A LinkedIn-en vagyunk!

Még jóval az YKK három alapértéke előtt Tadao Yoshida A jóság ciklusa vezérelt minket. Ez a filozófia azt tanítja nekünk, hogy “Senki sem boldogul anélkül, hogy másoknak hasznot ne hozna”. Ezt a filozófiát az évek során különböző emberek nagyon különböző módon magyarázták el nekem, de a magyarázat, amely a legmaradandóbb benyomást tette rám, a következő volt: “Minden döntésünknél figyelembe kell vennünk, hogy az hogyan hat a vásárlóinkra, az alkalmazottainkra, a közösségekre, ahol dolgozunk, és magára a vállalatra.”

Több mint 43 éve figyelem, hogy az YKK vezetői világszerte hogyan követik ezt a filozófiát a mindennapi döntéshozatal során. Amikor azon gondolkodtunk, hogyan építsük be ezt a fontos filozófiai koncepciót a Viselkedésünkbe, úgy döntöttünk, hogy egyszerűen azt mondjuk: “Tegyük a helyes dolgot, mindig.”

Mindannyian kedves, racionális és jó emberek vagyunk, igaz? Az emberek általában nem mennek el arra törekedve, hogy rosszat tegyenek. De vajon mindenki mindig helyesen cselekszik? Nem, biztosan nem teszik. Mi akadályozhat meg minket abban, hogy mindig helyesen cselekedjünk a munkahelyünkön? Talán az egyik ok a félelem. Az anyagi vagy érzelmi veszteségtől való félelem, a félelem vagy a szégyenérzet, a változástól való félelem, a tömegből való kirekesztéstől való félelem, vagy a félelem attól, hogy csalódást okozunk valakinek, akit tisztelünk.

A másik ok, amiért talán nem cselekszünk helyesen, az, hogy nem vagyunk igazán biztosak abban, hogy valójában mi is a helyes cselekedet. Sok látszólag egymással versengő érdekünk van a munkahelyünkön: a csapatunk érdeke, az üzlet egy másik részének érdeke, a felső vezetés érdeke, a közösség érdeke és az ügyfél érdeke. Mindezek az érdekek érdekeltek. Kinek tegyünk tehát a kedvében?

Amikor az élet számos válaszútján állunk, szükségünk van egy erkölcsi iránytűre, amely segít eldönteni, merre menjünk. Bárki, aki szülő, tudja, hogy helyesen cselekedni nem mindig a legnépszerűbb dolgot jelenti. De még akkor is, ha a helyes dolgok megtétele átmenetileg hatással lehet valamelyik érdekelt félre, a történelmünk azt mutatja, hogy a helyes dolgok megtétele mindig nyereséges üzleti terv. Vegyünk figyelembe mindenkit, akit a döntéseink érintenek, és válasszuk azt az utat, amely minden érintett számára a legjobb.”

És ha a helyes cselekvés meghatározása nem mindig egyértelmű, akkor hívjunk össze egy megbeszélést az érintettekkel. Ne cipeljük egyedül ezt a terhet, és ne reméljük, hogy senki sem tudja meg. Ossza meg a problémát, és dolgozzon együtt a kollégáival a megoldáson.

Kérem, beszélje meg ezt a kérdést a kollégáival. Előfordult már, hogy a helyes dolgok elvégzése a munkahelyén kihívást jelentett? Vannak olyan helyzetek, amikor nem mindig egyértelmű az út a helyes cselekedethez? Hogyan tudna együttműködni az YKK munkatársaival, hogy megvilágítsák a helyes utat az Ön számára? Van olyan eset, amikor a helyes dolgok megtétele nem a helyes dolog? Még ha nem is derül ki, hogy rosszul cselekszünk, van-e ennek ára? A rossz cselekedet rossz következményeinek kockázata valaha is indokolja a rossz cselekedet megtételét?

Ne feledje, a célunk az, hogy mindig helyesen cselekedjünk, függetlenül attól, hogy ez milyen nehéznek tűnik.
Őszintén, Alex Gregory elnök-vezérigazgató, YKK Corporation of America