Argon

Az argon (Ar) színtelen, szagtalan, nem reaktív, inert gáz. Nagy koncentrációban fullasztó hatású. Mivel az argon légköri gáz (0,93 térfogatszázalék), általában a levegő leválasztásával nyerik. A legfeljebb 5% oxigént tartalmazó nyers argonáramot eltávolítják a fő levegőválasztó oszlopból, és megtisztítják a szükséges kereskedelmi tisztasági fokozat előállításához. Az argon egyes ammóniagyárak kipufogógáz-áramaiból is kinyerhető.

Ipari alkalmazások
Az argon számos iparágban sokféleképpen alkalmazható. A leggyakoribb az ívhegesztéshez használt védőgáz – akár tiszta formában, akár különböző keverékek részeként. Az izzólámpák (izzószálak), foszforeszkáló csövek és tirátron rádiócsövek töltőkeverékeinek egyik fő gáza.

Hordozógázként is használják a kromatográfiában, porlasztásban, plazma maratásban és ionimplantációban. Takaró atmoszférát biztosít a kristálynövesztésben, a borászatban és a gyógyszeripari csomagolásban. Az excimer lézerekhez az argont fluorral és héliummal keverik. Szigetelőgázként az argon népszerű módja a többrétegű ablakok hőszigetelésének javítására.

A vas- és acéliparban, valamint a hőkezelő iparban – különösen a nitridálásra érzékeny fémek esetében, ha nitrogénalapú atmoszférával kezelik – számos védelmi célú alkalmazása van.

A kevésbé gyakori alkalmazások közé tartozik a kriosebészet, a hűtés, a rozsdamentes acél széntelenítése, a légzsákok felfújása, tűzoltás, spektroszkópia, spektrometria és a laboratóriumokban a tisztítás vagy kiegyenlítés.