A “Mini-Schengen” éket verhet Albánia és Koszovó közé

A Nyugat-Balkánon egy “Mini-Schengen” övezet létrehozására irányuló kezdeményezés egyre nagyobb éket ver Albánia és Koszovó közé.

Az ötlet először októberben merült fel, amikor Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia vezetői megállapodtak abban, hogy megvizsgálják egy olyan útlevél- és vámmentes övezet létrehozásának lehetőségét, amely lehetővé tenné a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgását a résztvevő országok között, és meghívták Boszniát, Koszovót és Montenegrót, hogy csatlakozzanak hozzájuk.

Azóta két további találkozóra került sor. A legutóbbi december 21-én volt az albániai Tiranában, amelyen részt vett Milo Đukanović montenegrói elnök, Aleksandar Vučić szerb elnök, Edi Rama albán miniszterelnök és Zoran Zaev, Észak-Macedónia miniszterelnöke.

A csúcstalálkozó után Vučić elmondta, hogy fontos döntéseket hoztak a négy ország közötti kereskedelem előmozdítása érdekében.

“Megvitattuk, hogyan lehet javítani a kereskedelmet, megkönnyíteni az áruk, a szolgáltatások és a tőke áramlását, és fontos döntéseket hoztunk. Ez nagyon fontos az egész régió számára” – mondta Vučić úr a közös konferencián.

Rama úr hozzátette, hogy az Európai Bizottság kész támogatni a Mini-Schengen övezetet, és jövőre 1,2 milliárd eurót biztosít a megvalósítására.

“Ezek nem kölcsönök, hanem támogatások” – mondta Rama úr.

Koszovó eddig elutasította, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, amelyről leköszönő miniszterelnöke, Ramush Haradinaj azt állította, hogy egy trükk, amelynek célja, hogy megkönnyítse a magas vámok megszüntetését, amelyeket Koszovó tavaly a szerb és bosnyák árukra vetett ki, megtorlásul azért, mert továbbra is elutasították az ország függetlenségének elismerését.

“Nincs szükségünk egy Mini-Schengenre, amelynek Szerbia a fővárosa” – mondta. “Ez mind azért történik, hogy visszavonják a vámot, egy kerülőút a vám visszavonására.”

Ez kemény választ váltott ki az albán miniszterelnökből, aki “hazugnak” nevezte Haradinaj urat.

“Haradinaj úr egy hazug, aki ismét hazudott; tudatlanságból vagy szándékosan hazudik, ezt még nem tudtam kideríteni és nem is tervezem, de az igazság az, hogy hazug” – mondta Rama úr.

Mire februárban Belgrádban megtartják a következő csúcstalálkozót a mini-Schengen zóna létrehozásáról, valószínű, hogy a keményvonalas Haradinaj úr – aki az év elején lemondott, miután a hágai háborús bűnöket vizsgáló bíróság vádat emelt ellene – már nem lesz ott. Koszovó jelenleg az októberi választásokat követően új kormány megalakításán dolgozik, és Albin Kurti, egy korábbi diákvezető, aki az 1990-es években erőszakmentes tüntetéseket vezetett Szerbia ellen a prishtinai egyetemen, majd később két évet töltött börtönben “Jugoszlávia területi integritásának veszélyeztetése” hamis vádjával, várhatóan ő lesz az ország következő miniszterelnöke.

Kurti úr nemrég utalt arra, hogy más megközelítést fog alkalmazni a Szerbiával folytatott tárgyalásokon, mondván, hogy a Szerbiával folytatott tárgyalásoknak nem a területre, hanem a polgárok jogaira és a közösségek igényeire kell összpontosítaniuk.

Kurti úr azonban – aki korábban támogatta az Albániát és Koszovót is magában foglaló Nagy-Albánia létrehozását – lekicsinyelte a Mini-Schengen kezdeményezést azzal, hogy Tiranának először a Prishtinával való megegyezésre kellene összpontosítania.

Albánia, Szerbia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Bosznia – valamint Moldova – már részei a Közép-európai Szabadkereskedelmi Térségnek (CEFTA), amelynek célja, hogy megkönnyítse az áruk mozgását és a szabad kereskedelmet ezen országok között, amíg azok nem csatlakoznak az Európai Unióhoz.