ADA törvény Siketek – Jelnyelvi tolmácsok

ADA kérdések és válaszok egészségügyi szolgáltatóknak

• ADA honlap
• Az ADA felülvizsgált szabályzata
• A II. és III. cím végrehajtása

Az orvosoknak, ápolóknak, fogorvosoknak, szakembereknek, terapeutáknak és más egészségügyi szolgáltatóknak hatékonyan kell kommunikálniuk a megfelelő, hatékony és minőségi egészségügyi szolgáltatások nyújtása érdekében. A szövetségi fogyatékossági diszkriminációs törvények előírják az egyenlő hozzáférést és az egyenlő esélyt az egészségügyi szolgáltatásokban való részvételre és azok igénybevételére, valamint a hatékony kommunikációt a siket vagy nagyothalló egyénekkel. Ezek a törvények a következők:

• Az 1973. évi rehabilitációs törvény 504. szakasza – a szövetségi egészségügyi szolgáltatásokra és létesítményekre vonatkozik; valamint azokra az egészségügyi szolgáltatókra, akik szövetségi pénzügyi támogatásban is részesülnek, amelyet általában közvetlen finanszírozás (például szövetségi Medicaid-alapok) vagy támogatások (például szövetségi kutatási támogatás) révén nyújtanak.
• A fogyatékossággal élő amerikaiakról szóló törvény II. címe – minden állami (állami és helyi) egészségügyi szolgáltatóra vonatkozik.
• A fogyatékossággal élő amerikaiakról szóló törvény III. címe – minden magán egészségügyi szolgáltatóra vonatkozik.

Q. Mely egészségügyi szolgáltatókra terjed ki az ADA hatálya?
A. Az ADA III. címe minden magán egészségügyi szolgáltatóra vonatkozik, függetlenül a rendelő méretétől vagy az alkalmazottak számától. 28 C.F.R 36.104 (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-36104) Mind a fizikai, mind a mentális egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatókra vonatkozik. A kórházak, idősotthonok, pszichiátriai és pszichológiai szolgáltatások, magánorvosi rendelők, fogorvosok és egészségügyi klinikák az ADA hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatók közé tartoznak. Ha egy orvos, fogorvos vagy pszichológus hivatásos rendelője magánlakásban található, az otthon nyilvános célra használt része (beleértve a bejáratot is) “nyilvános szálláshelynek” minősül. 28 C.F.R. 36.207 (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-36104)
Q. Milyen kötelezettségei vannak az egészségügyi szolgáltatóknak az ADA értelmében a siket vagy nagyothalló egyénekkel szemben?
A. Az egészségügyi szolgáltatók kötelesek olyan segédeszközöket és szolgáltatásokat biztosítani, amelyek biztosítják, hogy a hallássérült emberekkel való kommunikáció ugyanolyan hatékony legyen, mint a másokkal való kommunikáció. C.F.R. 36.306© (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-97857)
Q. Kinek kell az egészségügyi szolgáltatónak hatékony kommunikációt biztosítania?

A. Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell, hogy hatékonyan tudjon kommunikálni a szolgáltatásait igénylő vagy igénybe vevő ügyfelekkel, kliensekkel és más hallássérült egyénekkel. 56 Fed. Reg. at 35565. (http://www.nad.org/issues/health-care/providers/questions-and-answers), (http://www.ct.gov/opapd/cwp/view.asp?a=1756&q=443160) Ezek az egyének nem mindig az egészségügyi szolgáltató “betegei”. Például, ha a szülés előtti tanfolyamokat apák és anyák számára egyaránt szolgáltatásként kínálják, egy hallássérült apának olyan segédeszközöket vagy szolgáltatásokat kell biztosítani, amelyek ugyanolyan lehetőséget biztosítanak számára, hogy részesüljön a tanfolyamokból, mint a többi apa. Hasonlóképpen, egy halló gyermek siket szülőjének is szüksége lehet segédeszközre vagy szolgáltatásra ahhoz, hogy tájékozott beleegyezését adja a gyermek műtétjéhez.
Q. Milyen segédeszközöket és szolgáltatásokat ír elő az ADA a hallássérült egyénekkel való hatékony kommunikáció biztosítása érdekében?
A. A megfelelő segédeszközök és szolgáltatások közé tartozhatnak olyan szolgáltatások és eszközök, mint például a képzett tolmácsok, segédhallgató eszközök, jegyzetelők, írott anyagok a hallássérült egyének számára; és képzett felolvasók, szalagos szövegek, Brailed vagy nagybetűs anyagok a látássérült egyének számára. 28 C.F.R. 303(b)(1) (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-97857)
Q. Hogyan határozza meg az egészségügyi szolgáltató, hogy melyik segédeszköz vagy szolgáltatás a legjobb egy halláskárosodott beteg számára?
A. A segédeszköz-követelmény rugalmas, és az egészségügyi szolgáltató választhat a különböző alternatívák közül, mindaddig, amíg az eredmény hatékony kommunikáció a halláskárosodott személy számára. A hallássérült személy tudja a legjobban, hogy melyik segédeszköz vagy szolgáltatás biztosítja a hatékony kommunikációt az egészségügyi szolgáltatójával. Az Igazságügyi Minisztérium elvárja, hogy az egészségügyi szolgáltató konzultáljon az érintett személlyel, és gondosan mérlegelje saját maga által megállapított kommunikációs igényeit, mielőtt egy adott segédeszközt vagy szolgáltatást megvásárolna. 56 Fed. Reg. at 35566-67.
Q. Miért olyan fontosak a segédeszközök és -szolgáltatások az egészségügyi környezetben?
A. A segédeszközökre és -szolgáltatásokra gyakran szükség van a biztonságos és hatékony orvosi kezelés biztosításához. E segédeszközök és szolgáltatások nélkül az egészségügyi személyzet komolyan kockáztatja, hogy nem érti a beteg tüneteit, tévesen diagnosztizálja a beteg egészségügyi problémáját, és nem megfelelő vagy akár káros kezelést ír fel. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy a betegek nem értik meg az orvosi utasításokat és figyelmeztetéseket vagy a vényre vonatkozó irányelveket.

Q. Vannak-e korlátozások az ADA segédeszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó követelményei tekintetében?
A. Igen. Az ADA nem írja elő olyan segédeszköz vagy szolgáltatás biztosítását, amely indokolatlan terhet vagy az egészségügyi szolgáltató által nyújtott áruk vagy szolgáltatások jellegének alapvető megváltoztatását eredményezné. 28 C.F.R. 36.303(a) (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-97857) Az egészségügyi szolgáltató azonban nem mentesül az alternatív segédeszköz vagy szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége alól, ha a segédeszköz vagy szolgáltatás nyújtása nem eredményezne alapvető változást vagy indokolatlan terhet. 28 C.F.R. 36.303(f) (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-97857) Mindkét korlátozás a Rehabilitációs törvény 504. szakasza szerinti meglévő szabályozásból és esetjogból származik, és azokat eseti alapon kell meghatározni.
Q. Mikor jelentene indokolatlan terhet egy segédeszköz vagy szolgáltatás nyújtása?
A. Az indokolatlan teher olyan dolog, amely jelentős nehézséggel vagy költséggel jár. A figyelembe veendő tényezők közé tartozik a segédeszköz vagy szolgáltatás költsége, az egészségügyi szolgáltató általános pénzügyi forrásai, a szolgáltató alkalmazottainak száma, a jogszerűen szükséges biztonsági követelmények, a szolgáltató erőforrásaira és működésére gyakorolt hatás, valamint a segédeszköz vagy szolgáltatás megtalálásának vagy nyújtásának nehézsége. 28 C.F.R. 36.104 (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-36104)
Q. Kell-e az egészségügyi szolgáltatónak fizetnie a segédeszközért vagy szolgáltatásért egy orvosi rendelésen, ha a segédeszköz vagy szolgáltatás költsége meghaladja a szolgáltató által a rendelésért felszámított díjat?
A. Bizonyos helyzetekben a segédeszköz vagy -szolgáltatás (például tolmács) biztosításának költsége a hatékony kommunikáció elérése érdekében egy adott orvosi szolgáltatás nyújtása során meghaladhatja a betegnek ugyanezért a szolgáltatásért felszámított díjat. Az egészségügyi szolgáltatótól elvárható, hogy a segédeszközök és -szolgáltatások biztosításának költségeit a vállalkozás működtetésével járó általános költségek részeként kezelje. Ennek megfelelően, mindaddig, amíg a segédeszköz vagy -szolgáltatás nyújtása nem ró indokolatlan terhet a szolgáltató üzleti tevékenységére, és nem változtatja meg alapvetően a szolgáltató szolgáltatásait, a szolgáltató ebben a helyzetben köteles lehet a segédeszköz vagy -szolgáltatás kifizetésére.
Q. Az egészségügyi szolgáltató felszámíthatja-e a siket vagy nagyothalló betegnek a segédeszköz vagy szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek egy részét vagy egészét?

A. Nem. Az egészségügyi szolgáltató nem számíthatja fel a betegnek a segédeszközök és szolgáltatások nyújtásának költségeit sem közvetlenül, sem a beteg biztosítótársaságán keresztül. 28 C.F.R. 36.301© (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-44591)
Q. Ki jogosult tolmácsnak lenni az egészségügyi ellátásban?
A. A képzett tolmács olyan tolmács, aki képes hatékonyan, pontosan és pártatlanul tolmácsolni mind receptív, mind expresszív módon, a szükséges szakszókincs használatával. 28 C.F.R. 36.104 (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-36104) Orvosi környezetben ez azt jelenti, hogy a tolmácsnak esetleg összetett orvosi terminológiát kell tolmácsolnia.
Q. Minden hallássérült személy ugyanazt a fajta tolmácsot használja?
A. Nem. Többféle tolmács létezik. Az egészségügyi szolgáltatónak meg kell győződnie a siket vagy nagyothalló beteg sajátos nyelvi igényeiről, mielőtt tolmácsot alkalmazna. Egyes személyeknek olyan tolmácsokra lehet szükségük, akik folyékonyan beszélik az amerikai jelnyelvet, egy olyan nyelvet, amelynek nyelvtana és szintaxisa eltér az angol nyelvtől. Másoknak olyan tolmácsra lehet szükségük, aki a jelelt angol nyelvet használja, amely a jelelés egy olyan formája, amely ugyanazt a szórendet használja, mint az angol. Megint másoknak, akik nem ismerik a jelnyelvet, szóbeli tolmácsokra lehet szükségük, akik különös gondot fordítanak a szavak artikulálására a halláskárosultak számára.
Q. Az egészségügyi szolgáltató megkövetelheti-e családtagoktól és barátoktól, hogy tolmácsoljanak a siket betegek számára?
A. Általában nem. A családtagok gyakran nem rendelkeznek elegendő jelnyelvi készséggel ahhoz, hogy hatékonyan tolmácsoljanak orvosi környezetben. Még ha elég jártasak is a jelnyelvben ahhoz, hogy kommunikáljanak a beteggel, a családtagok és barátok nagyon gyakran túlságosan érzelmileg vagy személyesen érintettek ahhoz, hogy “hatékonyan, pontosan és pártatlanul” tolmácsoljanak. Végül a beteg titoktartásával kapcsolatos problémák is gondot okozhatnak a családtagok és barátok tolmácsként való alkalmazásával kapcsolatban. 56 Fed. Reg. at 35553.
Q. Milyen orvosi helyzetekben kell az egészségügyi szolgáltatónak tolmácsot igénybe vennie?
A. Tolmácsnak minden olyan helyzetben jelen kell lennie, amikor a kicserélt információ kellően hosszú vagy összetett ahhoz, hogy a hatékony kommunikációhoz tolmácsra van szükség. Ilyen például a beteg kórtörténetének megbeszélése, a tájékoztatáson alapuló beleegyezés és a kezeléshez szükséges engedély beszerzése, a betegség diagnózisának, kezelésének és prognózisának magyarázata, pszichoterápia, a nagyobb orvosi beavatkozások előtti és utáni kommunikáció, a gyógyszerekkel kapcsolatos összetett utasítások, az orvosi költségek és a biztosítás magyarázata, valamint az egészségügyi intézményből való elbocsátás utáni betegellátás magyarázata.

Q. A siket és nagyothalló személyekkel való kommunikáció hatékony formája-e a szájról olvasás?
A. Nem gyakran. Néhány siket és nagyothalló személy valóban a szájról olvasásra támaszkodik a kommunikációban. Ezen egyének számára a szóbeli tolmács lehet a legjobb eszköz a hatékony kommunikáció biztosítására az orvosi környezetben. Azonban az, hogy egy siket vagy nagyothalló egyén képes tisztán beszélni, nem jelenti azt, hogy hatékonyan tud szájról olvasni. Valójában, mivel a szájról olvasás némi találgatást igényel, nagyon kevés siket ember hagyatkozik kizárólag a szájról olvasásra a fontos információk cseréje során. Az angol hangok negyven-hatvan százaléka hasonlóan hangzik, amikor beszélik. Átlagosan még a legjobb szájról olvasók is csak 25%-át értik annak, amit mondanak nekik, és sokan ennél jóval kevesebbet értenek. A szájról olvasás különösen nehéz lehet az orvosi környezetben, ahol gyakran használnak bonyolult orvosi terminológiát.
Q. Az írásbeli feljegyzések hatékony eszközei a siket és nagyothalló egyénekkel való kommunikációnak?
A. Ez az egyén olvasási szintjétől függ. Egyes siket egyének olvasási szintje sokkal alacsonyabb, mint a hallóké. Ráadásul az írásbeli kommunikáció lassú és nehézkes az egészségügyi környezetben. Sok siket személy számára a jelnyelvi tolmács szolgáltatásai jelentik az egyetlen hatékony kommunikációs módszert. Ugyanakkor néhány siket vagy nagyothalló egyén, aki nem használja a jelnyelvet, például azok, akik életük során később vesztették el hallásukat, hatékonyabban kommunikálhatnak írásban az egészségügyi szolgáltatóval.
Q. Az egészségügyi szolgáltatóknak hozzáférhetővé kell-e tenniük a hallássérült egyének számára a nagyközönség számára nyitott konferenciákat, egészségügyi felvilágosító és képzési foglalkozásokat?
A. Igen. Az egészségügyi szolgáltatóknak, amelyek a nagyközönség számára tartanak képzéseket, egészségügyi oktatást vagy konferenciákat, hozzáférhetővé kell tenniük ezeket az eseményeket a siket és nagyothalló egyének számára. 28 C.F.R. 36.201 (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-3800) és 36.202 (http://www.ada.gov/reg3a.html#Anchor-35326). A tolmácsok mellett számos olyan segédeszköz is rendelkezésre áll, amelyek alkalmasak lehetnek a távolsággal és háttérzajjal kapcsolatos problémák kiküszöbölésére azon nagyothalló személyek számára, akik részt kívánnak venni ezeken az üléseken.
Q. Kaphatnak-e az egészségügyi szolgáltatók adójóváírást a segédeszközök és szolgáltatások nyújtásának költségeire?
A. Igen. A vállalkozások, beleértve az egészségügyi szolgáltatókat is, adójóváírást igényelhetnek. A támogatható hozzáférési kiadások közé tartoznak például a tolmácsok és más segédeszközök biztosításának szükséges és ésszerű költségei; valamint a berendezések vagy eszközök beszerzése vagy átalakítása. Az 1990-ben módosított Internal Revenue Code évi 15 000 dollárig terjedő levonást tesz lehetővé a minősített építészeti és közlekedési akadályok elhárításával kapcsolatos kiadásokra. Az 1990-es módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a jogosult kisvállalkozások adójóváírást kapjanak az ADA-nak való megfelelés bizonyos költségeire. Jogosult kisvállalkozás az, amelynek bruttó bevétele nem haladja meg az 1 000 000 USD-t, vagy amelynek alkalmazottai száma nem haladja meg a 30 teljes munkaidős munkavállalót. A jogosult vállalkozások a 250 USD-t meghaladó, de 10 250 USD-t meg nem haladó támogatható hozzáférési költségek legfeljebb 50 százalékának megfelelő jóváírást igényelhetnek. Omnibus Budget Reconciliation Act of 1990, P.L. 101-505, 44 (http://www.ssa.gov/OP_Home/comp2/F101-508.html)
Az ezen az oldalon található információk a Siketek Országos Szövetségének (NAD) jóvoltából származnak.