Anton-Babinski-szindróma

Értékelés | Biopszichológia | Összehasonlító | Kognitív | Fejlődés | Nyelv | Egyéni különbségek | Személyiség | Filozófia | Szociális |
Módszerek | Statisztika | Klinikai | Oktatási | Oktatási | Ipari | Szakmai tételek | Világpszichológia |

Klinikai:Megközelítések – Csoportterápia – Technikák – Problématípusok – Szakterületek – Taxonómiák – Terápiás kérdések – Az ellátás módjai – Modellfordítási projekt – Személyes tapasztalatok –

Az Anton-Babinski-szindróma a nyakszirti lebenyben bekövetkező agykárosodás ritka tünete. Az ebben szenvedő emberek “agykérgi vakok”, de – gyakran eléggé hajthatatlanul és a vakságuk egyértelmű bizonyítékaival szemben – azt állítják, hogy képesek látni. A látás elmaradását az érintettek konfabulációval hárítják el. Nevét Gabriel Anton és Joseph Babinski után kapta.

Jellemzők

Az Anton-Babinski-szindróma többnyire stroke után jelentkezik, de előfordulhat fejsérülés után is. Macdonald Critchley neurológus jól jellemzi:

A hirtelen kialakuló kétoldali nyakszirti diszfunkció valószínűleg átmeneti fizikai és pszichés hatásokat okoz, amelyekben a mentális zavartság kiemelkedő lehet. Lehet, hogy napokba telik, mire a hozzátartozók, vagy az ápolószemélyzet ráébred, hogy a beteg valóban látássérült lett. Ez nemcsak azért van így, mert a beteg rendszerint nem közli önként, hogy megvakult, hanem ráadásul félrevezeti a környezetét azzal, hogy úgy viselkedik és beszél, mintha látó lenne. A figyelmet azonban az kelti fel, amikor a betegről kiderül, hogy összeütközik bútordarabokkal, elesik tárgyakon, és nehezen tájékozódik. Megpróbálhat átmenni egy falon vagy egy zárt ajtón, amikor egyik szobából a másikba tart. A gyanú még inkább felerősödik, amikor olyan embereket és tárgyakat kezd leírni maga körül, amelyek valójában nincsenek is ott.

Így az anoszognózia (vagy a hiba tudatosításának hiánya) és a konfabuláció kettős tünete áll fenn, ez utóbbi a beszédet és a viselkedést egyaránt érinti.

A szindróma ideális esetben a vakság fordítottjaként fogalmazható meg: olyan szindróma, amelyben a látómező egy részét teljesen működésképtelennek tapasztaljuk, de valamilyen megbízható észlelés valójában előfordul.

Okok

Miért tagadják vakságukat az Anton-Babinski-szindrómás betegek, nem tudjuk, bár számos elmélet létezik. Az egyik elmélet szerint a látókéreg károsodása azt eredményezi, hogy nem tudnak kommunikálni az agy beszéd-nyelvi területeivel. A vizuális képeket befogadják, de nem tudják értelmezni; az agy beszédközpontjai konfabulálják a választ.

Lásd még

• Cortical blindness
• Anosognosia