Allium sativum: tények és mítoszok az emberi egészséggel kapcsolatban

A fokhagyma (Allium sativum L. fam. Alliaceae) az egyik legtöbbet kutatott és legkelendőbb növényi termék a piacon. Évszázadokon át a legtöbb egészséggel kapcsolatos rendellenesség hagyományos gyógymódjaként használták. Emellett széles körben használják élelmiszer-összetevőként–fűszerként és afrodiziákumként is. A fokhagyma tulajdonságai különböző biológiailag aktív anyagok kombinációjából adódnak, amelyek együttesen felelősek gyógyító hatásáért. A fokhagymában található vegyületek szinergikusan befolyásolják egymást, így különböző hatásúak lehetnek. A fokhagyma hatóanyagai közé tartoznak az enzimek (pl. alliináz), a kéntartalmú vegyületek, mint az alliin és az alliinből enzimatikus úton előállított vegyületek (pl. allicin). A gyógyászati céllal forgalmazott fokhagymakészítmények között nagy a változatosság. Az allicin (fő hatóanyag) koncentrációja és a fokhagyma jellegzetes szagának forrása a feldolgozási módszertől függ. Az allicin instabil, és meglehetősen gyorsan átalakul különböző vegyi anyagokká. Dokumentált, hogy az allicin nélkül is nyert termékek, mint például az öregített fokhagymakivonat (AGE), egyértelmű és jelentős biológiai hatással rendelkeznek az immunrendszer javításában, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a máj és más területek kezelésében. Egyes termékek bevonattal (enterikus bevonattal) rendelkeznek, amely megvédi őket a gyomorsavak támadása ellen. Klinikai szempontból a fokhagymát számos célra értékelték, többek között a magas vérnyomás, a hiperkoleszterinémia, a cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladás, a megfázás vagy az érelmeszesedés és a daganatok kialakulásának megelőzésére. Számos rendelkezésre álló publikáció utal a fokhagyma lehetséges antibakteriális, vérnyomáscsökkentő és trombózisellenes tulajdonságaira. A fokhagyma kémiai összetettsége és a különböző feldolgozási módszerek alkalmazása miatt különböző hatékonyságú és biztonságú készítményeket kapunk.