APCBC

Főcikk:

Nem felrobbant brit haditengerészeti 15 hüvelykes lövedék a genovai székesegyházban, 1941-ben kilőtték, páncéltörő kupakja balra a padlón. A ballisztikus kupak hiányzik.

Második világháborús brit haditengerészeti 15 hüvelykes APCBC lövedék belső szerkezete
Páncéltörő lövedékek 46cm,40cm,36cm;II. világháború

A páncéltörő kupakos ballisztikus lövedék (armour-piercing capped ballistic cap, APCBC) az 1930-as években bevezetett páncéltörő lövedéktípus.

Fejlődés

Az APCBC lőszertípus a háború eleji páncéltörő sapkás (APC) lövedék továbbfejlesztése volt, amely maga is az egyszerűbb AP (páncéltörő vagy szilárd lövedék) és APHE (páncéltörő nagy robbanóerejű) lövedéktípusok továbbfejlesztése volt. A páncélozott szárazföldi hadviselés tekintetében mind az AP, mind az APHE lövedéktípusok elsődleges rendeltetése az volt, hogy áthatoljanak az ellenséges páncélozott járművön, és belső robbanás (az APHE esetében) vagy szilánkok/ricochet (az AP lövedékek esetében) révén harcképtelenné tegyék a járművet és a személyzetet.A háború elhúzódásával a célpont páncélzata egyre vastagabb (és ferde) lett, ahogy az új tankok kialakultak, és a korai háború AP és APHE fokozatosan egyre kevésbé lett hatékony. A páncélzat megvastagodására adott kezdeti válasz az volt, hogy az újonnan kifejlesztett tankelhárító ágyúkban megnövelték a torkolati sebességet. Azonban kiderült, hogy az acéllövedék becsapódáskor körülbelül 823 m/s (2700 láb/másodperc) sebességnél feljebb hajlamos összetörni.

Ez a hiányosság alapján kifejlesztettek egy új lövedékformát, amelyet APC-nek (armor piercing capped) neveztek el. Ebben a lőszerformában az AP (tömör) lövedék hegyére egy puhább fémből készült sapkát erősítettek. Ennek a kupaknak a célja sokrétű volt. A kupak a lövedék hegyéről a lövedék oldalára vitte át az energiát, ezáltal segítve a törés csökkentését. Ezenkívül úgy tűnt, hogy a sapka javítja a ferde páncélzatba való behatolást azáltal, hogy becsapódáskor deformálódik, szétterül és “odaragad” a páncélzathoz, és ezáltal csökkenti a lövedék hajlamát a ferde szögben való elhajlásra. Az APC lövedék sapkaszerkezete azonban csökkentette a lövedék aerodinamikai hatékonyságát, ami a pontosság és a hatótávolság csökkenését eredményezte’

Az AP lövedék sapkával való kiegészítése által okozott pontosságcsökkenés kezelésére egy második sapkát vagy fedelet vezettek be az APCBC lövedék tervezésénél. Ennek során egy áramvonalas ballisztikus sapkát szereltek az APC lövedék fölé, ezáltal növelve a pontosságot, csökkentve a repülés közbeni sebességveszteséget és növelve az átütést.A II. világháború korai, nagy sebességű ágyúkból kilőtt, sapka nélküli AP lövedékek a kaliberük mintegy kétszeresét voltak képesek átütni közelről (100 m). Nagyobb távolságokon (500-1000 m) ez 1,5-1,1 kaliberre csökkent a kisebb átmérőjű korai lövedékek rossz ballisztikai alakja és nagyobb légellenállása miatt. A konfliktus későbbi szakaszában a nagy kaliberű, nagy sebességű lövegekből (75-128 mm) közelről (100 m) kilőtt APCBC lövedékek a kaliberükhöz képest sokkal nagyobb vastagságú páncélzatot (2,5-szeres) és nagyobb távolságon (1.500-2.000 m) szintén nagyobb vastagságot (2-1,75-szörös) voltak képesek átütni. A British Ordnance QF 17 pounder APCBC lövedékek összehasonlító tesztjei, amelyeket elfogott német Panther harckocsikra lőttek ki, azt mutatták, hogy az APCBC lövedékek pontosabbak voltak, mint a háború végi páncéltörő páncéltörő lövedékek (APDS).APCBC lövedékeket a páncéltörő tüzérség széles skálájához gyártottak, a 2 fontostól a német 88 mm-esekig. Ezt a lőszertípust APBC (Armor Piercing Ballistic Capped) néven is jelölték, utalva az APCBC szovjet változatára. Az APCBC lövedéket a második világháborúban a haditengerészeti fegyverzetben is használták. A II. világháború után a páncéltörő lőszerek fejlesztésének trendje a kaliber alatti lövedékekre összpontosult. Az 1950-es évek vége óta tervezett páncéltörő lövegekben nem használtak teljes kaliberű AP, APC vagy APCBC lőszert.

Megjegyzések

  1. 1.0 1.1 “Hobby”. Flamesofwar.com. http://www.flamesofwar.com/hobby.aspx?art_id=836. Letöltve 2010-06-12.
  2. 2.0 2.1 “Juno Beach Centre – Anti-Tank Projectiles”. Junobeach.org. http://www.junobeach.org/e/4/can-tac-art-atp-e.htm. Retrieved 2010-06-12.
  3. “Anti-Tank Anti-Tank”. Members.tripod.com. 1943-03-06. http://members.tripod.com/~nigelef/anti-tank.htm. Retrieved 2010-06-12.
  4. U.S. Army Firing Test No.3, U.S. Army Firing Tests conducted August 1944 by 12th U.S. Army Group at Isigny, France. Jelentés az 1944. augusztus 20-21. alatt végrehajtott tesztekről.
  5. Orgokiewicz, p. 77.
  • Orgokiewicz, Richard M. Technology of Tanks, Volume I. Coulsdon: Jane’s Information Group, 1991.
  • http://web.archive.org/web/20090812141445/http://www.wargaming.info/ww2/ustest3.htm
  • British Anti-tank Artillery 1939-45. C. Henry, B. Delf. Kiadás: illusztrált. Osprey Publishing, 2004

Ez az oldal a Wikipédia Creative Commons licencelt tartalmát használja (a szerzők megtekintése).