A nagymacskák története, ahogy egy újabb Maine Coon lett a világ leghosszabb macskája
Az évek során a Guinness World Records (GWR) a világ legöregebb macskájától kezdve a legbundásabb macskán át a leghosszabb bajuszú macskáig sokféle fantasztikus macskával találkozhatott… (Íme egy kis válogatás, amelyet a 2017-es Nemzetközi Macskanapon ünnepeltünk.)
A Guinness Világrekordok oldalát valaha is díszítő legemlékezetesebb mopszok közé azonban a Leghosszabb és Legmagasabb házimacskák tartoznak, amelyek közül az egyiknek örömmel mondhatjuk, hogy van egy új birtokosa…
Mint számos GWR háziállat-rekord esetében, a méret hossz szerinti kategorizálása viszonylag “új” módszer, az első dokumentált Leghosszabb házimacska az 1990-es évek végéről származik. A cím debütáló birtokosa egy Snowbie nevű négyéves macska volt Skóciából, az Egyesült Királyságból, akit 103 cm (3 ft 4 in) hosszúsággal jegyeztek fel.
Történelmileg a GWR inkább a macskák súlyára összpontosított annak meghatározásához, hogy melyik a legnagyobb. Évtizedeken át a legnagyobb házimacska egy Himmy nevű cirmos volt az ausztráliai Queenslandből, aki 21,3 kg-ot (46 lb 15 oz) nyomott, amikor 1986-ban meghalt.
A GWR azonban már nem ismeri el a súlyt a háziasított állatok mérőszámaként, helyette a hosszra és a magasságra összpontosít. Ha kíváncsiak lennének, Himmy 96 cm hosszúnak volt feljegyezve, tehát valamivel elmaradt volna a nemrég bejelentett új birtokostól (alább).
Ez egy hosszú történet…
Ismerd meg Barivelt Olaszországból. Ez a “grande gatto” a Leghosszabb házimacskák szentélyének legújabb tagja. Amikor 2018. május 22-én megmérték a fejétől a farka hegyéig, Barivel 120 cm (3 ft 11 in) volt. Összehasonlításképpen ez hosszabb, mint egy baseballütő, vagy hét egymás mellé fektetett iPadnek felel meg!
A Milánó melletti Vigevanóban él ez a teljes hosszúságú macska a gazdáival, Cinzia Tinnirellóval (alul) és Edgar Scandurrával (mindketten Olaszországban). Valójában egyfajta helyi hírességnek számít, mivel a házaspár néha babakocsin sétálni viszi kedvencét – ezt a látványt nem valószínű, hogy egyhamar elfelejti!
Barivelnek van némi biológiai előnye, ha erről a rekordról van szó: ő egy Maine Coon macska. Ez a bizonyos fajta – más néven amerikai hosszúszőrű – közel egy évtizede birtokolja a Leghosszabb házimacska címet.
A macskák világában a Maine Coonok köztudottan “szelíd óriások”, jellemzően 76-101 cm hosszúak és akár 40 cm magasak is lehetnek, szemben a legtöbb házimacska 23-25 cm-es magasságával. Amint azt valószínűleg már a nevükből is kitalálta, eredetük az USA-beli Maine államból származik, ahol 1985 óta ők a hivatalos állami macska.
A többi nagytestű macskafajta a ragdoll, a birmán és a norvég erdei macska – ez utóbbiak megjelenésükben nagyon hasonlítanak a Maine Coon-ra, így valószínű, hogy a kettőnek közös a genetikai öröksége.
Miért nőnek tehát bizonyos fajták sokkal nagyobbra, mint mások, és válnak a legnagyobb házimacskákká?
Sokan úgy gondolják, hogy ez a világ azon részétől függ, ahonnan származnak. A Bergmann-szabály szerint ugyanannak a fajnak (jelen esetben a Felis catusnak) a melegvérű állatai a magasabb szélességi fokokon a hőmérséklet csökkenésével általában nagyobbra nőnek.
A négyzetkocka elveként is ismert szabály a testfelület és a térfogat arányát tükrözi. Az állatok lényegében azért fejlődnek nagyobbra, hogy csökkentsék a térfogathoz viszonyított felületüket, ezáltal csökkentve a hőveszteséget a hideg éghajlatú élőhelyeken. Nem véletlen, hogy a legnagyobb macskafajták közül sokan – például az USA legészakkeletibb államából származó Maine Coon és az észak-európai norvég erdei macskák – hosszú, vastag szőrzettel rendelkeznek az extra szigetelés érdekében.
Ez persze nem pusztán az anyatermészeten múlik. A háziasított fajoknál a méret (egyre inkább) a stratégiai tenyésztésnek is köszönhető: a különösen testes példányokat előnyben részesítik annak érdekében, hogy az egész fajtán belül normalizálják a nagyság tulajdonságát.
Megkérdeztük Liz Hansent, a Maine Coon Fajta Bizottság elnökét a Nemzetközi Macskaszövetségnél (TICA) a fajta eredetéről: “A Maine Coon eredetéről többféle elmélet létezik.”
“A történetek egy része kitaláción alapul (pl., egy mosómedvével tenyésztett házimacska – ami egyszerűen lehetetlen). Más történeteknek szilárdabb alapja van. Ezek közé tartozik, hogy Marie Antoinette átküldte nagytestű házimacskáit a háború alatt. Ezek aztán párosodtak a helyi macskákkal, és létrehozták azt a nagy testű macskát, amelyet ma Maine Coon néven ismerünk.
“Fiziológiájuk alkalmazkodott a kemény New England-i télhez. Vastag bundájuk van, hosszabb az alsó részükön és a bundájuk, hogy megvédjék őket a hótól, a lábujjaik között extra szőrpamacsok vannak (hogy a hideg éghajlaton járás közben a lábfejüket is fedje), és bozontos farkuk van, amelyet alvás közben takaróként használhatnak.”
“A Maine Coon macskát először 1861-ben dokumentálták. Elég népszerű kiállítási macskák voltak (amíg a perzsák meg nem jelentek). Egy Cosie nevű barna cirmos nőstény nyerte az 1895-ös Madison Square Garden Show legjobb macskájának járó díjat.”
A mai korba lépve Liz folytatta: “2017-ben 3021 Maine Coon volt regisztrálva a TICA-nál, ezzel ez a harmadik legnépszerűbb fajta a szervezeten belül.”
“A nagytestű kutyafajtákhoz, például a dán doghoz hasonlóan a Maine Coon-t is a méretre tenyésztik, más tulajdonságok mellett. A fajta összes írott standardja szerint a testméretnek a közepestől a nagyig kell terjednie. Széles mellkasúnak és izmosnak kell lenniük.”
“A TICA fajtastandardja azt is megjegyzi, hogy a szukáknak, amelyek kisebb méretűek, engedményt kell tenniük.”
A macska, amelytől Barivel 2018-ban átvette a címet, szintén Maine Coon volt. Ludo – Kelsey Gill (UK, fent) tulajdonában – 118,33 cm (3 ft 10,5 in) hosszú volt, amikor 2015. október 6-án megmérték. Ludo tehát tényleg csak egy hajszállal – pontosabban 1,7 cm-rel – veszítette el a koronát.
Mégsem Barivel, sem Ludo nem éri el a valaha volt leghosszabb házimacska címet. Mymains Stewart Gilligan – kitaláltad, egy másik Maine Coon – 2010. augusztus 28-án igazolták, hogy 123 cm (48,5 in) hosszú. Korábban “Stewie” tartotta a Leghosszabb házimacska farka rekordot is, 41,5 cm-rel. Ő sajnos 2013-ban elpusztult.
Viszont visszatérve az új rekordtartóra, talán az a legfigyelemreméltóbb Barivel kapcsolatban, hogy mindössze kétéves volt, amikor megmérték. Tekintettel arra, hogy a Maine Coonok körülbelül négy-öt éves korukig képesek növekedni, ez a csodálatos cica igazi esélyes lehet a valaha volt leghosszabb házimacska címre… Figyeljük a helyet.
Magas mesék
A hosszú macskák azonban csak a történet egyik fele… Tudtad, hogy a Guinness Világrekordok a függőlegesen magasabb macskákat is figyelik?
Ha a magasztosságról van szó, a GWR által valaha mért legmagasabb házimacska a 48,4 cm-es Arcturus Aldebaran Powers volt, aki az Egyesült Államokban, Michiganben élt. Hősies magasságát – a földtől a marmagasságig (a lapockák közötti gerincig) mérve – 2016. november 3-án igazolták.
Hihetetlen, de a Powers-háztartásnak nem volt elég egyetlen rekordállító háziállat. Arcturus Cygnusszal – egy ezüstszínű Maine Coonnal – osztotta meg otthonát, aki a leghosszabb házimacska farokkal büszkélkedhetett: 44,66 cm (17,58 hüvelyk). Mindkettőjüket láthatja az alábbi exkluzív “Meet the Record Breakers” videóban.
Tragikus módon mind Arcturus, mind Cygnus 2018 elején elpusztult.
Alig maradt le Arcturus termetétől a korábbi tulajdonos, Savannah Islands Trouble. Amikor 2011-ben megmérték, “Trouble” 48,3 cm (19 in) volt a marmagasságig.
A Guinness Rekordok Világrekordjai jelenleg a Legmagasabb élő házimacska cím új birtokosát keresik. Ha úgy gondolod, hogy a te kutyusod is “megállná” a helyét a címre, akkor miért nem jelentkezel?
Mielőtt elrohanna, hogy regisztráltassa Munchkinjét (az egyik legkisebb háziasított macskafélét) mint pályázót, érdemes megjegyezni, hogy – a Leghosszabb házimacskához hasonlóan – ez a rekord is egy bizonyos fajta szinonimájává vált. Ez azonban valamivel vitatottabb.
A legutóbbi három Legmagasabb házimacska – Arcturus (2016-18), “Trouble” (2011-16) és Scarlett’s Magic (2009-11) – mind szavannák voltak. Ahol a vita ezzel a bizonyos fajtával kapcsolatban van, az az, hogy egyes macskaszeretők (tenyésztők) nem ismerik el a szavannát házimacskának, mivel a házimacskák és a vadon élő afrikai szerválok hibridje. Örökségük miatt az USA egyes államaiban egyenesen betiltották a szavannákat, míg az Egyesült Királyságban külön engedély nélkül tilos szervált vagy “F1” (első generációs) szavannát tartani.
Az első ismert szavanna 1986 áprilisában született – egy nőstény házimacska és egy hím szervál párosításának eredményeként. Az így létrejött hibrid cica a házi és vadon élő tulajdonságok keverékét mutatta. Sok szavanna kutyaszerű tulajdonságairól ismert: képesek trükköket tanulni, pórázon sétálni, és egyes esetekben nem macskaszerűen szeretik a vizet.
Ahol még zavarosabbá válik a dolog, az az, hogy a szavannáknak különböző “fajtái” vannak, némelyik szorosabb rokonságban áll vad őseivel, mint mások. Az “F1 Savannah” olyan első generációs utód, amely 50%-ban házi és 50%-ban vad géneket tartalmaz. Az “F2” szavannák eközben egy szervál unokája vagy unokája, míg az “F3” szavannák családfáján egy dédszülő szervál szerepel – és így tovább. Anélkül, hogy belemennénk a bonyolult genetikai százalékos tartományokba, elég, ha annyit mondunk, hogy genetikailag egyes szavannák “háziasabbak”, mint mások.
A TICA, amelynek vezetését a GWR követi ebben a kérdésben, 2001 óta elismeri a Savannah-t bejegyzett fajtaként. A TICA álláspontját magyarázva Brigitte Cowell – a Savannah fajta bizottság tagja – elmondta nekünk: ” minden szavanna házimacska. A TICA elfogadja a szövetségi meghatározást arra vonatkozóan, hogy mi számít házimacskának. Amíg nem “F4”-esek, addig nem tekinthetők “fajtatisztának”, amihez három generáción át csak szavannáknak kell lenniük a törzskönyvben.”
Brigitte elutasítja azt a nézetet, hogy a szavannák szervál származásuk miatt veszélyesebbek, mint más fajták: ” A ‘vadság’ olyasvalami, amit mi, szavannah rajongók mítosznak tartunk. A szervált az egzotikus macskák közül a leginkább háziasíthatónak tartják, és a közönség nagy része a “vad” alatt inkább a “vad” viselkedést érti, és egy szavanna biztosan nem viselkedik úgy, mint egy vadmacska, hacsak nem úgy nevelik.
“Ők azonban a cicás spektrum nagy energiájú és interaktív végén landolnak!”
Túl a házimacskákon
A házimacskák méretét tekintve persze még a rekordokat döntögető házimacskák sem érhetnének fel a természetben élő legnagyobb rokonaikhoz.
A legnagyobb vadmacskák ma a szibériai tigrisek, amelyek Oroszország, Kína és Észak-Korea boreális erdeiben őshonosak. Ezek az erős ragadozók az orrtól a farokcsúcsig elérhetik a 3 métert is, és az eddigi legnehezebb példány – egy 1950-ben az oroszországi Alin Gory-hegységben dokumentált hím – 384 kg-ot nyomott a mérlegen. Ez nagyjából hat felnőtt ember súlyának felel meg!
A tigrisek azonban nem a legnagyobb macskák. Ezt a címet egy másik hibrid faj viseli – a ligerek, amelyek félig oroszlán (apa) és félig tigris (anya). A világ legnagyobb élő macskája Herkules, a liger. 2013-ban ez a hatalmas mopsz 3,33 m hosszú volt, a vállánál 1,25 m magas, és elképesztő 412,2 kg-ot nyomott – körülbelül annyit, mint 46 átlagos méretű Maine Coon hím!
Fedezzen fel még több rekordot tartó házi- és vadmacskát a Guinness World Recordsban: Csodálatos állatok és Guinness World Records: Wild Things – most megjelent!