Aneurizma
Aneurizma, egy artéria kiszélesedése, amely az ér középső rétegének gyengeségéből vagy pusztulásából alakul ki. Az artériában keringő vér állandó nyomása miatt az artéria falának meggyengült része megnagyobbodik, ami végül a környező struktúrák összenyomásából vagy a megrepedésből és vérzésből eredő súlyos, akár halálos szövődményekhez vezet. Az aneurizmák az aorta vagy a nagy artériák bármely részén előfordulhatnak. Általában ateroszklerózis (az artériák falának megvastagodása) okozza, de az aneurizmák lehetnek fertőzés (például szifilisz), trauma vagy veleszületett rendellenesség következményei is.
James Cavallini-BSIP/age fotostock
Az aneurizma tünetei a defekt kiterjedésétől és elhelyezkedésétől függően változnak. Az aortaaneurizmában szenvedő személynek nem feltétlenül jelentkeznek tünetei, amíg az aneurizma átmérője meg nem haladja az 5 vagy 6 cm-t (2 vagy 2,5 hüvelyk). Ha egy mellkasi aneurizma a légcsőre és a hörgőkre nyomódik, akadályozhatja a légzést és köhögéshez vezethet; a fájdalom hátul, elöl vagy oldalt jelentkezhet, és kisugározhat a nyakba vagy a vállakba. A hasi aneurizma fájdalmat okozhat a hasban vagy a hátban, amely kisugározhat az ágyékba vagy a comb felső részébe.
Az aneurizma diagnosztizálása fizikális vizsgálattal, röntgennel vagy ultrahanggal, számítógépes tomográfiával (CT), mágneses rezonanciás képalkotással (MRI) vagy aortográfiával végzett képalkotással történik. A nagy aneurizmák kezelése magában foglalja a beteg szegmens sebészi eltávolítását és annak szintetikus szálból, például Dacron™-ból készült mesterséges artériával való pótlását. Az endovaszkuláris műtét egy kevésbé invazív eljárás: egy finom, hálószerű csövet (stent), amelyet egy Dacron™ vagy más műanyagból készült graft borít, egy ágyéki artériába bevezetett katéteren vezetnek az aneurizma helyére; miután a helyére került, a stentet ballontágítással kitágítják, és a graftot az aneurizma felett és alatt az artéria falához rögzítik, enyhítve az ér meggyengült falára nehezedő nyomást.