Apraxia vs. afázia: mi a különbség?

A beszédapraxia és az afázia egyaránt befolyásolja az egyén kommunikációs képességét – csak más-más módon. Az apraxia megnehezíti az izommozgások koordinálását és a hangok megfelelő sorrendbe állítását az érthető beszéd érdekében. A beszédtervezésre is hatással lehet. Az egyének küszködhetnek a mássalhangzócsoportokkal, a ritmussal és a hangsúlyozással, és általában a nyelv prozódiájával kapcsolatos szempontokkal is nehézségekbe ütközhetnek.

Másrészt az afázia a nyelvi előhívásról és felismerésről szól. Az afáziában vagy diszfáziában szenvedő emberek esetleg nem találják meg azokat a szavakat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy beszédben vagy írásban kifejezzék magukat, vagy rossz szavakat használnak, és ezt nem veszik észre. Emellett a receptív afáziában szenvedő személyek nem mindig értik meg, amit mások mondanak, és a hallás és az olvasás is kihívást jelenthet számukra.

Ha az afázia és a beszéd apraxia stroke következménye, az illetőnek a kiejtéssel kapcsolatos nehézségei is lehetnek, amit diszartriának nevezünk. Ez jelentkezhet a beszéd hangerejének szabályozásával kapcsolatos problémaként, túlzott nyáladzásként, vagy beszéd közbeni elégtelen levegőhöz jutási problémaként. A diszartriát az ajkak, a nyelv, a torok és az arc izmainak gyengesége vagy bénulása okozza.

Ha a beszéd apraxia szerzett (szemben a gyermekeknél előforduló fejlődési apraxiával), azt logopédus diagnosztizálhatja, aki bizonyos tünetekre figyel. Ezek közé tartozhat a hangok hozzáadása vagy kihagyása, a hosszabb és összetettebb szavak, különösen a több szótagot tartalmazó szavak kimondásának nehézsége, a beszédkifejezések következetlensége (ugyanazon szavak helyes és helytelen kimondása egy ülésen), a lassabb beszédtempó, valamint a gyakori és a ritkábban használt kifejezések kifejezésmódja közötti különbségek.

A diagnosztikai vizsgálatot akkor lehet elvégezni, amikor az egyén természetes kommunikációs feladatokat végez, amelyek beszédet, hallást, olvasást és írást tartalmaznak különböző kontextusokban, például hivatalos és informális helyzetekben, valamint különböző körülmények között, például stresszes vagy fáradt állapotban. Az egyén beszédének sajátos jellemzőire való odafigyelés révén lehet különbséget tenni az apraxia, a diszartria és/vagy az afázia között.

Az afázia diagnosztizálásakor az orvos vagy az orvos úgy tesztelheti a nyelvi produkciót, hogy megkéri a személyt, hogy címkézzen fel tárgyakat vagy nevezze meg a neki mutatott képeket. Az értékelések rutinszerűen tartalmaznak a kapcsolatokra és a mindennapi életre vonatkozó megértési kérdéseket, azt vizsgálják, hogy a személy képes-e követni a parancsokat, és felmérik, hogy mennyire összetett beszélgetést tud folytatni.

Nem szabad elfelejteni, hogy nincs két egyforma ember, és mind az afázia, mind a beszédapraxia jelentősen eltérhet abban, hogy mennyire súlyosan érinti az adott személyt. Ezért ajánlott egy átfogó felmérés, hogy meghatározzuk a megfelelő támogatást a felépüléshez.

Tudjon meg többet az otthon végezhető stroke-terápiáról és a stroke-on átesett személyekkel való kommunikációról szóló bejegyzéseinkben.

A beszédapraxia

A beszédapraxia a diszpraxia egy formája, amely az arc, a torok és a száj izmainak koordinációját érinti. A diszartriával ellentétben, ahol ezek az izmok gyengülnek vagy akár le is bénulnak, az apraxia hatással van az agy azon képességére, hogy jeleket küldjön az izmoknak, így a gondolatok nem mindig megfelelően alakulnak át beszéddé. Az apraxiás emberek tudják, hogy milyen szavakat szeretnének használni, de nehezen tudják kimondani azokat.
Előfordulhat, hogy egy apraxiás személy egy szót akar használni, de helyette egy másikat mond ki. Előfordulhat, hogy több próbálkozásba is beletelik, mire sikerül egy szót helyesen kiejtenie, és néha fel kell adnia. Előfordulhatnak olyan pillanatok, amikor az apraxiás emberek megpróbálnak beszélni, de nem jön ki belőlük a nyelv, vagy a hangok rossz sorrendben vannak, és nem ismerhetők fel érthető beszédként. Az apraxia súlyos eseteiben a beszéd annyira korlátozott lehet, hogy az egyénnek alternatív kommunikációs formákhoz, például az íráshoz vagy a gépeléshez kell folyamodnia, hogy másokkal kommunikáljon.

A gyermekkori beszédapraxia olyan fejlődési nehézség, amely befolyásolhatja a gyermek azon képességét, hogy szóban kifejezze magát. Bár a gyermekek nem nőnek ki az apraxiából, megtanulhatnak megküzdési stratégiákat, és nyelvi és logopédiai terápiában részesülhetnek, hogy javítsák kommunikációs képességüket. Azok az emberek, akik agysérülés vagy agyvérzés következtében szereztek beszédapraxiát, hirtelen olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy a beszélt nyelv már nem megbízható vagy folyékony módja a kommunikációnak. Az apraxia hatása drasztikus lehet, mivel zavart, frusztrációt és stresszt okozhat, ami kihat az illető társas és munkahelyi kapcsolataira.
Tudjon meg többet a diszpraxiáról és a beszédapraxiáról ebben a cikkben.

Aphasia

Aphasia olyan állapot, amely befolyásolja a nyelvhez való hozzáférést az agyban. Befolyásolhatja a személy azon képességét, hogy szavakat produkáljon beszéd és írás közben, vagy felismerje és megértse azokat olvasás és hallás közben. Az afáziát néha diszfáziának is nevezik. Elméletileg az afázia a nyelvi képesség teljes elvesztését jelenti, míg a diszfázia részleges elvesztését, de a gyakorlatban a két szót némileg felcserélhetően használják. Tudjon meg többet az afáziáról és a diszfáziáról.

Az afáziának különböző típusai léteznek attól függően, hogy az agy hogyan érintett. A Wernicke-terület az agynak a nyelvi feldolgozásért felelős része. Wernicke afáziában az illető folyékonyan beszélhet, de amit mond, annak gyakran nincs értelme. A nem folyékony afáziában az egyének képesek értelmes beszédet produkálni, de gyakran használnak rövid mondatokat, amelyek hiányzó vagy rossz szavakat tartalmaznak, ismétlődő nyelvet használnak, vagy általában nehezen érthetőek. A globális afáziában szenvedő emberek elveszíthetik a nyelvhez való hozzáférési képességük nagy részét.

Ha az afázia enyhe fokú, a személy csak alkalmanként tapasztalhat beszédzavart, de ez még mindig demotiváló és frusztráló lehet. Ez különösen igaz a munkahelyi környezetben, amikor a hiányzó szavak megakadályozzák, hogy valaki megértesse a mondanivalóját. Szerencsére a beszéd- és nyelvterápia segíthet az agyvérzésen átesett embereknek a megküzdési stratégiák kialakításában és a nyelvi képesség fokozatos visszanyerésében, különösen, ha a terápiát következetesen, hosszabb időn keresztül gyakorolják.

Az afázia és a beszédapraxia befolyásolhatja az agyban a nyelvet, de semmiképpen sem befolyásolja az ember intelligenciáját. Ezért olyan fontos a kommunikáció elősegítése, az agy folyamatos foglalkoztatása, és annak megelőzése, hogy a stroke-on átesett emberek elszigetelődjenek. Hasznos és ösztönző lehet csatlakozni egy Stroke Klubhoz, és hasonló nehézségekkel küzdők társaságában lenni.”

A beszédterápiáról bővebben ebben a cikkben olvashat a beszéd visszanyeréséről a stroke után. Tudjon meg többet az afázia gyógyulási idejéről és a stroke utáni felépüléshez ajánlott tevékenységekről.

Az érintéses olvasás és betűzés

Az érintéses olvasás és betűzés egy olyan érintéses gépelési tanfolyam, amelyet a nyelvi készségek multiszenzoros módon történő erősítésére fejlesztettek ki, és olyan személyek számára alkalmas, akik afáziával és beszédapraxiával egyaránt küzdenek. A beszéd- és nyelvterápia úgy működik, hogy az agyban elpróbálja a forma-jelentés kapcsolatokat, és ismétlődő gyakorlatok révén növeli a szavak aktiválását.

Tudjon meg többet

A TTRS kurzusban a felhasználók látnak egy szót, hallják és beírják, így a nyelv megerősítése érdekében sokféle érzékszervi inputot egyesít. Az apraxiás felhasználók számára az is ajánlott, hogy a tanuló gépelés közben hangosan mondja ki a szót. A TTRS egykezes beállítást is tartalmaz, így a részleges bénulással élő felhasználók is hozzáférhetnek a programhoz.

A leckék falatnyi méretűek és önálló tempójúak, a gépelés pedig nagyszerű alternatív kommunikációs forma, ha a beszéd túl nagy kihívást jelent a súlyos apraxia miatt. A TTRS olyan stroke-barát megközelítéssel nyújt gépelési oktatást, amely egyben a nyelvterápia egyik formája is, így minden gyakorlásból két előnye is származik.