A depresszió elleni antipszichotikumok magasabb halálozási kockázattal járhatnak
Article
Ez a cikk szabadon megosztható az Attribution 4.0 Nemzetközi licenc alatt.
- halál
- depresszió
- gyógyszerek
Rutgers Egyetem
Egy új tanulmányban, azoknál a depresszióban szenvedő felnőtteknél, akik a kezelésükhöz újabb antipszichotikus gyógyszereket adtak, megnövekedett a halálozási kockázat a kontrollcsoporthoz képest, akik egy második antidepresszánst adtak hozzá.
A tanulmány szerint a depresszióban szenvedő felnőtteket kezelő orvosoknak tisztában kell lenniük a megnövekedett halálozás lehetőségével.
Bár az antidepresszánsok a depresszió első vonalbeli farmakológiai kezelése, sokan nem reagálnak az első kezelésre. A további kezelési lehetőségek közé tartozik a váltás egy másik antidepresszánsra, amelyet különböző augmentációs stratégiák követnek, beleértve egy második antidepresszáns és újabb antipszichotikumok, például az aripiprazol, a quetiapin és az olanzapin felírását.
“Az antipszichotikumoknak jól ismert és gyakran súlyos mellékhatásai vannak, beleértve a demenciában szenvedő idősebb felnőttek több mint 50%-kal megnövekedett halálozási kockázatát” – mondja Tobias Gerhard, a Rutgers University Ernest Mario School of Pharmacy docense, vezető szerzője.
“Korábban nem volt ismert, hogy ez a halálozási kockázat vonatkozik-e a depresszió augmentációs kezelésére újabb antipszichotikumokat alkalmazó nem idősebb felnőttekre. A klinikai vizsgálatok, amelyek a különböző újabb antipszichotikumok depresszió elleni engedélyezéséhez vezettek, túl kicsik és túl rövidek voltak ahhoz, hogy informatívak legyenek ebben a kérdésben.”
A PLOS ONE-ban megjelent új tanulmányhoz a kutatók 39 582, 25 és 64 év közötti Medicaid-kedvezményezett adatait vizsgálták 2001 és 2010 között, a Nemzeti Halálozási Indexhez kapcsolódva.
A vizsgálatban részt vevő betegek egyetlen antidepresszánssal történő kezelés után újabb antipszichotikumot vagy egy második antidepresszánst írtak fel nekik. A kutatók 45%-os relatív növekedést találtak a halálozási kockázatban azoknál, akik újabb antipszichotikumot kezdtek el szedni, ami a vizsgálati kohorszban minden 265 antipszichotikumot egy éven át szedő személyre egy további halálesetet jelentett.
“Eredményeinket meg kell ismételni, ideális esetben egy közfinanszírozott, pragmatikus, randomizált, kontrollált vizsgálat segítségével. Addig is azonban tanulmányunk azt sugallja, hogy az orvosoknak óvatosan kell megfontolniuk az antipszichotikumok felírását depressziós felnőtteknek, mivel a lehetséges egészségügyi kockázatok jelentősek, az előnyök pedig meglehetősen szerények és vitatottak” – mondja Gerhard.
“Eredményeink szempontjából különös jelentőséggel bír egy korábbi munkánkból származó megállapítás. Köztudott, hogy a legtöbb antidepresszánsnak körülbelül négy-hat hétre van szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben kifejtse hatását. A gyógyszercímkével és a kezelési irányelvekkel ellentétben azonban az Egyesült Államokban sok beteg anélkül kezdi meg az antipszichotikus kezelést depresszió miatt, hogy előtte megfelelő, egyetlen antidepresszánssal végzett próbát végeztek volna” – mondja Gerhard.”
“Eredményeink hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az újabb antipszichotikumokat csak azután vegyük fontolóra, hogy a kevésbé kockázatos, bizonyítékokon alapuló kezelési lehetőségekre nem reagáltak.”