Animal Diversity Web

Az ízeltlábúak a rovarok, rákfélék, pókok, skorpiók és százlábúak hihetetlenül változatos taxoncsoportját foglalják magukban. Az ízeltlábúaknak jóval több faja van, mint az összes többi phylának együttvéve, és az ízeltlábúak legnagyobb csoportjában, a rovarokban a le nem írt fajok száma valószínűleg több tízmillióra tehető. A törzs tagjai felelősek az emberiség által ismert legpusztítóbb járványokért és éhínségekért. Az ízeltlábúak más fajai azonban létünkhöz nélkülözhetetlenek, közvetlenül vagy közvetve táplálékot, ruházatot, gyógyszereket és védelmet nyújtanak számunkra a káros szervezetekkel szemben.

Az ízeltlábúak csoportjainak szisztematikus kapcsolatai nem teljesen ismertek, ami a törzs méretét és változatosságát tekintve nem meglepő.

A törzs legtöbb tagján számos fontos tulajdonság közös. Az ízeltlábúak kétoldalt szimmetrikus protosztómák, erősen szegmentált testtel. A szegmentáció mind a külső, mind a belső felépítést érinti. Egyes szegmensek összeolvadnak, hogy speciális testrészeket, úgynevezett tagmákat alkossanak; ezek közé tartozik a fej, a mellkas és a has, és az összeolvadás folyamatát és állapotát tagmózisnak nevezik. A testet külső váz borítja, amely elsősorban fehérjemátrixban lévő kitinből (poliszacharid) áll; szerepet játszanak még lipidek, más fehérjék és kalcium-karbonát is. Eredetileg minden testszegmensen egy pár szegmentált (csuklós) függelék található; az összes élő ízeltlábúban számos ilyen függelék drámaian megváltozott vagy akár el is veszett. Az ízeltlábúak általában a csontvázuk vedlése révén nőnek, amit ekdízisnek neveznek. A függelékek mozgását elsősorban egy összetett izomrendszer irányítja, amely a gerincesekhez hasonlóan sima és harántcsíkolt komponensekre oszlik. A csillók nincsenek jelen. A legtöbb ízeltlábúnak van egy pár összetett szeme és egy vagy több egyszerű (“medián”) szeme vagy okcellája; egyes csoportokban valamelyik vagy mindkét fajta szem csökkent vagy hiányzik. Az ízeltlábúak eucoelomátikusak, a coelomot skizocélia alkotja, de a coelom térfogata sokkal kisebb, és általában a szaporodási és kiválasztó rendszer részeire korlátozódik. A testüreg nagy része nyitott “hemocoel”, vagyis szövetekkel, melléküregekkel és vérrel lazán kitöltött tér. A keringési rendszer nyitott, és egy szívből, artériákból és a hemocoel nyitott tereiből áll. A bélrendszer teljes. A légzés a testfelszínen keresztül és/vagy kopoltyúk, légcsövek vagy könyvtüdő segítségével történik. Az idegrendszer gyűrűsgyűrűszerű, agyvelővel (=agyi ganglion) és a garatot körülvevő ideggyűrűvel, amely az agyat egy pár ventrális idegzsinórral köti össze. Ezek a nyalábok számos gangliont tartalmaznak. A legtöbb ízeltlábú kétlaki és páros szaporítószervekkel (petefészkek, herék) rendelkezik. A megtermékenyítés a legtöbb, de nem minden csoportban belső. A legtöbbjük tojást rak, és a fejlődés gyakran a metamorfózis valamilyen formájával folytatódik.