Arábia földje

Hedzsáz és Asir

A Vörös-tenger fölött a félsziget hosszában gyakorlatilag töretlen hegyvonulat húzódik. Az Akabai-öböltől a Mekkától mintegy 200 mérföldre délre fekvő pontig terjedő szakaszt nevezik Hejaznak (Al-Ḥijāz, jelentése “A gát”), az onnan a jemeni határhoz közeli Najrān vidékéig tartó magasabb szakasz pedig az Asir (ʿAsīr; egy kiemelkedő felföldi törzsszövetség “Nehéz” jelentésű nevéből). A hegyvonulatnak helyenként két párhuzamos hegyvonulata van, az alacsonyabb hegyvonulat közelebb van a parthoz. Midianban (Madyan), a Hejaz legészakibb részén a csúcsok maximális magassága közel 9 500 láb. Dél felé csökken a tengerszint feletti magasság, alkalmanként felfelé emelkedve, mint például a Medinától (Al-Madīnah) nyugatra fekvő Raḍwā-hegy. A Wadi Al-Ḥamḍ, egy időszakos folyó, amely a medinai medencéből meríti vizét a hegyvonulat belső oldalán, áttöri a hegyeket, hogy elérje a Vörös-tengert. Egy másik hágó a felföldön fekvő Mekkába és Al-Ṭāʾifbe vezet. A hegyek ismét magasabbak lesznek Asirban, ahol egyes csúcsok több mint 9000 láb magasra emelkednek. Az ottani hágók különösen nehezek. A hegyekből leereszkedő és Ḥalī közelében a tengerbe érő lávamező sokáig a Hejaz természetes déli határát képezte. Az Asir fennsíkja az Indiai-óceáni monszun által öntözött területen belül termékenyebb, mint a vidéki Hejaz.

A Vörös-tenger parti síkság teljes hosszában beszűkül, legnagyobb szélességét, 40-50 mérföldet Medinától délre és Mekkától délre éri el. Az egész síkságra használt Tihāmah elnevezés néha Tihāmat Al-Ḥijāzra és Tihāmat ʿAsīrra oszlik. Nincsenek nagy hajók számára megfelelő természetes kikötők, de a sok öböl jól használható vitorlás hajók számára. Különösen sok sziget található a part déli részén, ahol a Farasān-szigetcsoport fekszik, és gyakoriak a korallzátonyok.

A sziget északnyugati belsejében a Ḥismā homokkő-fennsíkja mintegy 4 000 láb magasan fekszik. Tőle délre nagy lávamezők találhatók, mint például a ʿUwayriḍ, míg mások Medinát gyűrűzik be. A Medinától délre a hegyeken átcsapó lávanyelvek szinte a tengerpartig ereszkednek le. A Rakbah homoksíksága a Medinától délkeletre fekvő Kishb lávamezőtől délre terül el. A Mekkától keletre fekvő lávamezők között van a Ḥaḍan (Ḥiḍn) hegységeket körülvevő lávamező, a Hejaz és Najd közötti hagyományos határvidék.