Almandine
Almandin (/ˈælməndɪn/), más néven almandit, a gránátcsoportba tartozó ásványfaj. Az elnevezés az alabandicus elferdítése, amelyet az idősebb Plinius a kis-ázsiai Káriában található Alabanda városában talált vagy megmunkált kőre alkalmazott. Az almandin egy mélyvörös, lilába hajló színű vas-alumínium-oxid gránát. Gyakran domború felületűre vagy kabochonra vágják, és ilyenkor karbunkulusnak nevezik. Erős fényben spektroszkópon keresztül vizsgálva általában három jellegzetes abszorpciós sávot mutat.
Nesosilicate
(ismétlődő egység)
Fe2+3Al2Si3O12
9.AD.25
Kubikus
Hexoktaéderes (m3m)
H-M jel: (4/m 3 2/m)
Ia3d
vöröses narancssárgától a vörösig, enyhén bíborvöröstől a bíborvörösig, általában sötét tónusú
nem
konchoidális
7 – 7.5
zsíros vagy üveges
fehér
4,05 (+,25, -.12)
vitrines vagy szubadamantines
Egyszeres fénytörés, gyakran rendellenes kettős fénytörés
1,790 (+/- .030)
nem
nem
inert
általában 504, 520 és 573 nm-nél, de lehetnek halvány vonalak a 423, 460, 610 és 680-690 nm-nél is
Az almandin egy ásványi szilárd oldatsorozat egyik végtagja, amelynek másik végtagja a gránát pirop. Az almandin kristályképlete a következő: Fe3Al2(SiO4)3. A magnézium helyettesíti a vasat, egyre inkább piropos összetételűvé válva.
Az almandin, Fe2+3Al2Si3O12, a gránátásványok osztályának vasas végtagja, amely a kőzetképző szilikátok fontos csoportját képviseli, és amely a földkéreg, a felső köpeny és az átmeneti zóna fő alkotóeleme. Az almandin az Ia3d köbös tércsoportban kristályosodik, egységsejt paramétere a ≈ 11,512 Å 100 K-en.
Az almandin antiferromágneses, Néel-hőmérséklete 7,5 K. Két egyenértékű mágneses alrácsot tartalmaz.