Anubisz – eredettörténet, erők, szimbólumok és jelentések

Ósi egyiptomi isten Anubisz, a temetések és balzsamozás istene

Az ókori egyiptomiak évezredeken át imádták az Anubisz néven ismert sakálfejű istent. Anubiszt eredetileg a halottak isteneként tisztelték. Miután helyreállította Ozirisz testének teljes egészségét, Ozirisz megkapta a halottak istene megtisztelő címet. Ezért Anubisz szerepe a balzsamozásra, a mumifikálásra és a temetési szertartásokra összpontosult.

Anubisz objektív és elfogulatlan istenként őrködött az alvilág kapujánál, és vezette a halottak lelkét, amikor azok ítéletre mentek. Egyes ókori egyiptomi mítoszok szerint – különösen az Óbirodalom korából származó mítoszok szerint – Anubisz egyidős magával az idővel. Kiemelt szerepe volt az egyiptomi panteonban, mivel képes volt hídként szolgálni élet és halál között.

Ki volt valójában Anubisz? Hogyan változott az eredettörténete és ábrázolásai az évszázadok során? Az alábbi cikk túlmutat a felszíni mítoszokon, és feltárja Anubisz, a balzsamozás és temetés egyiptomi istenének eredettörténetét, hatalmát, szimbólumait és jelentését.

Tovább:

• Ósi egyiptomi istennő Dió: családfa, ábrázolások, szimbólumok, & hatalmak
• Minden, amit tudni kell Sobekről – a krokodilfejű istenről
• Szekhmet: Anubisz eredettörténete

  Anubisznak alapvetően két eredettörténete van. Az első, és kevésbé népszerű beszámoló Anubisz születéséről azt állítja, hogy Anubisz magának Rának (más néven Ammon-Ra, a Napisten) a fia volt. Ebben a történetben Anubisz anyja Hesat istennő. És az idők kezdete óta Anubiszra hárult az a feladat, hogy segítsen az elveszett lelkeknek eljutni jogos rendeltetési helyükre az alvilágban. Anubisz előtt az ókori egyiptomiak a pre-dinasztikus (i. e. 3100 előtt) és az Óbirodalom (i. e. 2686 körül – i. e. 2134 körül) korszakban a Wepwawet (Upuaut) nevű sakálistent imádták. Az ókori egyiptomiak szemében Anubisznak ez a változata mindig is a túlvilágon állandóan jelen lévő isten volt. Hatalmas kultusza és igen tekintélyes papjai voltak szerte az ókori Egyiptomban.

  A második eredettörténet, amely vitathatatlanul a népszerűbb és újabb keletű, az istenek és istennők második generációjára vezethető vissza az Egyiptomi Középső Királyság (Kr. e. 21 körül – Kr. e. 17) idején. Ebben az elbeszélésben Anubisz szülei Ozirisz isten és Nephthisz istennő. A történet azzal kezdődik, hogy Nephthys csalárd játékot űz Ozirisszel, és feleségének/testvérének, Isis istennőnek adja ki magát. Ennek a csalásnak az eredménye egy gyermek, aki később Anubisz lesz. Anubisz születése után Ízisz megbocsát testvérének, Nephthisznek, és úgy dönt, hogy Anubiszt saját gyermekeként neveli fel.

  • Anubisz jelentése és epithetonja
  • Hogyan jött Anubisz Ozirisz megmentésére
  • Anubisz vezeti be a mumifikálást az ókori egyiptomiaknál
  • Mikor veszítette el Anubisz a “halottak istene” címet.
  • Miért viseltek Anubisz papjai leopárdbőrt?
  • Az Anubisz jelentősége az ókori Egyiptomban
  • Miért van Anubisznak sakálfeje?
  • Miért sötétbőrű Anubisz?
  • Anubisz imádatának helyszínei
  • Hogyan imádkoztak az ókori egyiptomiak Anubiszhoz?
  • Az Anubisz isten ábrázolása és szimbólumai
  • Főbb Anubisz-tények

  Anubisz jelentése és epithetonja

  Az “Anubisz” szó valójában egy görög szó. Az egyiptomi “Anubis” szó “Anpu” vagy “Inpu”. Az ókori Egyiptomban az “Anpu” szó “romlást és halált” jelentett. Jelentette továbbá a sötétséget és a feketét, valamint a titokzatosságot.

  Anubiszt a nekropolisz (a halottaknak otthont adó hely – temető) uraként tartották számon. Ezért a “szent föld ura” (“nub-tA-djser”) néven tisztelték. Sokak szemében a szent föld olyan helyre utalt, ahová valaki elment, és soha nem tért vissza – akárcsak a holtak földje.

  Kizárólag Anubisz tudta, mi van a halál után. Ezért ő volt az, aki utasította az ókori egyiptomiakat, hogyan balzsamozzák be és temessék el a halottaikat, hogy biztosítsák a biztonságos átjutást a túlvilágra. Ez az ókori egyiptomi könyvben, a “Halottak könyvében” olvasható.

  A túlvilági életben betöltött óriási szerepe miatt további címeket érdemelt ki, mint például: “Aki a balzsamozás helyén van” és “A titkok mestere”.

  Hogyan jött Anubisz Ozirisz megmentésére

  Oszirisz volt az ókori egyiptomiak kedvenc és legtiszteltebb istene. Gyakran testvére, Szet (Széth) bosszúságára és irigységére az egyiptomiak Oziriszt imádták, mert bőséges terméssel áldotta meg őket. Minden pozitív dolog Oziriszhez kapcsolódott. Az egyiptomiak Oziriszt az ókori Egyiptom védőistenének kiáltották ki. Őt tartották Egyiptom első fáraójának is.

  Másrészt Setet a gonosz sivatagi istennek tekintették, olyasvalakinek, aki a birodalom vörösen forró sivatagi területein élt. Az egyiptomiak rettegtek tőle, mert mindig pusztítani és káoszt okozni akart. A viharokat és éhínségeket gyakran Szetnek tulajdonították.

  Szet puszta féltékenységből és haragból palotacsínyt hajtott végre, és letaszította Oziriszt a trónról. Szet megölte testvérét, Oziriszt, és testét több darabra vágta, majd a darabokat a Nílusba szórta.

  Zavarodottan és szomorúan Ozirisz felesége, Ízisz Anubisz segítségét kérte, hogy Oziriszt összerakja. A sakálisten Anubisz sikeresen helyreállította Ozirisz testét. Ezt követően Ízisz egy sor varázsigét mondott, és visszahozta Oziriszt az életbe. Ozirisz azonban az alvilágban maradt, mint a holtak ura.

  Az egyiptomi mitológia szerint Ozirisz túljutott a halálon és belépett a paradicsomba. Ozirisz halál feletti diadalának eredményeként Ré – az istenek királya – Oziriszt az alvilág/ túlvilág urává emelte.

  Mivel Ozirisz teljesen helyreállt és az alvilág uraként szolgált, Anubisz most már a balzsamozásra, a temetési szertartásokra és a sírok vagy temetők védelmére összpontosíthatott. Anubisz feladata volt az is, hogy a halott lelkeket Ozirisz útjára vezesse. Mielőtt találkozhattak volna Ozirisszel, a halottakat egy alvilági bírói testületnek kellett megítélnie.

  Anubisz vezeti be a mumifikálást az ókori egyiptomiaknál

  

  A festmény, amelyen Anubisz egy holttestet lát el a mumifikálás során

  Azt, amit Anubisz a helyreállítási folyamat során tett, az első mumifikálásnak tartják, amit valaha Egyiptomban végeztek. A mumifikálási és temetési szertartások eredményeként Ozirisz minden nehézség nélkül át tudott menni az alvilágon.

  Úgy tartják, hogy ha Anubisz nem mumifikálta volna Ozirisz testét, Ozirisz eltűnt volna a nemlétbe. Ennek következtében az ókori egyiptomiak mindig is fontosnak tartották, hogy halottaikat mumifikálják, különben az elhunytak nehezen jutottak be a túlvilágra.

  Mikor veszítette el Anubisz a “halottak istene” címet.

  Az ókori Egyiptom sokáig Anubiszt tisztelte a halottak isteneként. A történet szerint azonban miután Anubisz helyreállította Oziriszt, Oziriszt a holtak urává koronázták. Ez a változás a Középső Királyság kora körül következett be (i. e. 21-től i. e. 17-ig). Anubisz kötelességtudóan elfogadta ezeket a változásokat. Ez még azt is lehetővé tette számára, hogy a balzsamozás, a temetkezés és a temetők isteneként más feladataira koncentráljon.

  Miért viseltek Anubisz papjai leopárdbőrt?

  Set, felismerve a jó munkát, amit Anubisz végzett Ozirisz helyreállítása érdekében, párduccá változott, és megpróbálta megtámadni Ozirisz testét. Anubisz megállta a helyét és megvédte Ozirisz testét. Set farkát behúzva elmenekült a helyszínről. Mielőtt azonban Szet elmenekülhetett volna, Anubisz megsebezte a párducot, és ezzel létrehozta azokat a foltokat, amelyeket a leopárd bőrén látunk. Azóta az ókori Egyiptomban a temetésekért és mumifikálásért felelős papok leopárdbőrt viseltek, amikor a temetési szertartásokat végezték.

  Az Anubisz jelentősége az ókori Egyiptomban

  A halál elkerülhetetlensége miatt Anubiszt az élők némileg féltették. A félelem többé-kevésbé abból fakadt, hogy az emberek rettegtek a haláltól. Anubiszt nem tekintették gonosz istennek. Egyszerűen fogalmazva, az Anubisszal való találkozás azt jelentette, hogy az ember meghalt. Ennek eredményeképpen az ókori egyiptomiak számos imaáldozatot állítottak össze Anubisznak. Anubiszhoz imádkoztak, hogy biztonságosan vezesse őket az alvilágban, hogy bebocsátást nyerjenek a paradicsomba.

  Az ókori egyiptomiak azért tisztelték Anubiszt, mert megvédte Ozirisz testét Set isten gonosz támadásaitól. Ennek következtében az egyiptomiak Anubiszt a sírok védelmezőjeként kezdték el tisztelni a tisztátalan szellemektől és a kóbor állatoktól. Például nem volt ritka, hogy a sivatag vagy a vadállatok, mondjuk a vadkutyák és a sakálok felásták a sekélyen ásott sírokat, és lakmároztak a halottak testéből.

  Azért is hívták Anubiszt, hogy elhárítsa a sírrablókat/sírrablókat, akik az elhunytak sírját meggyalázták. Anubiszt ábrázoló szobrokat, mágikus varázsigéket és festményeket helyeztek el a sírokban, hogy megvédjék a nekrofíliával foglalkozó személyeket.

  Miért van Anubisznak sakálfeje?

  

  A sakálfej Anubisz, a temetések és a balzsamozás istene

  Miatt nem volt ritka, hogy a sírokat és síremlékeket kóbor állatok támadták meg, különösen a sekélyen ásott sírok esetében, az egyiptomiak úgy hitték, hogy ha ezeknek a sakáloknak békeáldozatot ajánlanak fel, szeretteik holttestét megkímélik. E társítás eredményeként az ókori egyiptomiak természetesen egy sakál fejével látták Anubiszt.

  Azt is hitték, hogy ha átkokat írnak/vésnek a sírok falába, a sírrablókat elriasztják, és nem fosztják ki a sírokat. Úgy hitték, hogy Anubisz, “az átok végrehajtója”, szörnyű büntetéseket szabott ki a gonosztevőkre.

  Miért sötétbőrű Anubisz?

  Anubisz automatikusan a rothadással és a rothadással került kapcsolatba, mivel ő volt a halál, a balzsamozás és a temetés istene. Más szóval, az ókori egyiptomiak valószínűleg úgy tekintettek rá és az alvilágra, mint egy fénytől mentes helyre, vagyis koromfeketére és sötétségre.

  Amellett, mivel a halottak teste a bomlás során feketévé vált, természetes volt, hogy a balzsamozás istenét feketére festették a műalkotásokon.

  Egy másik magyarázat Anubisz sötét bőrére a Nílus folyóból ered. A Nílus fekete üledékei az egyiptomiak számára aranyat jelentettek. E gazdag tápanyagok nélkül, amelyek a folyó partjait ellepték, a folyón lefelé semmi sem nőtt volna. Ezzel együtt a fekete színt nem mindig társították valami gonosz vagy negatív dologgal. A fekete szín inkább a gazdagságot, a termékenységet és a jólétet szimbolizálta – majdnem hasonlóan ahhoz, ahol a jó lelkek az örökkévalóságot töltik.

  A fekete szín valami ismeretlen és titokzatos dolgot is szimbolizált, vagyis a halált és a túlvilágot.

  Anubisz imádatának helyszínei

  A régészek úgy vélik, hogy Kinopolis (Kynopolis) volt a legkedveltebb hely az Anubisznak való imádatra és áldozathozatalra. Kynopolis Felső-Egyiptomban helyezkedett el. A görögök “kutyavárosnak” nevezték.

  A rituálék és a balzsamozási szertartások végzése közben Anubisz papjai sakálfej formájú fából készült maszkot viseltek.

  Kétségtelenül az, hogy Anubisz az elhunyt rokon oldalán állt, azt jelentette, hogy az illető megkapta a szükséges támogatást ahhoz, hogy eligazodjon a túlvilágra. Ezért Egyiptomban számos híres templomban és sírkamrában Anubisz szentélyt állítottak fel. Ez nyilvánvaló volt Tutanhamon sírjában, amelyet 1922. november 4-én fedeztek fel.

  A sakálisten állandóan jelenlévő alakja volt Hatsepszut templomának Deir el-Bahriban. További jelentős Anubisz-imádási központok voltak Asjut (Lykopolisz) és Hardai.

  Hogyan imádkoztak az ókori egyiptomiak Anubiszhoz?

  Mindenhez, ami a halállal kapcsolatos, Anubisznak így vagy úgy, de benne volt a keze. Egy tipikus ókori egyiptomi számára egy Anubiszhoz intézett ima valahogy így nézhetett ki:

  

  Imádat és ima Anubiszhoz, a mumifikáció és a temetkezés ókori egyiptomi istenéhez

  Az Anubisz isten ábrázolása és szimbólumai

  Tipikusan Anubiszt egy jól megtermett istenként ábrázolják, embertesttel és sakálfejjel. Sok ókori egyiptomi istenhez és istenséghez hasonlóan Anubiszt is feltétlenül emberfeletti módon kellett megfesteniük és megformálniuk, ezért volt erős testalkata. Enélkül hogyan másképp tudta volna megvédeni a sírokat és a sírokat a sírrablóktól vagy a gonosz szellemektől?

  A másik nagyon fontos szempont Anubisszal kapcsolatban, hogy vagy guggoló sakál/kutyaként vagy felegyenesedve ábrázolták. Kezében az arany mérleg és az ankh – az élet szimbóluma – lehetett.

  Az arany mérleget arra használták, hogy a halott szívét megmérjék Ma’at tollával. Ma’at tolla Ma’athoz, az egyensúly, a törvény és a rend istennőjéhez tartozott. Őt tartották mindannak az istenének, ami igaz és igazságos.

  Főbb Anubisz-tények

  Az alábbiakban 18 legfontosabb tényt gyűjtöttünk össze Anubiszról:

  1. Thot (a holdisten és mindentudó isten) és felesége, Ma’at istennő mindig jelen volt, amikor Anubisz a halottak szívét Ma’at tollához mérte. Thoth volt felelős az ítélet/ítélet feljegyzéseinek vezetéséért.
  2. A mai napig nem fedeztek fel kolosszális templomokat Anubis tiszteletére. Történészek és régészek azonban kiemelkedő egyiptomi királyok és királynők sírjaiban Anubisz szentélyeket tártak fel.
  3. Az ókori egyiptomiak az elhunytak testének egyes részeit felajánlották Anubisznak, hogy mintegy megbékítsék őt. Úgy tartják, hogy Ozirisz bebalzsamozása során Anubisz megtartotta magának Ozirisz néhány életfontosságú szervét.
  4. Az egyiptomiak Anubiszt az elveszett lelkek védőszentjének tartották. Ebbe a szerepkörbe tartozott az árvák védelme is.
  5. Az “Anpu” szó az ókori Egyiptomban “királyi gyermeket” is jelentett. Ez valamilyen módon összefügg az “inpu” szóval, ami “romlást” vagy “bomlást” jelent.
  6. Anubisz és Ozirisz évezredeken át szorosan kapcsolódott egymáshoz. Anubiszt Ozirisz jobbkezének, “a túlvilág urának” tekintették.
  7. A temetők és a balzsamozás isteneként döntő szerepet játszott azzal is, hogy összekötő kapocsként szolgált az alvilág és a paradicsom (Ozirisz otthona) között.
  8. Nefthisz szörnyű csalása után bűntudatában elhagyja a kis Anubiszt, és nővérére, Ízisz istennőre bízza. Egyes mitológusok szerint Nephthys azért tette ezt, mert félt, hogy kivívja férje, Set isten haragját.
  9. Végül Set rájött felesége, Nephthys hűtlenségére. A káosz istene morajlott és elindult, hogy elpusztítsa Oziriszt. Valószínűleg így történhetett, hogy Szet végül saját testvérét, Oziriszt ölte meg. Nos, a másik ok az volt, hogy féltékeny volt Ozirisz uralmára Egyiptomban.
  10. Miután Ozirisz feltámadt Anubisz és Ízisz által, Anubisz mintegy Ozirisz jobbkeze lett. Mindig Oszirisz védelmére kelt minden törekvésében. Ozirisz és Anubisz együtt irányították az alvilágot Ma’at, a törvény és rend istennőjének igazságos törvényei és elvei alapján.
  11. Az ókori Egyiptomban a legjobb isten, akit az elhunytak sírjának védelmére hívhattál, kétségkívül Anubisz volt. Varázsigéket és átkokat helyeztek el a sírokban és a sírok körül, hogy elűzzék a gonosz szellemeket és a sírrablókat. Emiatt Anubisz az “átkok végrehajtójaként” vált ismertté.
  12. Anubisz mindig arra összpontosított, hogy a holtak védelmezőjeként teljesítse kötelességét. Ritkán keveredett bele az ókori egyiptomiak mindennapi tevékenységeibe. Ennek következtében nem szerepelt túl gyakran az ókori egyiptomi hőstörténetekben vagy az istenek közötti csatákban.
  13. A mumifikálási folyamatért felelős papok az Anubiszéhoz hasonló jelmezbe öltöztek. Sakálmaszkot viseltek, és gyakran leopárdbőrt festettek a testükre.
  14. Egyike volt az első egyiptomi isteneknek, akiket az ókori Egyiptomban a sírok falára festettek és faragtak.
  15. Anubisz arca valójában egy kutya és egy sakál arcának keveréke. Sok régész azt állítja, hogy a feje az afrikai aranyfarkashoz (azaz az egyiptomi kutyafélék egyik tagjához) hasonlít.
  16. Az ókori egyiptomiak és a görögök is gyakran egy olyan helyen helyezték el halottaikat, amelyet nekropolisznak, a halottak városának neveztek. Jellemzően ezek a városok a város peremén helyezkedtek el. Egyiptomban például a város a Nílus folyó túloldalán volt.
  17. Itt van néhány példa Anubisz híres elnevezéseire: “A szent föld ura” (“nub-tA-djser); “A nyugatiak első embere”; “Aki a balzsamozás helyén van” (“Imy-ut”); “Aki a hegyén van”; és “a lelkek kalauza”.
  18. Az egyiptomi görög-római uralkodók a görög Hermész istent és Anubiszt egyesítették Hermanubisszá, a temetők urává és védelmezőjévé. Az egyesülés oka az volt, hogy valamiféle hasonlóságot láttak Anubisz és Hermész között. Hermésznek még egy botja is volt, amellyel el tudta altatni és fel tudta ébreszteni az embereket a halálból. Emellett az istenek hírnökeként Hermész képes volt az élők és a holtak világa között közlekedni – ez a képesség elsősorban Anubisz sajátja volt.
  

  Hermanubisz szobra, Anubisz és a görög Hermész isten fúziója Egyiptom görög-római uralma alatt. Kép: Vatikáni Múzeumok