Analitikus indukció

Az analitikus indukció egy olyan kvalitatív kutatási módszer, amely induktív, nem pedig deduktív érvelést alkalmaz. A magyarázandó folyamatot (explandum) és a jelenséget magyarázó tényezőket (explanans) egy iteratív folyamat során fokozatosan újrafogalmazzák, hogy tökéletes (univerzális) kapcsolatot tartsanak fenn közöttük.

Az iteratív folyamat alkalmazásával az esetek vizsgálatakor hipotézisek sorozata jön létre, és az új esetek vizsgálatakor a hipotézisek úgy módosulnak, hogy az esetek vagy összhangban vannak a magyarázatokkal, vagy a vizsgálat tárgykörén kívülre kerülnek. Minden egyes esetet külön-külön vizsgálnak meg a hipotézisekkel szemben, hogy a feltételezést érvényesítsék vagy elutasítsák.

TÖRTÉNET

Az analitikus indukciót először 1934-ben írta le Florian Znaniecki . Donald Cressey később hat lépés meghatározásával foglalta össze Znaniecki meglehetősen összetett leírását az AI-ról . Ezek a következők:

1. egy jelenséget próbaképpen definiálnak
2. hipotézist állítanak fel róla
3. egyetlen esetet vizsgálnak annak megállapítására, hogy a hipotézis megerősítést nyer-e
4. ha a hipotézis nem nyer megerősítést, akkor vagy a jelenséget definiálják újra, vagy a hipotézist módosítják úgy, hogy a vizsgált esetet is tartalmazza
5. további eseteket vizsgálnak, és , ha az új hipotézis ismételten megerősítést nyer, a hipotézisről bizonyos fokú bizonyosságot eredményez
6. minden egyes negatív eset megköveteli, hogy a hipotézist újrafogalmazzuk, amíg nincs kivétel

PRINCIPAL USE

Az analitikus indukció magában foglalja az iteratív hipotézisvizsgálat fogalmának használatát. Az adatokat (esethalmazt) megvizsgáljuk, és konkrét hipotéziseket állítunk fel, amelyeket más esetekkel szemben tesztelünk. A hipotézist iteratív módon érvényesítik vagy elvetik. A kezdeti AI-tanulmányok inkább a lépésenkénti megközelítést követték, míg az 1970-es években az AI-tanulmányok etnográfiai kontextusba kezdtek kerülni.

ELŐNYÖK

• inkább induktív, mint deduktív

• néprajzi szempontból jól alkalmazható (jól illeszkedik a néprajzi narratívához)

• a megfigyeléseket egy jobb hipotézis kidolgozására irányítja, mivel lehetővé teszi, hogy felülvizsgálat

• lehetővé teszi a vizsgált dolgok újradefiniálását, hogy jobban kizárja a kivételeket

HORTCOMINGS

• az univerzalizmusra tett kezdeti kísérleteket nem sikerült megvalósítani

• hasonló a megalapozott elmélethez, de jelentős különbségeket mutat — A mesterséges intelligencia ideiglenesen generálja és teszteli az elméletet, az ok-okozati összefüggésekre összpontosít, megköveteli, hogy minden adatot a hipotézissel szemben teszteljenek. A megalapozott elmélet inkább a generálásra és az állandó összehasonlításra összpontosít

Példa az analitikus indukciós folyamatra

A terepi feljegyzések elemzésének szakaszai a fül-orr-gégészeknek az esetleges mandulaműtét és adenoidectómia céljából beutalt gyermekek elidegenítési döntéseiről szóló kvalitatív vizsgálatában (példákkal)11 :

• Ideiglenes osztályozás – minden sebész esetében az összes esetet az alkalmazott ártalmatlanítási kategória (tonsillektómia és adenoidectómia vagy csak adenoidectómia)
• Az ideiglenes esetek jellemzőinek azonosítása – az esetek közös jellemzői a az egyes ártalmatlanítási kategóriák közös jellemzői (a legtöbb tonsillectomiás és adenoidectomiás esetnél három fő klinikai tünetet találtak)
• A deviáns esetek vizsgálata – a (2) pontba való felvétel vagy az (1) pont módosítása a deviáns esetek figyelembevétele érdekében (tonsillectomiát és adenoidectomiát végeztek, amikor csak két mandulaműtétet végeztek) a három tünetből csak kettő van jelen)
• Az esetek közös jellemzőinek azonosítása – más ártalmatlanítási kategóriákkal közös jellemzők (több mandulagyulladásos epizód kórelőzménye)
• A sebészek döntési szabályainak levezetése – az esetekkel közös jellemzőkből (kórelőzménye fontosabb, mint a fizikális vizsgálat)
• A sebészek keresési eljárásainak levezetése (minden egyes döntési szabályhoz)-az egyes sebészek által keresett konkrét klinikai jelek

Ismételje meg a (2)-(6) lépéseket minden selejtezési kategóriára

Bloor M. A megfigyelési adatok elemzéséről: az induktív technikák és a válaszadói validáció értékének és felhasználásának tárgyalása. Szociológia. 1978;12:545-552. Idézi: Pope C, Ziebland S, Mays N. Qualitative research in health care: Analysing qualitative data. BMJ. 2000 January 8; 320(7227): 114-116.

Példák az informatikában

Rogers M, Todd C. Information exchange in oncology outpatient clinics: source, valence and uncertainty. Pszichoonkológia. 2002 Jul-Aug;11(4):336-45.

Kvantitatív vizsgálat, amely az orvosok és a betegek közötti rákos információcserét vizsgálta — az átiratokat analitikus indukciós és mikrointerakciós elemzési technikákkal elemezték.

Banet GA, Jeffe DB, Williams JA, Asaro PV. A számítógépes gyakorlati rendelésbevitel és az ápolási dokumentáció bevezetésének hatása az ápolási munkafolyamatokra egy sürgősségi osztályon. J Healthc Inf Manag. 2006 Spring;20(2):45-54.

Ez a tanulmány a CPOE és az ápolási dokumentáció bevezetésének hatásait vizsgálta egy sürgősségi osztályon — analitikus indukciót használtak a válaszok értékelésére és témákba való kategorizálására

.