furcsa és vad dolgok lehetnek. Szinte minden állatfaj hímjei használják a szerv valamilyen formáját arra, hogy spermiumot lőjenek a nőstények petéibe, és újabb kis jószágokat hozzanak létre. De itt véget is érnek a hasonlóságok. Az evolúció néhány figyelemre méltó újítást szelektált a pénisz kialakításában. A leválasztható nemi szervektől a tüskés fejig, az Élet kis rejtélyei a vadon élő állatok fütyijeinek különös világát tárja fel.

Argentin kékcsőrű tóparti kacsa

(Kép hitel: K. McCracken/Nature)

Az argentin tóparti kacsának van mit kuruttyolnia. Hosszú pénisze elképesztő, 17 centiméteres, arányaiban a leghosszabb az összes gerinces közül. Ez különösen lenyűgöző a madarak között: A legtöbb hím madárnak nincs pénisze, ehelyett a nemi szervek rövid érintésével párosodnak a nőstényekkel. Az argentin tókacsának dugóhúzó alakú függeléke van, amely a nőstény ellentétesen dugóhúzott hüvelyét tükrözi. Senki sem tudja, hogy ez a kacsa miért fejlesztette ki gigantikus tagját, de egyes kutatók azt feltételezik, hogy az óriási pénisz a “szökevény” szexuális szelekció példája lehet, ahol a nőstények preferenciája a hímek anatómiáját a páva farkához hasonlóan szélsőségekbe sodorja.

Az állatok szeretnek szexelni?

Laposféreg

(A kép forrása: Natural History Museum of Los Angeles County)

Ez a fotó talán úgy néz ki, mint egy selymes, bársonyos szalag, de valójában két laposféreg egy epikus péniszharc közepén. Igen – egy péniszcsata. A tengeri laposférgek hermafroditák – ami azt jelenti, hogy minden laposféregnek hím és nőstény szaporítószervei is vannak. A petesejtek előállításához több energiára van szükség, mint a spermiumokéhoz, ezért mindegyik laposféreg hímnemű akar lenni a kapcsolatban, és megpróbálja megtermékenyíteni a másikat anélkül, hogy ő maga teherbe esne. Ez egyfajta “péniszkerítést” eredményez, amikor a két laposféreg találkozik. Ez a párbaj akár egy órán át is eltarthat, és a vesztes testén tátongó sebeket eredményez (amellett, hogy a laposféreg zsemle a sütőben).

Paréj

(A kép forrása: J. Matt Hoch, State University of New York)

A paréjok életüket sziklákhoz ragasztva töltik, ami meglehetősen megnehezíti a többi paréjjal való keveredést. Ez az egyik oka annak, hogy akár 40-szeres méretű péniszük van – ez a legnagyobb péniszük az állatvilágban (ezt kapd ki, argentin tavi kacsa!). A hermafrodita állatok minden évben újranövesztik péniszüket, közvetlenül a rövid párzási időszak előtt. Egy tanulmány megállapította, hogy a vízkörülmények megváltoztatják a pajzstetvek tagjainak alakját és méretét – nyugodt vízben hosszú és rugalmas péniszeket növesztenek, míg a háborgó körülmények zömökebb, izmosabb tagokra ösztönzik őket.

Babszúnyog

(Image credit: Proceedings of the National Academy of Sciences)

A babszúnyog, egy bogárfaj, kifejlesztett egy nem túl kellemes eszközt a sperma nőstény hüvelyébe juttatására: A péniszét kemény, éles tüskék borítják. A kutatók megállapították, hogy minden egyes párzási aktus megsebzi a nőstény bogár nemi szervét, ami traumás megtermékenyítést eredményez. Lehetséges azonban, hogy a sérülések közvetlenül a hímeknek kedveznek, mert vagy megakadályozzák, hogy a nőstények újra párosodjanak, vagy arra kényszerítik őket, hogy több energiát fordítsanak a megtermékenyített peték felnevelésére – és így biztosítsák a hím génjeinek továbbadását -, és elkerüljék a jövőbeli párzások megterhelését.

Python

(Image credit: Vida Preciosa International, Inc. www.vpi.com)

Két fej jobb, mint egy, igaz? A kígyóknak Y alakú hemipenisük van, és szex közben a szervnek csak az egyik felét használják, és gyakran váltogatják, hogy melyik felüket használják szexuális aktusról szexuális aktusra. A hemipenisz gyakran barázdált, kampós vagy tüskés, hogy megragadja a nőstény nyílásának (az úgynevezett kloákának) falát, és megakadályozza, hogy a nőstény elhúzódjon.

Echidna

(Image credit: Gordon Grigg, University of Queensland)

Ha két fej nagyszerű, képzeljünk el egy négyfejű péniszt. Az echidna, egy kis tojásrakó emlős, négy fejjel rendelkezik a szervén. Mind a négy fej nem fér el egy nőstényben, ezért a párzás során az egyik oldalon lévő fejek leállnak és nem nagyítódnak meg; a másik kettő a nőstény kétágú szaporítócsatornájába bocsátja ki az ondót. Az aktív fejek minden egyes alkalommal váltják egymást, amikor az emlős párzik. Ez az evolúciós furcsaság évekig fejtörést okozott a tudósoknak, amíg meg nem figyelték az állat viselkedését – mivel egy nőstényt akár egy tucat hím is követhet, négy fej szükséges ahhoz, hogy több spermiumot juttassanak ki, mint a vetélytársak.

Argonauta

(Képhitel: Julian Finn, Museum Victoria, The Malacological Society of London)

A legkülönösebb állati péniszünk első helyezettje az argonauta polip , egy nautilusfajta. Ez a csápos állat az óceánban úszkál, de amíg el van foglalva a táplálékkereséssel és a látnivalók megtekintésével, az argonauta pénisze egyszerűen leválik, és elúszik, hogy nőstények után nézzen. Amikor a tudósok először találkoztak a testetlen pénisszel, azt hitték, hogy egy parazita féreg. Csak évekkel később jöttek rá, hogy az úszó szerv valójában egy zombiszerű spermabomba.

Újabb hírek

{{{ cikkNév }}}