A csakrák valódiak vagy áltudomány?

Már összehangoltad ma a csakráidat? Vagy talán elgondolkodtál már azon, hogy ez az egész csakraőrület nem túlzás-e? És talán kitalálod, mi az én véleményem a dologról.

A csakrák hagyományos felfogása

A csakrák fogalma először Indiában jelent meg az i. e. első században, hindu, majd később buddhista szövegekben. A fizikai testet különállónak tekintették a “finom testtől”, amelyről úgy gondolták, hogy energiából áll. A csakrákat pszichikai energiaközpontokként írták le, amelyek között energiacsatornák futnak.

A fő csakrák száma a forrástól függően változik, négytől (a buddhista hagyományokban a leggyakoribb) hétig (a hindu hagyományokban a leggyakoribb). A csakrák a fejtől lefelé haladva függőlegesen sorakoznak a testben.

A Wikipedia szerint a leggyakrabban használt hét csakra rendszere a következőkből áll, a fejtől lefelé haladva:

• Saharara (a koronánál): a tiszta tudatot képviseli
• Ajna (a szemöldök között): a harmadik szem csakra, egy finom energiaközpont
• Vishuddha (torok): a teret képviseli
• Anahata (szív): a levegőt, valamint a férfi és a nő egyesülését jelképezi
• Manipura (köldök): a tűzzel kapcsolatos
• Svadhishthana (nemi szervek gyökere): a vízzel kapcsolatos
• Muladhara (gerinc alapja): minden hang, szó és mantra itt nyugszik

Minden csakrához egy adott hindu istenség és magvető szótag is kapcsolódik. A négy buddhista csakra a Négy Nemes Igazságnak felel meg.

Míg a kundalini formájú jóga célja a csakrákon keresztül mozgó finom energia áramlásának manipulálása, a klasszikus jógában a csakrák fogalma nem játszott központi szerepet. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kap.

New age adaptáció

A csakrák New Age értelmezése színekkel egészíti ki a csakrákat, a koronánál lévő ibolyától a gerinc aljánál lévő vörösig. Ezek láthatóak a fenti képen. A kristálygyógyászatban a kristályokat a színük alapján lehet a csakrákhoz rendelni.

A csakrákról úgy tartják, hogy forognak, és életerő energiát vonzanak be, hogy fenntartsák az egyensúlyt a spirituális, mentális, érzelmi és fizikai elemek között.

A New Age guru Deepak Chopra Chopra Központjának honlapján ezt írja:

“Mivel minden mozog, lényeges, hogy a hét fő csakránk nyitott, összehangolt és folyékony maradjon. Ha elzáródás van, az energiaáramlás korlátozódik. Gondoljunk egy olyan egyszerű dologra, mint a fürdőkád lefolyója. Ha túl sok hajszálat engedünk a lefolyóba, a kádban visszaduzzad a víz, pangani fog, és végül baktériumok és penész fog elszaporodni. Így van ez a testünkkel és a csakrákkal is.”

A cikk meglehetősen részletesen kitér az egyes csakrákhoz kapcsolódó teststruktúrákra is; a muladhara például az első három csigolyát, a húgyhólyagot és a vastagbelet takarja. Ha ez a csakra blokkolva van, székrekedés alakulhat ki.

Az MBGmindfulness számára írt cikkében Chopra azt írja, hogy a manipura csakra, más néven a napfonatcsakra a “szándék és a vágy törvényéhez” kapcsolódik, ami úgy hangzik, mint a vonzás törvényének másik neve (amiről korábban már írtam egy cáfoló posztot).

Valódi vagy áltudomány?

Az a benyomásom, hogy a csakrarendszer néhány ezer éven át elég szépen dübörgött, mint egy főként spirituális koncepció. Ez egyfajta megértési mód volt egy olyan időszakban, amikor senki sem volt abban a helyzetben, hogy tudja, van-e szó szerinti igazság a koncepcióban. Ahogy az egy spirituális koncepció esetében teljesen természetes, a különböző vallásokban némi különbség volt abban, hogy hogyan alkalmazták. Ezek a különbségek nem lennének várhatóak, ha valóban szó szerinti igazság lenne.

Akkor jöttek a New Age-esek, akik meglengették a woo-woo pálcát, hogy szivárványosítsák a csakrákat, hozzáadjanak némi szakzsargont, megmagyarázzák a székrekedést, adjanak egy kristály-illesztési rendszert, és az egészre tegyenek egy szép kis masnit a vonzás törvénye formájában.

Meglehetősen woo-woo-mentes életet sikerült élnem, és azt hiszem, akkor hallottam először igazán sokat a csakrákról, amikor elkezdtem jógázni. Kezdetben nem vettem észre, hogy a New Agers valóban alakították azt, ahogyan a csakrákról beszélnek a populáris kultúrában.

A tudomány szempontjából soha nem volt semmilyen tudomány, ami alátámasztotta volna. A csakrák spirituális koncepciójának nem ez volt a célja. Úgy hangzik, mintha tényleg csak a New Age koncepcióban az emberek nagyon szó szerint vették volna, azt sugallva, hogy ez olyan módon alapul a tényleges tudományon, ami nem az, soha nem volt és soha nem is lesz.

Szóval, spirituális perspektíva? Igen. Penészes fürdőkád? Nem annyira.

Források

• MBGmindfulness: A 7 csakra mindegyikét irányító spirituális törvények
• A Chopra Központ: Csakra: Mi a csakra?
• Wikipédia: Mi a csakra? Csakra