Amerika

Tektonikusan Amerika 3 kontinentális lemezből áll: Észak-Amerika, Dél-Amerika és a Karib-tengeri lemez, amelyen a szárazföld egy része is fekszik. Politikai okokból Amerikát gyakran Észak- és Dél-Amerikára osztják. Különösen Európában az Észak-, Közép- és Dél-Amerikára való felosztás uralkodik. Az M49 szabvány szerint az ENSZ csak Észak-Amerikáról és egy összevont régióról, “Latin-Amerikáról és a Karib-térségről” beszél, amely viszont Közép- és Dél-Amerikára, valamint a Karib-térségre van felosztva.
Egy vitás pont időnként Grönland Európához vagy Amerikához való hozzárendelése kapcsán merül fel. Grönland a Dán Királyság területe, így politikailag Európához tartozik. Földrajzilag Grönland Észak-Amerikához tartozik. Az Egyesült Államok Hawaii állama viszont politikailag Amerikához tartozik, de földrajzilag és kulturálisan Polinéziához.
A kettős kontinens észak-déli irányban összesen több mint 15 600 kilométer hosszú, és a grönlandi Morris Jesup-foktól a chilei Hoorn-fokig húzódik. Kanada, az USA és Brazília messze a legnagyobb országok.

Felfedezés és elnevezés

Amerikát csak 1492-ben fedezte fel Kolumbusz Kristóf, aki azt feltételezte, hogy Indiában szállt partra. Amerigo Vespucci volt a brazil szárazföld első felfedezője és a kontinens névadója. Egyébként a bennszülöttek “indiánok” elnevezése is Kolumbusz tévedésén alapul. Magában Amerikában nem használják ezt a kifejezést. Ott többnyire “indián őslakosokról” beszélnek.

Népesség

Amerika Kr. u. 1500 körüli felfedezése után a kontinens egyre több területét gyarmatosították. Amerika őslakos népeit egyre hátrébb szorították. Nemzetközileg ismertek a számos filmből ismert indián rezervátumok, amelyek alatt a tényleges értelemben vett indiánok alatt Dél-Amerika őslakosait is értjük. További őslakos népek az eszkimók vagy a maják.
A gyarmatosítással számos európai érkezett a kontinensre, és egyre nagyobb városokat alapítottak. Már a 16. század elején becslések szerint 12 millió rabszolgát vásároltak Nyugat- és Közép-Afrikában, akiket hajókon szállítottak át az Atlanti-óceánon. Ennek csak a 19. század közepén vetettek véget.

Az amerikai kontinens leggyakoribb nyelvei

.