A “normál tartományon belüli” Apgar-pontszámok magasabb betegség- és halálozási kockázattal járnak

A 7-es, 8-as és 9-es (a normális tartományon belülinek tekintett) Apgar-pontszámok magasabb betegség-, sőt halálozási kockázattal járnak az újszülötteknél – derül ki egy nagyszabású svédországi tanulmányból, amelyet a The BMJ című szaklap ma tett közzé.

A problémák esélye a 10-esnél kisebb “normális” pontszámok esetén megnő, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy a kockázat még mindig alacsony, és minden bizonnyal alacsonyabb, mint a normális tartományon kívüli pontszámú csecsemők esetében.

Az Apgar-pontszám egy gyors és egyszerű módszer a csecsemő születéskori állapotának felmérésére. A csecsemőt a születés után egy, öt és tíz perccel öt egyszerű kritérium (arcszín, pulzusszám, ingerlésre adott reakció, izomtónus és légzés) alapján értékelik egy nullától kettőig terjedő skálán. Az öt értéket aztán összeadják, hogy egy nullától tízig terjedő összpontszámot kapjanak.

A hétnél alacsonyabb pontszámok alacsonynak számítanak, és közismerten nagyobb a fertőzések és légzési problémák, valamint az olyan hosszú távú betegségek kockázata, mint az epilepszia és az agyi bénulás.

A 7 és 10 közötti pontszámokat “a normális tartományon belülinek” és ezért megnyugtatónak tekintik. Egyetlen tanulmány sem vizsgálta azonban, hogy a 7, 8 vagy 9-es normális pontszámok nagyobb betegség- vagy halálozási kockázattal járnak-e, mint a tökéletes 10-es pontszám.

A svédországi Karolinska Institutet Dr. Neda Razazaz által vezetett kutatócsoport ezért arra vállalkozott, hogy összehasonlítja a 7, 8 és 9-es Apgar-pontszámok (vs. 10) és az újszülöttek betegsége és halálozása közötti összefüggéseket.

Elemezték több mint 1,5 millió, 1999 és 2016 között teljes korban született svéd csecsemő adatait. A születés után egy, öt és 10 perccel 7, 8 és 9 Apgar-pontszámmal rendelkező csecsemőket összehasonlították a születés után egy, öt és 10 perccel 10 Apgar-pontszámmal rendelkező csecsemőkkel.

A kutatók több tényező, például az anya életkora, testsúlya (BMI) és a terhesség alatti dohányzás figyelembevétele után megállapították, hogy a 7, 8 és 9 Apgar-pontszám a születés után egy, öt és 10 perccel erősen összefüggött a fertőzések, a légzési problémák, az oxigénhiány következtében kialakuló agykárosodás, az alacsony vércukorszint és a halálozás magasabb kockázatával, mint a 10-es Apgar-pontszám esetén.

A 10-es Apgar-pontszámhoz képest például a 9-es Apgar-pontszám 1,5-szer nagyobb esélyt jelentett a fertőzésekre (0,8 vs. 0,5/100 születés).

Öt és 10 percnél az esélyek fokozatosan nagyobbak voltak: 5 percnél 2,1-szeres (1,7 vs. 0,7 fertőzés/100 szülés), 10 percnél pedig 3,3-szoros (2,9 vs. 0,8 fertőzés/100 szülés).

Az Apgar-pontszám kismértékű változása az 5 perces 10-es értékről a 10 perces 9-es értékre szintén fokozott kockázattal járt, szemben az 5 és 10 perces stabil 10-es értékkel.

Ez egy megfigyeléses vizsgálat, és mint ilyen, nem tudja megállapítani az okot, és a kutatók rámutatnak néhány korlátozásra, például arra, hogy nem áll rendelkezésre információ az Apgar-pontszámot befolyásoló szülési beavatkozásokról.

Mindamellett azt mondják, hogy tanulmányuk több mint 1,5 millió szülést tartalmazott egy 18 éves időszak alatt, és képesek voltak figyelembe venni olyan fontos tényezőket, amelyek befolyásolhatták az eredményeket.

Összefoglalva a szerzők szerint tanulmányuk azt mutatja, hogy a normál tartományon (7-10) belüli alacsony Apgar-pontszámok “erősen összefüggnek az újszülöttkori halálozással és megbetegedéssel, és hogy ezek az összefüggések lényegesen erősebbek a születés utáni idő növekedésével.”

Hozzáteszik: “Eredményeink erős bizonyítékot szolgáltatnak annak a javaslatnak az alátámasztására, hogy az optimális Apgar-pontszám minden időpontban 10, és minden újszülöttnek Apgar-pontszámot kell adni 10 percben, függetlenül az egy és öt percben elért pontszámtól”.