A benzodiazepinek hatásmechanizmusa

Ez a fejezet a benzodiazepinek hatásmechanizmusát tárgyalja. A “mechanizmusokat” többes számban használjuk, mivel egy pszichotróp szer hatása több szinten is kifejeződhet. A benzodiazepinek hatásmechanizmusainak feltárásában a legnagyobb előrelépés a biokémiai szinten történt. A biokémiai és farmakológiai bizonyítékok erősen utalnak arra, hogy a γ-aminovajsav (GABA) szinapszis a benzodiazepinek egyik fő hatáshelye. A GABA-szinapszisra gyakorolt hatás magyarázhatja más neurotranszmitterek, például a noradrenalin, a szerotonin és az acetilkolin hatásainak megváltozását. A GABA az agyszövetben az egyik legelterjedtebb neurotranszmitter, amelyről ismert, hogy az egész központi idegrendszerben hatással van az aminerg és kolinerg neuronokra. A benzodiazepinek közvetlen hatással lehetnek a GABA-tól eltérő neurokémiai anyagok aktivitására. Két előzetes jelentés arra utal, hogy a GABA-érzékenység változásai nem felelősek a diazepám teljes farmakológiai aktivitásáért. A legtöbb, a központi idegrendszerre ható gyógyszerről ismert, hogy egynél több neurotranszmitter diszpozícióját változtatja meg, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy a benzodiazepinek másképp hatnának.