Andrija Mohorovičićról
ANDRIJA MOHOROVIČIĆ BIOGRÁFIA
Andrija Mohorovičić a horvátországi Opatija melletti Voloskóban született 1857. január 23-án. Apja, Andrija az isztriai Rukavacból származott. Kovács volt, aki horgonyokat készített. Édesanyja, Marija, született Poščić Opatija városában született. Nem sokkal Andrija születése után meghalt.
A ház, ahol A. Mohorovičić született, és a rajta lévő emlékmű
Andrija Voloskóban járt általános iskolába és Rijekában gimnáziumba, és kitűnő eredménnyel érettségizett. Tizenöt éves korára már folyékonyan beszélt angolul, franciául és olaszul. Később megtanult németül, csehül, latinul és ógörögül. Ezután beiratkozott a prágai egyetem filozófiai karának matematika-fizika szakára, ahol 1875 és 1878 között tanult. Egyik professzora Ernst Mach, a híres fizikus volt. Prágai diákként a “Hrvat” Horvát Akadémiai Társaság titkára volt.
A tanulmányai befejeztével egy évre (1879-80) a zágrábi gimnázium tanárává nevezték ki. 1880-ban áthelyezték az eszéki gimnáziumba. Saját kérésére 1882. november 1-jén áthelyezték a Fiume melletti Bakarban lévő tengerészeti iskolába. A bakari hajózási iskolában tanárként dolgozott, matematikát, fizikát és meteorológiát tanított. 1886-ban középiskolai tanári címet kapott. Bakarban, 1883-ban Mohorovičić feleségül vette Silvija Vernićet, akitől négy fia született – Andrija, Ivan, Stjepan és Franjo.
Bakari tartózkodása alatt Mohorovičić először került közvetlen kapcsolatba a meteorológiával, amelyet a diákoknak tanított. Ez felkeltette érdeklődését e tudomány problémái iránt. 1887-ben meteorológiai állomást létesített, és folyamatos meteorológiai megfigyeléseket folytatott. A levegő és a felhők mozgását is vizsgálta. Így megépítette a nefoszkópot, azt a műszert, amellyel meg tudta határozni a felhőmozgás sebességét és irányát. Bakari tartózkodása alatt Mohorovičić hat tudományos munkát publikált.
Mohorovičić 1891-ig tanított a bakari tengerészeti iskolában. Ezután saját kérésére áthelyezték a zágrábi természettudományi gimnáziumba, ahol 1892. január 1-jén a Meteorológiai Obszervatórium igazgatója lett. Itt folytatta meteorológiai kutatásait, de a századforduló után tudományos tevékenységét a szeizmológiára összpontosította, amely hamarosan a fő gondjává vált. Ma már nemzetközileg is elismert, mint a szeizmológia és az alaptudományok egyik nagy embere a 20. század első feléből.
Épület a zágrábi Grič 3. szám alatt
1893-ban, miután megvédte “A felhők megfigyeléséről, valamint a napi és éves felhőszakaszról Bakarban” című disszertációját, a zágrábi egyetemen filozófiai doktori címet kapott. Nem sokkal később megírta a privat-docentusi (fizetés nélküli egyetemi tanári állás) minősítő értekezését, majd 1910-ben címzetes egyetemi docens lett.
1893-tól Mohorovičić geofizikai és csillagászati kurzusokat tartott a zágrábi filozófiai karon. Az 1899/1900-as tanévtől a fennmaradt dokumentáció szerint meteorológiai és klimatológiai kurzusokat is tartott az Erdészeti Karon (2 óra előadás és 1 óra gyakorlat. 1900-ig a Felsőbb Kereskedelmi Iskolában is tartott előadásokat, de tekintettel tevékenységének terjedelmére, saját kérésére felmentették a tanítás alól.
A zágrábi Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (ma HAZU) már 1893-ban társult, 1898-ban pedig rendes tagja lett.
1922-ben Andrija Mohorovičić nyugállományba vonul. Zágrábban halt meg 1936. december 18-án.
A Föld kérgét a földköpenytől elválasztó határfelületet – a Föld legnagyobb természetes objektumát – az ő tiszteletére Mohorovičić-diszkontinuitásnak nevezték el. 1970-ben a Hold láthatatlan oldalán lévő krátert (átmérője 55 km), valamint 1996-ban a 8422-es számú aszteroidát is róla nevezték el. Újabban a Marson és a Holdon a kéreg és a köpeny közötti diszkontinuitást is Mohorovičić-diszkontinuitásként emlegetik. A Zágrábi Egyetem Természettudományi Karának Geofizikai Tanszékén működő Geofizikai Intézet, a rijekai gimnázium, a matulji általános iskola és a horvát városok több utcája is az ő nevét viseli. Mint csak nagyon kevés nemzetközi hírű horvát tudós, Andrija Mohorovičić egész pályafutását szülőföldjén futotta be, ahol a zágrábi szeizmológiai iskola, a horvát szeizmológiai és meteorológiai felmérések, valamint a községi időszolgálat alapítójaként ismerik el. Az általa kezdeményezett hagyománynak köszönhetően a zágrábi egyetem azon kevesek közé tartozik a világon, amelyek alapképzésben szeizmológiai diplomát adnak.
1936. december 19-én, egy nappal Andrija Mohorovičić halála után a Novosti című zágrábi lap a következő cikket közölte:
“Meghalt Andrija Mohorovičić tudós professzor, a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, a modern szeizmológia egyik alapítója. Zágrábban ismert és elismert személyiség volt, a szeizmológia területén végzett tudományos munkássága pedig világhírnévre tett szert. Ma őt tartják a modern szeizmológia egyik megalapítójának a világon. Mohorovičić doktor a zágrábi meteorológiai obszervatóriumot a szerény kezdetekből egy teljesen felszerelt, modern intézménnyé emelte, amely világhírnévnek örvendett, különösen a szeizmikus mérések terén. Megszervezte a horvátországi és szlavóniai meteorológiai szolgálatot is. Tudományos pályafutása kezdetén Mohorovičić doktor a meteorológiának szentelte energiája nagy részét, de a legnagyobb sikereket a szeizmológia területén érte el, és ő alapította meg az úgynevezett zágrábi iskolát, amely ezen a tudományterületen világhírűvé vált.”
Kurzusok, amelyeket Andrija Mohorovičić tanulmányai során látogatott
|
Kurzus . |
Órák száma |
Lektor |
|
|
Akadémiai évfolyam 1875/76, téli félév |
|||
|
Differenciál- és integrálszámítás és komplex változók |
3 2 |
Durège |
|
|
Analitikus geometria* . |
3 |
Studnička |
|
|
Analitikus mechanika . |
3 |
Hornstein |
|
|
Kísérleti fizika, Gyakorlatok |
5 1.5 |
Mach |
|
|
Pszichológia |
1 |
Volkmann |
|
|
Nyári félév |
|||
|
Differenciál- és integrálszámítás , Analitikus geometria |
3 3 |
Durège |
|
|
Matematikai szeminárium |
2 |
Durège |
|
|
Analitikus mechanika |
2 |
Hornstein |
|
|
Kalkul. a variáció* |
1 |
Studnička |
|
|
Kísérleti fizika |
5 |
Mach |
|
|
Logika |
4 |
Löwe |
|
|
Akadémiai évfolyam 1876/77, téli félév |
|||
|
Analitikus geometria, Görbék |
4 2 |
Durège |
|
|
Integrálok egyenletek* |
2 |
Studnička |
|
|
Új geometria*, Másodrendű egyenletek |
2 2 |
Weyr |
|
|
elméleti csillagászat |
4 |
Hornstein |
|
|
Elektrotechnika |
2 |
Mach |
|
|
elméleti optika |
2 |
Lippich |
|
|
Didaktika |
3 |
Willmann |
|
|
Nyári félév |
|||
|
Elliptikus függvények |
2 |
Durège |
|
|
komplex változók |
1 |
Durège |
|
|
A véges integrálokról* |
2 |
Studnička |
|
|
elméleti csillagászat |
2 |
Hornstein |
|
|
Geográfiai helyzetmeghatározás |
2 |
Hornstein |
|
|
anyanyelv |
2 |
Willmann |
|
|
Tanfolyam |
Órák száma . |
Oktató |
|
Hőmechanikai elmélet |
3 |
Lippich |
|
Lessing és kora |
2 |
Gambl |
|
Az összehasonlító filológia történeti értékéről* |
2 |
Hattala |
|
Akadémiai évfolyam 1877/78, téli félév |
||
|
Differenciál- és integrálszámítás |
3 |
Durège |
|
Kísérleti fizika |
5 |
Mach |
|
A |
1 |
Mach |
|
A rugalmasság elmélete |
2 |
Lippich . |
|
Kémia |
5 |
Linnemann |
|
A statikai problémák gyakorlati megoldása |
1 |
Lippich |
|
A romantikus iskola keletkezése |
2 |
Kelle |
|
Szláv mitológia* |
2 |
Hattala |
|
nyári félév |
||
|
Differenciál- és integrálszámítás |
3 |
Durège |
|
Infinit integrálok |
2 |
Durège |
|
Kísérleti fizika |
5 |
Mach |
|
Foszforeszcencia |
1 |
Mach |
|
Potenciálelmélet |
3 |
Lippich |
|
A kapillárisok folyamatainak elmélete |
2 |
Lippich |
|
A panteizmus alapfogalma |
2 |
Löwe |
|
a A szláv nyelvek története* |
3 |
Hattala |
|
A régi kései késő…Német korszak |
2 |
Kelle |
|
* cseh nyelvű kurzusok, mások német nyelven |
||
|
(M. Orlić, 1998) |
||