Anti-gridlock törvény – ellenszer a késedelmes fizetés ellen

A vállalkozók késedelmes kifizetéseiből adódó pénzügyi likviditáshiány a leggyakoribb probléma, amelyre a vállalkozók, különösen a kis- és középvállalkozások körében évek óta panaszkodnak. A megoldást az úgynevezett antigridlock-törvény, azaz a fizetési késedelmek csökkentését célzó törvény jelentené.

A törvény 2020. január 01. óta hatályos, és elsősorban azt a helyzetet hivatott korlátozni, amikor a stabil pénzügyi helyzettel rendelkező nagyvállalatok hosszabb fizetési határidőket szabnak a gyengébb vállalkozóknak, vagy nem fizetnek időben. Az ilyen magatartás számos negatív következménnyel jár, például a beszállítók kifizetéséhez szükséges pénzeszközök hiánya, az alkalmazottak bérének késedelmes kifizetése, a hitelek törlesztőrészleteinek vagy a vállalat működésével kapcsolatos egyéb terhek késedelmes kifizetése. Szélsőséges esetben a fizetési elakadások akár a vállalat összeomlásához is vezethetnek. Végső soron a gazdasági növekedés szenved csorbát e jelenség következtében.

A fizetési késedelem elleni törvény figyelembe veszi mind a nyilvános konzultáció során levont következtetéseket, mind a más európai országokban, például Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban már bevált megoldásokat.

A Vállalkozáspolitikai és Technológiai Minisztérium által előkészített törvény fő megoldásai elsősorban a fizetési határidők lerövidítése, a 120 napot meghaladó fizetési határidő esetén a szerződéstől való elállás lehetősége, de a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal joga is, hogy pénzbírságot szabjon ki a legnagyobb rekedtséget okozó vállalkozásokra, a vállalkozások kötelezettsége, hogy a Vállalkozáspolitikai és Technológiai Minisztériumnak bejelentsék fizetési gyakorlatukat, valamint a személyi jövedelemadó (PIT) és a társasági adó (CIT) kedvezménye a behajthatatlan követelésekre. Ezekkel és más változásokkal kapcsolatos további részletek az alábbiakban olvashatók:

• a fizetési határidő 30 napra történő lerövidítése azokban az ügyletekben, ahol az adós közintézmény (kivéve az egészségügyi intézmények, amelyek esetében a fizetési határidő nem haladhatja meg a 60 napot),
• törvényi kötelezettség bevezetése a legfeljebb 60 napos fizetési határidő alkalmazására olyan ügyletekben, ahol a hitelező mikro-, kis- vagy középvállalkozás és az adós nagyvállalkozás – olyan vállalkozás, amely nem mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a hosszabb fizetési határidőt előíró szerződéses rendelkezés érvénytelensége esetén,
• azoknak a vállalkozóknak a kötelezettsége, akik olyan adóalanyok, akiknek az egyéni adatai a pénzügyminiszter által közzétételre kötelezettek (tőkecsoportok és azok az adóalanyok, akiknek a jövedelme meghaladja az évi 50 millió eurót), hogy a vonatkozó fizetési határidőkről éves jelentést nyújtsanak be a gazdaságért felelős miniszternek,
• a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal (UOKiK) elnöke által kiszabott közigazgatási bírságok bevezetése azon vállalkozókkal szemben, akik túlzottan késlekednek a fizetésekkel, és így hitelezik vállalkozásukat a vállalkozóik rovására (a megbüntetett szervezetekről szóló információkat közzéteszik). A vállalkozó fizetési késedelmére vonatkozó bejelentést bárki benyújthatja az UOKiK-nak. A benyújtott bejelentés eredményeként az UOKiK ellenőrzi a vállalkozás fizetési előzményeit az eljárás megindítását megelőző két évből. A kötbér összegének kiszámítására egy speciális képletet fognak használni, figyelembe véve mind a késedelmes juttatások értékét, mind a késedelem időtartamát a kereskedelmi ügyletek késedelmi kamatlábának alkalmazásával,
• olyan szabály bevezetése, hogy vita esetén az adós feladata lesz bizonyítani, hogy a fizetési határidő nem súlyosan tisztességtelen, feltéve, hogy a hitelező kérheti annak megállapítását, hogy a fizetési határidő súlyosan tisztességtelen volt vele szemben, a fizetés teljesítésének vagy teljesítésének időpontjától számított 3 éven belül,
• a tisztességtelen versenycselekmények katalógusának kiegészítése a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvényben a szállított termékek vagy nyújtott szolgáltatások fizetési határidejének indokolatlan meghosszabbításából álló keresettel,
• a hitelező számára a szerződéstől való elállás vagy a szerződés felmondásának lehetőségének bevezetése, ha a fizetési határidő a szerződésben került meghatározásra és túl hosszú, és e határidő meghatározása a hitelezővel szemben súlyosan tisztességtelen volt, i.e. a határidő meghaladja az áruszállítást vagy a szolgáltatás teljesítését igazoló számla vagy számla adósnak történő átadásától számított 120 napot,
• az ideiglenes eljárás egyszerűsítése a 75 000 PLN-t meg nem haladó értékű követelések esetében, ami a kereskedelmi ügyletért járó díjazás megfizetését kérő jogosult biztosíték nyújtásához fűződő jogi érdek bizonyításának megkönnyítésével és a fizetési meghagyásos eljárásban a bírósági referendárium által történő fizetési meghagyás kibocsátásának lehetőségével,
• a kártérítési jog átruházásának tilalma a követelések harmadik személyekre történő engedményezése esetén,
• annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy a hitelező az adóalapot (PIT és CIT) a követelés összegével csökkentse, ha a követelést a megállapodásban vagy a számlában meghatározott fizetési határidő lejártától számított 90 napon belül nem fizették ki vagy nem rendelkeztek róla semmilyen formában (az úgynevezett követeléskiesési kedvezmény),
• az adós kötelezése arra, hogy a fennálló követelés összegét hozzáadja az adóalaphoz (CIT és PIT adók), ha a követelést a számlán (számlán) vagy a szerződésben meghatározott fizetési határidő lejártától számított 90 napon belül nem fizették meg,
• a kereskedelmi ügyletek késedelmi kamatának 11 %-ra történő emelése.5 %,
• a behajtási költségtérítés differenciálása a pénzbeli előny értéke miatt:
• 40 euró – ha a pénzbeli előny értéke nem haladja meg az 5000 zlotyt,
• 70 euró – ha a pénzbeli előny értéke 5000 zlotynál nagyobb, de 50 000 zlotynál kisebb,
• 100 euró – ha a pénzbeli előny 50 000 zlotynak megfelelő vagy annál nagyobb,