Apis dorsata

BY admin
|

Taxonómia

Family: Apidae
Alcsalád: Apidae
Alcsalád: Apidae: Apinae
Törzs: Apini Latreille, 1802
Genus: Apis Linnaeus, 1758
Subgenus: Apis (Megapis) Ashmead, 1904
Fajok: Apis dorsata Fabricius, 1793
Közönséges nevek: óriásmézelő méh

Áttekintés

Az Apis dorsata a legnagyobb méhfajok közé tartozik (testhossza 17-20 mm, mellső szárnyának hossza 12-15 mm). A többi mézelő méhfajhoz hasonlóan az A. dorsata színezete a fajtól függően igen változatos, ami az elterjedéssel is összefügg. Az Apis dorsata figyelemre méltóan jól szervezett tömeges védekezési reakcióval rendelkezik, ahol a betolakodót, ha egyszer a csípéssel megjelölték, kilométerekre követni lehet. Emellett az A. dorsata egyetlen kolóniája évente 100-200 km-t is vándorolhat, és ez a száraz és esős évszakoktól függ (Gupta 2014).

Diagnosztikai jellemzők

  • A hátsó szárnyon az M ér distalis abszcisszája jelen van (10. ábra).
  • A szárnyak elülső része foszforeszkáló (10. ábra).
  • Munkás scutellum vörösesbarna vagy barnásfekete.
  • Munkás metaszomális T3-T4 sötétbarna vagy fekete (3., 6. és 13. ábra).
  • Mezo- és metatarsziókon sűrű, frondszerű szeták (8., 9. és 12. ábra).
  • Munkásoknak többé-kevésbé kiemelkedő okcellái vannak (11. ábra).
  • A szúrószerkezet 11 lándzsás tüskével és 2-4 pár stylet tüskével (Jayasvasti és Wongsiri 1993) (14. ábra).
  • Távolság a lándzsa hegyétől az első tüskéig = 77,92 µm (Jayasvasti és Wongsiri 1993).

Hostársulások

Mint minden mézelő méhfajnál, az A. dorsata is generalista, és a növények széles skáláját keresi fel táplálékszerzés céljából.

Fészkelési viselkedés

Az A. dorsata fészkei jellemzően nyílt vagy nyílt és feltűnő helyeken (magas fák, sziklaszirtek vagy akár épületek) épülnek. A fészkek általában összevontak (bár lehetnek egyesével is), és nem ritka, hogy 10-25 fészket találunk ugyanazon a területen vagy akár egyetlen fán (más néven méhfákon). Fészkeik általában 6 m körüli magasságban vannak a föld felett (Engel 2012), azonban egyes fészkek akár 3 m mélyen és 25 m magasan is megtalálhatók. A fészkek felépítését tekintve egyetlen, sziklák vagy faágak alá épített fésűből állnak (a tartószerkezet alja), és szervezetük hasonló a többi mézelő méhfajéhoz: a mézraktár van a tetején, ezt követi a virágporraktár, a dolgozó- és a drónbrut. A fészek alsó része az aktív terület vagy “száj”, ahol a dolgozók felszállnak és leszállnak, és ahol a felderítők táncot járnak. A táncok a fésű függőleges felületén zajlanak.

Diverzitás

A jelenleg három elismert alfaj létezik: A. dorsata dorsata, amely a szélesebb elterjedésű; A. d. brevilingua, amely a testméret kisebb tartományába tartozik, de szélesebb metasomával, rövid nyelvvel, közepes hosszúságú előszárnnyal rendelkezik, és a Fülöp-szigeteken található; és A. d. binghami (az indonéziai mézelő méh), amelynek az A. d. brevilinguához képest hosszabb a nyelve és az előszárnya, és csak az indonéziai Sulawesiben található. Az utóbbi két alfaj színezetét tekintve jobban hasonlít az A. dorsata dorsatához (egyöntetűen fekete és jellegzetes sávokkal a metasomán) (inkább sárgás-narancsos).

Eterjedés

Apis dorsata Dél- (indiai szubkontinens) és Délkelet-Ázsia nagy részén elterjedt (Basavarajappa és Raghunandan 2013, Gupta 2014). Elterjedési területének alacsonyabb magasságaiban és síkságain gyakori (nem 2000 m felett).

A Discover Life által generált elterjedési térkép — kattintson a térképre a részletekért, a kreditpontokért és a felhasználási feltételekért.

Térképet a Discover Life generálta.