A szorongás magas vérnyomást okoz?

A stressz, a nyomás, a feszültség és a szorongás gyakran szinonimák. Ezért nem meglepő, hogy a magas vérnyomást sokan a fokozott érzelmi feszültség, szorongás vagy stressz állapotának jeleként értékelik. Ha valóban létezik ilyen összefüggés, akkor melyik áll előbbre? Lehet, hogy közös okuk van?

A kérdésből vita alakult ki arról, hogy létezik-e egy sajátos “hipertóniás személyiség”. Egyesek úgy vélik, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegeket a fokozott szorongás általános állapota jellemzi, míg mások azt állítják, hogy az elfojtott düh érzései gyakoribbak. Az alárendeltségre és introvertáltságra való hajlamot is felvetették, és fokozott tagadásról és a fájdalommal szembeni ellenállásról számoltak be azoknál, akiknek a családjában már előfordult magas vérnyomás. Hogyan egyeztethetők össze ezek a különböző nézetek?

Miért függ össze a szorongás a magas vérnyomással?

A szorongás vagy stressz összefügg a vérnyomás átmeneti emelkedésével, de nem a krónikus magas vérnyomással. Ez még a krónikus szorongásos zavarban szenvedő betegek esetében is igaz.

A szorongás időszakai olyan hormonok felszabadulását váltják ki, amelyek megnövekedett szívfrekvenciát és az erek átmérőjének csökkenését okozzák, mindkettő a vérnyomás emelkedéséhez vezet.

A stressz hatása a rövid távú vérnyomásra drámai lehet, ami 30-40 százalékos átlagos artériás nyomásnövekedéshez vezethet. Ezek a változások azonban rövid ideig tartanak, a szívfrekvencia, az erek átmérője és a vérnyomás visszatér a normális szintre, amint a hormonok lecsillapodnak.

A krónikus szorongásos zavarokban szenvedő embereknél a szorongás nem okoz krónikus vérnyomásemelkedést. Úgy tűnik, hogy ezeknél a betegeknél az idegrendszer és a kardiovaszkuláris rendszer a stresszhormonok krónikus emelkedése miatt visszaáll a normális pontra. Ahogy a szorongásos zavarok nélküli betegeknek is vannak stresszes időszakai, úgy a krónikus szorongásos zavarban szenvedőknek is vannak magasabb szorongásos időszakai, és a vérnyomásuk hasonlóan reagál ezekben az időszakokban.

A stressz vérnyomáshatása azonban még mindig aggodalomra ad okot, ezért a szorongás és a stressz gyakran szerepel a magas vérnyomás okaként. Az ismétlődő, rövid ideig tartó, megemelkedett vérnyomás-emelkedések ugyanolyan károsak lehetnek, mint a krónikus vérnyomás-emelkedések. Az erekben, a szívben és a vesékben bekövetkező károsodás nagyon hasonló ebben a két különböző helyzetben.

Függetlenül attól, hogy a károsodás rövid rohamok sorozatában vagy hosszabb idő alatt következik be, a károsodás mégis halmozódik, és mindkét típusú vérnyomás-emelkedés hatása ugyanaz – a szervi károsodás, a szívroham, a stroke és a halálozás fokozott kockázata.

(Olvassa el még: Az illatok, a zene segít csökkenteni a munkahelyi stresszt)

Hogyan károsítja a szerveimet a krónikus szorongás?

A szorongás nem okoz hosszú távú magas vérnyomást. A szorongásos epizódok azonban drámai, átmeneti kiugrásokat okozhatnak a vérnyomásában.

Ha ezek az átmeneti kiugrások gyakran, például minden nap előfordulnak, károsíthatják az ereket, a szívet és a veséket, akárcsak a krónikus magas vérnyomás. Ezenkívül, ha szorong, nagyobb valószínűséggel folyamodik más egészségtelen szokásokhoz, amelyek növelhetik a vérnyomását, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlevés.

A szorongás és más mentális betegségek kezelésére szolgáló egyes gyógyszerek, mint például a szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI), szintén növelhetik a vérnyomását.

Hogyan kezelik a magas vérnyomást?

Azt, hogy a magas vérnyomásnak számos oka lehet, amelyek nagyon különböző kezelést igényelnek, bizonyítja a jelenleg rendelkezésre álló több mint 80 különböző recept. Ráadásul annak eldöntése, hogy hogyan kezeljük a vérnyomást olyan embereknél, akiknek stressz- vagy szorongásos problémák állnak a hátterében, bonyolult. A gyógyszerek egy része kiegészíti egymást, míg mások egymás ellen hathatnak.

Ha krónikus stresszt tapasztal, a legjobb, ha orvoshoz fordul. Ő segíthet eldönteni, hogy melyik kezelés felel meg leginkább az Ön igényeinek. (kes)