A dühös álmok agyhullámait fedezték fel az alváskutatók
A tudósok felfedezték azt az agyi tevékenységet, amely akkor zajlik, amikor az emberek dühös álmokat látnak. A kutatók azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik dühös álmokat álmodtak, a jobb oldali frontális kéreg alfa sávjában nagyobb volt az aktivitás, mint a bal oldaliban, és ez a mintázat az ébrenlétben dühöt érző emberek agyában is megtalálható.
“Az érzelmeket nemcsak ébrenlétünkben, hanem az álmainkban is átéljük. Bár rengeteg kutatás foglalkozik az ébrenléti érzelmek idegi alapjaival, nagyon keveset tudunk az álombeli érzelmek idegi alapjairól” – mondta a Newsweek-nek Pilleriin Sikka, a The Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
“Különböző elméletek léteznek arra vonatkozóan, hogy az emberek miért élnek át érzelmeket, köztük haragot az álmaikban” – mondta Sikka. “Egyes elméletek szerint az álmok egyszerűen az ébrenléti érzelmeinket és tapasztalatainkat tükrözhetik. Ebből a szempontból azok az emberek, akik ébrenlétükben több haragot és haraggal kapcsolatos élményt élnek át, álmaikban is több haragot tapasztalnak.”
“Más elméletek azt állítják, hogy a negatív érzelmek álmokban történő feldolgozása hasznos lehet az ébrenléti jólétünk szempontjából. Ebből a szempontból azok az egyének, akik álmukban dühöt élnek át, talán jobban meg tudnak birkózni az ilyen érzelmekkel és a kapcsolódó helyzetekkel a mindennapi éber életükben” – mondta.”
A korábbi kutatások kimutatták, hogy egy specifikus neurális marker részt vesz az érzelmi feldolgozásban és a dühhöz kapcsolódó állapotokban. A kutatócsoport azt szerette volna kideríteni, hogy ugyanez a marker megtalálható-e az alvó emberek agyában is. Két éjszakán keresztül rögzítették 17 vizsgálati személy agyi aktivitását. Ezt megelőzően a résztvevőket arra kérték, hogy egy héten keresztül vezessenek álomnaplót, így a csapat megállapíthatta az egyes személyek álomemlékezetét.
Azt követően, hogy a résztvevők öt percet töltöttek az alvás REM, azaz gyors szemmozgásos szakaszában – abban a szakaszban, amikor az álmodás a legvalószínűbb -, felébresztették őket, és megkérték őket, hogy értékeljék az álomban átélt érzelmeket.
Az eredmények azt mutatták, hogy azok az emberek, akiknek a jobb frontális kéregben a balhoz képest több alfa-sávos agyi aktivitásuk volt, több dühöt éltek át, mint azok, akiknek nem volt ilyen mintájuk. Ez a mintázat, az úgynevezett frontális alfa-aszimmetria azt mutatja, hogy az agyi aktivitás különbözik a két frontális agyterület között. Annak bizonyítása, hogy ez a mintázat alvás közben és ébrenlétben is összefügg a haraggal, azt sugallja, hogy fontos szerepet játszik az érzelemfeldolgozásban.
“Eredményeink azt mutatják, hogy az álombeli haragnak ugyanazok az idegi korrelátumai vannak, mint az ébrenléti haragnak” – mondta Sikka. “Ez azt jelenti, hogy úgy tűnik, hogy az érzelmek közös agyi folyamatai vannak az ébrenlétben és az álmodásban. Ez segít jobban megérteni az álom- és ébrenléti érzelmek idegi alapjait.”
Ez azért fontos, mert számos állapotra hatással lehet – a rendszeresen rémálmokat átélő emberek segítésétől kezdve az olyan mentális zavarok kezeléséig, mint a szorongás és a depresszió. Sikka szerint e kutatás egyik lehetséges útja lehet, hogy agyi szimulációs technikákkal próbálják meg modulálni az álomérzelmeket. Ezen érzelmek megváltoztatásával lehet, hogy segíteni lehetne az embereknek a rémálmok kezelésében, valamint az ébrenlét alatti jólét javításában.
Sikka szerint a következő lépés az eredmények megismétlése lesz egy nagyobb és változatosabb csoportban. “Akkor ki kell derítenünk, hogy hasonló eredményeket kapunk-e a különböző ébrenléti időszakokban és alvásfázisokban” – mondta.
