A lábfej és a boka csontjai és ízületei áttekintés

1. ábra: A lábfej és a boka csontjai

A lábfej régiói:

2. ábra: A lábfej régiói

• Hátsó lábfej – ahogy a neve is mutatja, a hátsó lábfej a lábfejnek a test középpontjához legközelebb eső része. A bokaízületnél kezdődik, és a sarokcsont-kockaízületnél ér véget.
• középláb – A középláb a sarokcsont-kockaízülettel kezdődik, és lényegében ott végződik, ahol a lábközépcsontok kezdődnek. Bár több ízülete van, mint a hátsó lábnak, még mindig kevés mozgékonysággal rendelkezik.
• Mellső láb – A mellső láb a lábközépcsontokból és az ujjpercekből áll. A mellső lábfejet alkotó csontok azok, amelyek járás közben utoljára hagyják el a talajt.

A lábfej és a boka mozgékony ízületei:

(Lásd a 3. ábrát.)

• Bokaízület
• Talp alatti ízület
• Talp-csontízület
• Metatarso-phalangeális (MTP) ízületek.

Mérsékelten mozgó ízületek:

• Calcaneus-kuboid ízület
• Cuboid-metatarsalis ízület a negyedik és ötödik lábközépcsont esetében.
• Navicularis-cuneiformis ízület
• A lábközép ízülete vagy “Lisfranc” ízület (ill. tarso-metatarsalis (TMT) ízületek vagy cuneiform-metatarsalis ízületek)

3. ábra: A lábfej és a boka közös ízületei

Az alsó lábszár és a hátsó lábfej csontjai:

Sípcsont és sípcsont (hosszú csontok)

Bár a sípcsont (közismert nevén a sípcsont) nem része a lábfejnek, mégis fontos szerepet játszik. A lábfej ott kapcsolódik a testhez, ahol a lábfej és a boka csontjai találkoznak a sípcsonttal és a szárkapocscsonttal (a sípcsont külső oldalán lévő kis csont). A sípcsont felelős a lábfejre álló helyzetben nehezedő súly 85%-ának megtartásáért is. A sípcsontot és a szárkapocscsontot egy kemény kötőszöveti réteg, az úgynevezett csontközi hártya tartja össze. A membrán a láb alsó részénél megvastagszik, hogy a boka stabilabbá váljon. Ez a két csont úgy kapcsolódik a talushoz, hogy egyfajta tálat alkot, amelybe a talus beleillik. Ezt a tálat a bokaízület habarcsának nevezik.

Talus

A talus egyfajta furcsa csont, mivel furcsa alakja és az a tény, hogy e csont 70%-át hialinporc (ízületi porc) borítja. A talus “gömbcsontként” működik, és kritikus szerepet játszik az alsó lábszár és a lábfej összekapcsolásában. A talus azért van ennyi porccal borítva, mert annyi különböző csontot köt össze. A talus összetartja a bokát azáltal, hogy egy gömbcsuklóval kapcsolódik az alsó lábszárhoz, az alsó lábszárcsonton keresztül a lábközépcsonthoz, és a talo-navicularis ízületen keresztül segít összekötni a lábfej hátsó részét (hátsó lábfej) a lábközépcsonttal. Ezek az összeköttetések lehetővé teszik a lábfej zökkenőmentes forgását a talus körül, mint amikor a bokát körbeforgatjuk. Sajnos a talus viszonylag rossz vérellátással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a csontot ért sérülések gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, mint más csontok esetében.

A talus részei

A talust általában három vagy négy részből állónak gondolják (4. ábra):

• A talus teste, beleértve a talus “kupoláját”
• A talus nyaka
• A talus fej

A talus test nagyjából négyzet alakú, és a kupola tetején található. A talust a bokaízületnél köti össze az alsó lábszárral. A talárfej a talus-navicularis ízületet alkotva kölcsönhatásba lép a navicularis csonttal. A talusnyak a talus teste és feje között helyezkedik el, és azért figyelemre méltó, mert ez a talus azon kevés területek egyike, amelyeket nem borít porc, és ez az egyik azon kevés helyek egyike, ahová a talusban a vér áramolhat.

4. ábra: Talus anatómiája

Calcaneus (A sarokcsont)

A calcaneust (5. ábra) általában sarokcsontnak nevezik. A calcaneus a lábfej legnagyobb csontja, és a talusszal együtt alkotja a lábfej hátsó lábfejnek nevezett területét. A sarokcsont olyan, mint egy furcsa alakú tojás; kívülről kemény kérges csont, belülről puhább porcos csontot fed. A sarokcsont felső felszínén három kiemelkedés található (a hátsó, a középső és az elülső “facetta”), amelyek lehetővé teszik, hogy a talus ráüljön a sarokcsontra, kialakítva a talp alatti ízületet. A sarokcsont egy másik csonthoz is csatlakozik a legtávolabbi végén, az alsó lábszártól távolodva és a lábujjak felé haladva. Ezen a végén a sarokcsont a kockacsonthoz csatlakozik, így képezve a sarokcsont-kockaízületet.

5. ábra: A sarokcsont anatómiája

Subtaláris ízület

A talus a sarokcsont felett nyugszik, így képezve a subtaláris ízületet. A talus azonban nem közvetlenül a calcaneus tetején ül. Ehelyett kissé eltolva a lábfej külső oldala felé (a kislábujjhoz legközelebbi oldal) nyugszik. Ez az elhelyezkedés lehetővé teszi a láb számára, hogy megbirkózzon az egyenetlen terepviszonyokkal, mivel egy kicsit nagyobb rugalmasságot biztosít egyik oldalról a másikra. A lábszárcsont alatti ízület nem önállóan mozog; együtt mozog a talo-navicularis ízülettel és a calcaneo-cuboid ízülettel, a talus elülső részének közelében található két ízülettel.

A lábközép csontjai: Cuboid, Navicular, Cuneiform (3)

6. ábra: A lábközép csontjai

Cuboid

A cuboid csont a lábközép fő csontja. Ez egy négyzet alakú csont a lábfej külső oldalán, és több helyen rendelkezik más csontokkal való összeköttetéssel. A kockacsonttal alkotott fő ízület a calcaneo-cuboid ízület. Hossza mentén távolabb a kockacsont a negyedik és az ötödik lábközépcsont (a két utolsó lábujj lábközépcsontja) alapjával is összekapcsolódik. Belső oldalán az egyik oldalsó ékcsonthoz is csatlakozik.

Calcaneo-cuboid ízület

A calcaneo-cuboid ízület a sarokcsontot a cuboidhoz rögzíti.

Navicular

A navicular a talus előtt helyezkedik el, és a talo-navicularis ízületen keresztül kapcsolódik hozzá. A navicular a bokához legközelebbi felületen ívelt. A bokaízülettől legtávolabbi oldala mindhárom ékcsonthoz csatlakozik. A talushoz hasonlóan a navicularisnak is gyenge a vérellátása. A belső oldalon (a lábfej közepéhez legközelebb eső oldalon) van egy kiálló csontdarab, amelyet gumócsontnak nevezünk. Ez az a hely, ahol a hátsó sípcsonti ín a csontba rögzül.

Talonavicularis ízület

Amint a neve is mutatja, a talo-navicularis ízület köti össze a talust és a navicularist. A navicularis görbülete úgy van kialakítva, hogy simán csatlakozzon a talus elülső felületéhez. Ez az ízület lehetővé teszi, hogy a hátsó lábfej és a lábközép között jelentős mozgás legyen, attól függően, hogy a hátsó lábfej milyen helyzetben van.

Ékcsontok

A lábközépben három különböző ékcsont van jelen egymás mellett. A középtalp belső oldalán elhelyezkedő csontot medialis ékcsontnak nevezzük. A középső ékcsont a lábközépcsontban középen helyezkedik el, kívül pedig az oldalsó ékcsont. Mindhárom ékcsont egy sorban helyezkedik el, és csuklósan csatlakozik a csípőcsonthoz, így alkotva a naviculo-cuneiform ízületet. Az ékcsontok felépítése a római ívhez hasonló. Az egyes ékcsontok összekapcsolódnak a többivel, hogy stabilabb egységet alkossanak. Ezek a csontok, valamint a hozzájuk csatlakozó erős talpi és háti szalagok biztosítják a lábközép stabilitását.

A mellső lábfej csontjai:

Metatarsalis csontok

Minden lábfejben öt lábközépcsont található. Ezek azok a hosszú csontok, amelyek az egyes lábujjak tövéhez vezetnek. A lábközépcsontok 1-5-ig vannak számozva, belülről kezdve és kifelé haladva (a nagylábujjtól a legkisebbig). Minden egyes lábközépcsont egy hosszú csont, amely a lábközépcsont tövénél csatlakozik a lábközépcsonthoz, ezt az ízületet tarsal-metatarsalis ízületnek vagy Lisfranc-ízületnek nevezik. Általában az első három lábközépcsont merevebben rögzül a helyén, mint az utolsó kettő, bár egyeseknél az 1. lábközépcsonthoz, ahol az a lábközéphez csatlakozik (az 1. tarso-metatarsalis ízületnél), fokozott mozgás társul, és ez a fokozott mozgás hajlamosíthat bütyök kialakulására.

A lábközépcsont hosszú része a lábközépcsont “szárának”, a csont lábujjakhoz közelebbi vastag vége pedig a lábközépcsont “fejének” nevezhető (a lábközépcsont nyaka a szár és a fej között helyezkedik el). A fej két nagyon fontos funkciót lát el:

• Először is, a lábközépcsontfejek azok a helyek, ahol a teherhordás történik.
• Második, az ujjpercek a lábközépcsontfejeknél csatlakoznak a lábfejhez egy ízületben, amelyet lábközépcsont-ízületnek neveznek. Ezek az ízületek nagyon rugalmasak, lehetővé téve, hogy a lábközépcsontfejek folyamatosan viseljék a test súlyát, ahogy a lábfej a saroktól a lábujjakig halad.

Első lábközépcsont – A lábközépcsontok közül a legnagyobb, mind hosszában, mind szélességében.

Második lábközépcsont – A mellső lábfejet nemcsak a csontokat összekötő szalagok teszik rendkívül stabillá, hanem az is, hogy a második lábközépcsont a többihez képest a medialis ékcsontba mélyed. A második lábközépcsont egyeseknél túlságosan hosszú lehet, ami hajlamosítja őket a 2. lábközépcsont fájdalmára.

Negyedik és ötödik lábközépcsont – A negyedik és ötödik lábközépcsont nagyobb mozgástartományban mozoghat, mint a többi.

A lábujjpercek

A lábujjpercek csontjait a lábujjak alkotják. A lábfej többi részével a lábközépcsont-ízület köti össze őket. Az első lábujj, amelyet viszonylag nagy mérete miatt nagylábujjnak is neveznek, az egyetlen, amely csak két ujjpercből áll. Ezeket proximális (a bokához legközelebb eső) és distális (a bokától legtávolabbi) ujjpercnek nevezzük.A négy “kislábujj” (2-5. lábujj) mindegyike három ujjpercből áll. A bokához legközelebbi ujjperc a proximalis ujjperc, amely a “középső” ujjperccel, a proximalis interphalangeális ízülettel (PIP-ízület) artikulál. A középső ujjperc a disztális interphalangeális ízületben találkozik a “disztális” ujjperccel. A lábujjak e kis ízületein áthúzódó inak egyensúlyhiánya a lábujj deformitásához, például karmozgáshoz vezet. A lábujjak ízületeinek felsorolása az alábbiakban található (7. ábra).

• Inter-falangeális ízület (csak nagylábujj)
• Proximalis inter-falangeális ízület (PIP ízület – 2-5 lábujj)
• Distalis inter-falangeális ízület (DIP ízület – 2-5 lábujj)

7. ábra: A lábujjak ízületei

Sezámcsontok

A szezámcsont olyan csont, amely egyben az ín része is. Egyszerű példa egy ilyen csontra a térdkalács (patella). A lábfejben két szezámcsont található, amelyek mindegyike közvetlenül az első lábközépcsont feje alatt helyezkedik el. Ezek a szezámoidok a flexor hallucis brevis ín részét képezik.