Arabinogalaktán
A mikrobiális arabinogalaktán redukáló vége a terminális →5)-D-Galf-(1→4)-L-Rhap-(1→3)-D-GlcNAc szekvenciából áll. A peptidoglikán funkciós csoporton belül egy muramil-6-P is megtalálható. A mikobaktériumok mycolylarabinogalaktánja az aktinomicita-specifikus diglikozil-foszforil-híd, az L-Rhap-(1→3)-D-GlcNAc-(1→P) által kapcsolódik a peptidoglikánhoz.
Arabinogalaktán egy galaktánláncot tartalmaz, amelyben váltakozva 5 kötésű β-D-galaktofuranozil (Galf) és 6 kötésű β-D-Galf maradékok vannak. Az arabinánláncok a 6 kötésű Galf-maradékok némelyikének C-5-éhez kapcsolódnak. Az arabinánnak három fő szerkezeti tartománya van. Az első egy lineáris, 5 kötésű α-D-Araf-maradványokból álló tartomány. A második egy elágazó, 3,5 kötésű α-D-Araf-maradványokat tartalmazó domén, amely mindkét elágazó helyzetben 5 kötésű α-D-Araf egységekkel van helyettesítve, és a harmadik egy terminális, nem redukáló domén a végarabinán számára, amely egy 3,5 kötésű α-D-Araf-maradványból áll, amely mindkét elágazó helyzetben a β-D Araf-(1→2)- α-D-Araf diszachariddal van helyettesítve. Ez a három arabinánlánc a galaktánhoz a 8., 10. és 12. maradéknál kapcsolódik.
Az arabinogalaktán nem redukáló vége kovalensen kapcsolódik a külső membrán mikolsavaihoz. A mikolsavak hidrofób volta akadályozza a hatóanyag bejutását. Ezen túlmenően a mycolyl-arabinogalaktán peptidoglikán felelős a betegségek patogenezisének egyes aspektusaiért és a fertőzésekben az antitestválasz nagy részéért. A mikolil-szubsztituensek szelektíven és egyenlően oszlanak el a terminális és az utolsó előtti, 2 kötésű Araf-maradékok 5-hidroxil funkcióin. A mikolil-maradékok négyes csoportokba csoportosulnak a nem redukáló terminális pentaarabinozil egységen (β-Araf-(1→2)-α-Araf)2-3,5-α-Araf . Így a pentaarabinozil egységek többsége (66%) mikolsavakkal van szubsztituálva, így a kisebbség (33%) az immunrendszerrel való kölcsönhatásra rendelkezésre áll.
A galaktánlánchoz kapcsolódó három arabinozil lánc közül körülbelül az egyik szukcinilcsoportot tartalmaz. Bár egy szukcinilcsoport a leggyakoribb, az oligo-arabinánokon akár három szukcinilcsoportot is találhatunk felszabadult arabinán fragmentumonként. A GalNH2-vel szubsztituált arabinan fragmentumok azonban nem szukcinilálódnak. Fontos, hogy az M. tuberculosis esetében, és valószínűleg minden lassan növekvő organizmusban, mind pozitív töltés (protonált GalNH2 mint GalNH3+), mind negatív töltés (szukcinil) jelen van az arabinán középső régióiban, különösen a belső 3,5-α-D-Araf egységek O-2 részén. A szukcinil-maradékok a nem-mikolilált láncon vannak. A közelmúltban javasolták az arabinogalaktán teljes primer modelljét.