A buddhizmus eredete

A buddhizmus a világ egyik legrégebbi és legnagyobb vallása. De olyan hagyomány is, amelyről bebizonyosodott, hogy hatalmas kortárs aktualitással bír. A Sziddhárta Gautama által alapított vallás az északkelet-indiai gyökereitől kezdve az egész világon elterjedt, és minden egyes lépésnél új formákat öltött. Az alábbi kérdéseket Dale S. Wright Buddhizmus című könyvéből szerkesztettük: What Everyone Needs to Know .

Mikor és hol kezdődött a buddhizmus?

A kereszténységhez és az iszlámhoz hasonlóan, amelyek az öt nagy világvallás közül az utolsó kettő, a buddhizmusnak is van egy azonosítható alapítója, Sziddhárta Gautama, akit Buddhának neveztek el. Gautama az északkelet-indiai Himalája alacsony lábánál fekvő faluban született – ma éppen a határ túloldalán, Nepálban. Amikor azonban nagykorúvá vált, Gautama vallási küldetésre indult, és gyalogosan bejárta a Gangesz folyó széles síkságát, hogy megkeresse a kor leghíresebb spirituális tanítóit. Hat évvel később, amikor Bodh Gaya-ban, nem messze a szent Benares (Varanasi) várostól, elérte a megvilágosodást, Gautama Buddha, azaz a megvilágosodott lett, és ezzel elindította a buddhista hagyomány hosszú fennállását.

Bár a Buddha életének hagyományos dátuma i. e. 566-486 vagy i. e. 563-483, attól függően, hogy melyik hagyományt nézzük, a történészek ma általában egyetértenek abban, hogy Buddha élete az i. e. ötödik század közepét foglalta el, és halála valamikor i. e. 400 előtt következett be Megbízható történelmi bizonyítékok azonban alig vannak minden olyan elmélethez, amely Buddha életének datálására tesz kísérletet. Annyi bizonyos, hogy a buddhizmus India északkeleti részén kezdődött több mint négy évszázaddal a kereszténység megjelenése előtt, és fokozatosan elterjedt Dél-, Közép-, Kelet- és Délkelet-Ázsiában, hogy a világ egyik legsikeresebb vallásává váljon.

Melyek a buddhizmus szent szövegei?

A buddhista szent írásokat három típusra osztják, amelyeket együttesen tripitakának, azaz “három kosárnak” neveznek: a “fegyelem kosara” (vinaya), a “beszédek kosara” (szútrák) és a “további tanítások kosara” (abhidharma). Ezek közül a második, a szútrák a legnagyobb és legfontosabb. A szútrák (szanszkrit változatban) vagy szútrák (pali nyelven) állítólag a Buddha által különböző keretek között tartott beszédek vagy prédikációk feljegyzései.

A szútrák könnyen felismerhetők a kezdő soraikról; mindig ugyanazokkal a mondatokkal kezdődnek: “Így hallottam. Egy időben Buddha ilyen vagy olyan helyen tartózkodott, és emberek ilyen vagy olyan csoportjának társaságában volt”. Ezután elmondják, hogy Buddha mit tanított ezeknek az embereknek az adott alkalommal. Aki szemtanúja volt ezeknek az összejöveteleknek, és aki később közölte, amit Buddha mondott, az Ananda volt, Buddha unokatestvére és legközelebbi tanítványa.

…Gautama lett a Buddha, vagyis a Megvilágosodott…

Fontos azonban felismerni, hogy abban az időben az volt a szokás, hogy a vallási és filozófiai tanításokat inkább szóban, mint írásban közölték. Amit ezeken az alkalmakon megjegyeztek, azt a szerzetesek és apácák memorizálták, megtanították másoknak, majd továbbadták a szerzetesi memorizálók újabb generációjának. Bár valószínű, hogy ezek egy részét a következő évszázadok során leírták, a szútrák buddhista kánonját egészében csak a Kr. e. első században, több száz évvel Buddha halála után rögzítették írásban. Kétségtelen, hogy e szövegek némelyikét idővel módosították; a különböző kulturális alkalmazkodások és egyéb “fejlesztések” valószínűleg úgy kerültek be, hogy senki sem vette észre. A szútrák tanításukban következetességet mutatnak, és jellegzetes stílusban íródtak, és tudjuk, hogy a memorizálás pontosságának mércéje abban az időben nagyon magas volt. Mindazonáltal könnyen belátható, hogy nehéz lenne igazolni az erős történelmi állításokat arról, hogy mit is mondott valójában Buddha egy adott alkalommal majdnem két és fél évezreddel ezelőtt. Bár a mai értelmiségiek számára talán fontosak, a történelmi hitelesség ezen kérdései nem befolyásolták érdemben azt az alapvető hatást, amelyet a buddhista szútrák gyakoroltak a hagyományra.

Amit azonban adnak nekünk, az egy csodálatos kép Buddháról és közeli tanítványairól, tele érdekes történetekkel arról, hogy milyen életet éltek.

A “szent szövegek” egészen más helyet foglalnak el a buddhizmusban, mint a nyugati vallásokban: a héber Biblia, a keresztény Biblia és a muszlim Korán. E különbség részben azzal függ össze, hogy a buddhizmusban egyszerűen nagyon sok van belőlük – valójában több, mint amennyit egy ember el tud sajátítani. A Pali-kánon – a Pali nyelven írt korai szútrák, amelyek csak egy részhalmaza az egésznek – több száz szútrát tartalmaz, amelyek modern nyomtatott változatban több mint ötven kötetre rúgnak. És bár bizonyos mértékig létezik a szútráknak egy “magja”, amely minden buddhista számára közös örökséget képez, a buddhizmus minden egyes formája a buddhista kánon saját változatát fogadta el, és ez többnyire nem zavarta a buddhistákat kölcsönhatásaik történetében.

A szútrák megalkotása sok évszázadon keresztül és több különböző nyelven folytatódott. A Pali-kánonban található szútrák azok, amelyek a legnagyobb valószínűséggel valami olyasmit közvetítenek, ami közel áll ahhoz, amit Buddha taníthatott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a legbefolyásosabb vagy leghitelesebb szövegek a buddhista hagyomány teljes terjedelmében. Mégis, ezek a korai szútrák jellegzetes bepillantást engednek a buddhizmus alapítójának korszakába. Ezeket a szövegeket hosszuk alapján négy gyűjteménybe rendeztük: hosszú, középhosszú és két rövid szútragyűjteménybe. Ezek mindegyikét lefordították angolra, és könnyen hozzáférhető, érdekes, bár nehéz olvasmányok. Erősen ismétlődőek, határozott beszédmódokat használnak, és tele vannak számszerű felsorolásokkal – mindez azért, hogy segítsék azokat, akiknek a memorizálásuk a feladata. Amit azonban kapunk belőlük, az egy csodálatos kép Buddháról és közeli tanítványairól, tele érdekes történetekkel arról, hogy milyen életet éltek. Bővelkednek humorban, költészetben, legendákban és iróniában, és a korai emberi irodalom egyik nagyszerű gyűjteményét alkotják.