A Case With Apical Hypertrophic Cardiomyopathy, Multiple Coronary Artery-Left Ventricular Fistulae, and a Morphological Structure Mimicking Left Ventricular Noncompaction

Introduction

Multiple coronary fistulae that drain into the left ventricle are rarely associated with apical hypertrophic cardiomyopathy.1 Másrészt korábban több esetben is beszámoltak a bal kamrai nem-kompakció (LVNC) és a többszörös koszorúér-sipolyok vagy hipertrófiás kardiomiopátia társulásáról2,3. Itt egy egyedülálló esetről számolunk be, amelyben a bal kamra apikális hipertrófiája, többszörös coronaria-balkamrai fistula és a bal kamrai myocardium morfológiai struktúrája LVNC-t utánzó volt.

Az eset bemutatása

Egy 59 éves férfi láz és 10 napja fennálló, gyorsan progrediáló dyspnoe miatt került kórházunkba. A 30-as éveiben apikális hypertrophiás cardiomyopathiát diagnosztizáltak nála, bár nem járt rendszeres orvosi ellenőrzésre és tünetmentes volt. A felvételkor a betegnek a jobb tüdő középső részén hallható enyhe zihálás, valamint az Erb és a szív apikális területén hallható diasztolés zörej volt.

A mellkasröntgen és a komputertomográfia szívmegnagyobbodást mutatott, fokozott tüdőérrendszerrel, mindkét tüdő alsó területein szemcsés árnyékokkal, valamint a jobb középső tüdőterület fokozott sűrűségével. Ezek a leletek a bal szívfél tüdőgyulladással járó elégtelenségére utaltak. A 12 elvezetéses elektrokardiogram (EKG) normális szinuszritmust igazolt, a II, III, aVF és V3-V6 elvezetésekben invertált T-hullámokkal (1. ábra). Antibiotikumokkal és a szívelégtelenség szokásos terápiájával gyorsan felépült.

1. ábra.

1. ábra. A 12 elvezetéses EKG normális szinuszritmust mutatott, a II. és III. elvezetésben, az aVF-ben és a V3-tól V6-ig invertált T-hullámokkal.

A transtorakális 2 dimenziós echokardiográfia a bal kamra középső és apikális falának diffúz hipertrófiáját mutatta (2A. ábra és I. film az online-only Data Supplementben). A Doppler-echokardiográfia a bal kamrai üreghez csatlakozó elülső, oldalsó és apikális szívizomzaton belül több mozaikos színes áramlású területet mutatott ki, a diasztolés fázisban 0,8-0,9 m/s csúcsáramlási sebességgel (2B. ábra és II. film az online csak az adatokkal kiegészített dokumentumban). Megnagyobbodott bal és jobb koszorúereket és gyors, 1,5 m/s csúcssebességű diasztolés áramlást azonosítottak a bal elülső leszálló artériában is.

2. ábra.

2. ábra. A és B, 2 dimenziós echokardiográfia és színes doppler képalkotás apikális rövid tengelyű nézete azonos szinten. Többszörös koszorúér-sipolyok (fehér nyíl), amelyek a megvastagodott szívizmon keresztül a bal kamrai üregbe vezettek, a diasztolés fázisban színdoppler-áramlási jelek formájában láthatóak voltak.

A szív komputertomográfiás vizsgálaton (3A. ábra) egy jelentősen megnagyobbodott, kanyargós koszorúér látható volt, többszörös koszorúér-balkamra-sipolyokkal. A koronária komputertomográfiás angiográfia, a diasztolés fázisú képalkotás az LVNC-t utánzó, kétrétegű bal kamrai szívizmot mutatott, a nem tömörült és a tömörült szívizom maximális aránya 2,2 volt (3B és 3C ábra).

3. ábra

3. ábra. A, Számítógépes tomográfiás koronária-angiográfia, diasztolés fázis, megnagyobbodott és kanyargós bal koszorúeret mutatott. B és C, Többszörös koszorúér-balkamrai fisztulák (fehér nyíl) és a szívizom endocardialis oldalának hipertrabeculációja, amely a bal kamra nem-kompakcióját imitálja (fekete nyíl), jól látható volt a diasztolés szinkronizált kontrasztos komputertomográfiás képalkotásban. A nem tömörödött és a tömörödött szívizom maximális aránya 2,2 volt az alsó középső rövidtengelyes nézetben.

A koszorúér-angiográfia megerősítette a bal és jobb koszorúér és a bal kamra közötti többszörös sipolyokat (4A és 4B ábra). A bal kamrai angiográfia pikkely alakú üreget mutatott ki, amely apikális hypertrophiás cardiomyopathiára utal.

4. ábra.

4. ábra. A, A jobb oldali koszorúér-angiogram többszörös, a bal kamrai üregbe lefolyó fisztulát (nyíl) mutatott. B, A bal koszorúér-angiogram megnagyobbodott és kanyargós bal koszorúeret mutatott. A bal kamrai üregbe lefolyó többszörös fisztulát (nyíl) is azonosítottak.

Cine mágneses rezonanciás felvételeken a diasztolés fázisban az alsó bázisból az apikális elülső, laterális és inferior endocardiumba nyúló kis finom trabeculák látszottak. A szisztolés fázisban a szívizom mindkét rétegének megvastagodása (a tömörített és a nem tömörített szívizmot imitálva) volt jelen (III. és IV. film az online-only Data Supplementben).

Diszkusszió

A koszorúér-sipolyról a koszorúér-angiográfián átesett betegek ≈0,2%-ánál számoltak be, és ezen esetek 20%-ánál egyéb szívrendellenességek is társultak hozzá. A többszörös koszorúér-balkamrai fisztulák és az apikális hipertrófiás kardiomiopátia együttes előfordulása nagyon ritka, és a legtöbbjük a jobb és bal koszorúérből a bal kamrába folyik.1 Ezt a fenotípust a részlegesen perzisztáló embrionális myocardialis sinusoidoknak tekintik, amelyek az endotheliumnak az intertrabecularis terekbe való benyúlásából erednek.1

A többszörös koszorúér-balkamra fisztulák és az LVNC társulásáról Dias és munkatársai számoltak be,2 a perzisztens myocardialis sinusoidok és a myocardium tömörödése ugyanannál a betegnél volt jelen.

A LVNC az elmúlt 30 évben egyre nagyobb ismertségre tett szert, és a terminológiájáról és definíciójáról vita alakult ki.4 Esetünk megfelelt az LVNC morfológiai definíciójának, bár felmerülhet a gyanú, hogy ez a struktúra valóban a myocardium tömörülési folyamatának megállását jelenti az első trimeszter során. Oechslin és Jenni4 leírta, hogy többszörös perzisztens sinusoidok általában pulmonalis arteria atresia esetén vannak jelen, és hogy ezek a betegek nem tartoznak az LVNC kategóriájába. Oechslin és Jenni beszámolójától eltérően az itt leírt betegnél nem volt pulmonalis atresia. Egy családban hipertrófiás kardiomiopátia és LVNC együttes előfordulását jelentették átfedő fenotípusokkal3 . A multimodális képalkotást, szisztematikus szűrést és genetikai értékelést is magában foglaló átfogó diagnosztikai vizsgálat segíthet a többszörös rendellenességgel járó esetek valódi okának tisztázásában.

Tudomásunk szerint ez az első olyan betegről szóló beszámoló, akinél apikális hipertrófiás kardiomiopátia, többszörös koszorúér-balkamra fisztulák és LVNC-t utánzó morfológiai struktúra fordult elő.

Köszönet

Köszönjük Dr. Naoto Fukudának a komputertomográfiás képfelvételek készítését, valamint Fukiko Ichida professzornak, Dr. Takaaki Matsuyamának és Katsu Takenaka professzornak a kedves tudományos javaslatokat.

Tájékoztatás

Nincs.

Footnotes

Az online-only Data Supplement elérhető a cikkel együtt a http://circ.ahajournals.org/lookup/suppl/doi:10.1161/CIRCULATIONAHA.114.015008/-/DC1 címen.

Correspondence to Mio Ebato, MD, PhD, Showa University, Fujigaoka Hospital, 1-30 Fujigaoka, Aoba District, Yokohama City, Kanagawa Prefecture, Japan. E-mail

  • 1. Dresios C, Apostolakis S, Tzortzis S, Lazaridis K, Gardikiotis A. Apical hypertrophic cardiomyopathy associated with multiple coronary artery-left ventricular fistulae: a report of a case and review of the literature.Eur J Echocardiogr. 2010; 11:E9. doi: 10.1093/ejechocard/jep196.MedlineGoogle Scholar
  • 2. Dias V, Cabral S, Vieira M, Sa I, Anjo D, Gomes C, Meireles A, Antunes N, Santos M, Carvalho H, Torres S.Noncompaction cardiomyopathy and multiple coronary arterioventricular fistulae.J Am Coll Cardiol. 2011; 57:e377.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 3. Yuan L, Xie M, Cheng TO, Wang X, Zhu F, Kong X, Ghoorah D.Left ventricular noncompaction associated with hypertrophic cardiomyopathy: echocardiographic diagnosis and genetic analysis of a new jungree in China.Int J Cardiol. 2014; 174:249-259. doi: 10.1016/j.ijcard.2014.03.006.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 4. Oechslin E, Jenni R.Left ventricular non-compaction revisited: a distinct phenotype with genetic heterogeneity?Eur Heart J. 2011; 32:1446-1456. doi: 10.1093/eurheartj/ehq508.CrossrefMedlineGoogle Scholar