artériák

Az artériák olyan erek, amelyek a vért a szívből a szövetekbe szállítják. Az artériákban a vér nagy nyomás alatt áll, ezért ezek az erek nagyon ellenálló falakkal rendelkeznek. Ellentétben azzal, amit sokan gondolnak, az artériák nem csak oxigénben gazdag vért (artériás vér) szállítanak, és a tüdőartériában megfigyelhető az oxigénben szegény vér (vénás vér) szállítása is.

Az artériákat nagy rugalmas artériákra, izmos artériákra és arteriolákra lehet osztani. Az érelmeszesedés, az aorta aneurizma és a stroke az artériák problémái által okozott egészségügyi problémák.

Lapozzon tovább: Véna, artéria és kapilláris közötti különbség

Az artériák általános jellemzői

Az artériák olyan vérerek, amelyek vastag, erős falakkal rendelkeznek, hogy a bennük áramló, nagy nyomás alatt álló vért megtartsák. Ezeknek az ereknek az a feladata, hogy a szívből távozó vért a test különböző szöveteihez juttassák. A tüdőkeringésben az artériák felelősek azért, hogy a vért a tüdőbe juttassák, hogy az oxigénnel telítődhessen; a szisztémás keringésben az artériák biztosítják, hogy az oxigénnel telített vér a test legkülönbözőbb részeibe jusson.

Az artériák falát három réteg, az úgynevezett tunika alkotja.

• A tunica intima: a beljebb elhelyezkedő réteg. Endotélsejtek alkotják, amelyeket a laza kötőszövetből álló szubendoteliális réteg támogat. A tunica intima és a tunica media között egy főként elasztinból álló lamina figyelhető meg.

• T tunica media: az artériák falának középső rétege. Főleg nem szálkás izomszövet alkotja.

• Tunica adventitia: a legkülső réteg, és folytonos a kötőszövettel, amely abban a szervben van jelen, amelyen az artéria áthalad. Ezt a réteget főként rugalmas rostok és kollagén alkotja.

Az artériák osztályozása

Az artériákat átmérőjük alapján rugalmas artériákra, izmos artériákra és arteriolákra oszthatjuk. Az alábbiakban nézzük meg az egyes artériák főbb jellemzőit.

• Nagyméretű rugalmas artériák

Ez a csoportba tartozik például az aorta és annak ágai. Ezek nagy kaliberű artériák, amelyek a nagy mennyiségű elasztint tartalmazó tunica media jelenlétével tűnnek ki, amely jellegzetes sárgás színt ad. A rugalmas lamellák jelenléte lehetővé teszi, hogy a véráramlás egyenletesebb legyen, csökkentve a szisztolé és diasztolé alatti nyomásingadozást.

• A közepes átmérőjű artériák vagy izmos artériák

Ezek az artériák közepes átmérőjűek, és a nagy rugalmas artériáktól eltérően a tunica media alapvetően izomsejtekből áll. Ezeknek a sejteknek az összehúzódása teszi lehetővé, hogy az izomartériák szabályozzák a szervek véráramlását.

• Arteriolák

Az arteriolák átmérője a nagy artériákhoz és az izomartériákhoz képest kicsi. Átmérőjük általában kevesebb, mint 0,5 mm.

Olvassa el még: Aorta – testünk legnagyobb és fő artériája

Vérnyomás

A vérnyomás az a nyomás, amelyet a vér az artériák falára gyakorol. Ez a legmagasabb a kamrai szisztolé pillanatában, vagyis akkor, amikor a kamra összehúzódik, és szisztolés nyomásnak nevezzük. A diasztolé pillanatában, amikor a kamrák ellazulnak, alacsonyabb a vérnyomásunk, és ezt nevezzük diasztolés nyomásnak.

Egy fiatal felnőttnél nyugalomban a normális vérnyomás általában 120 higanymilliméter körül van a szisztolénál és 80 higanymilliméter körül a diasztolénál, ezt a nyomást 120/80 (12 x 8) értékkel fejezik ki.

A magas vérnyomás vagy hipertónia olyan helyzet, amikor magas vérnyomásértékek figyelhetők meg. Az Egészségügyi Minisztérium szerint ez akkor fordul elő, amikor a maximális és a minimális nyomásértékek elérik vagy meghaladják a 140/90 mmHg (vagy 14×9) értéket. A magas vérnyomás potenciálisan veszélyes lehet, mivel olyan problémákkal hozható összefüggésbe, mint a szívroham, a stroke és a veseelégtelenség.

A veszélyeztetett artériák által okozott egészségügyi problémák

Az artériák olyan vérerek, amelyek biztosítják a vér szállítását a testünk szöveteihez és szerveihez. Egyes helyzetek, mint például ezen erek kaliberének csökkenése, az artériák kitágulása vagy akár megrepedése, súlyos egészségkárosodást okozhatnak. Lásd alább három olyan egészségügyi problémát, amelyek közvetlenül az artériákkal kapcsolatosak.

• Atheroszklerózis vagy ateroszklerotikus betegség: a test artériáit érintő probléma, amelyre jellemző, hogy zsír, kalcium és más elemek rakódnak le ezen erek falában, ateromának nevezett plakkokat alkotva. Ez a lerakódás lassan következik be, és kezdetben nem okoz tüneteket. A betegség előrehaladtával azonban az artériák kalibere csökken, ami megakadályozza az adott artéria által ellátott testrész vérellátását. Az érelmeszesedés tünetei az érintett artériától függnek. Ha például a szív artériáit érinti, anginát (mellkasi fájdalmat) okozhat. Az érelmeszesedés kialakulásának számos kockázati tényezője van, ezek közül néhány a vér magas lipidszintje (diszlipidémia) és a magas vérnyomás.

• Aorta érelmeszesedés: az aorta artériát érintő probléma, amely tágulást okoz ebben az artériában. Az olyan tényezők, mint az öregedés és a dohányzás összefüggésbe hozhatók az aorta aneurizma kialakulásával. Ez az aneurizma kialakulhat anélkül, hogy tüneteket okozna, és gyakran rutinvizsgálatok során diagnosztizálják. Ez komoly probléma, mert az aneurizma megrepedhet, ami nyomásesést és vérzéses sokkot okozhat.

• Sztroke: A stroke akkor következik be, amikor az agy valamely területe nem kap megfelelő mennyiségű vért. Ez a probléma egy artéria megrepedése vagy akár elzáródása miatt is előfordulhat. Amikor egy agytáji artéria elzáródik, megakadályozva a vér áramlását, úgynevezett ischaemiás stroke-ot kapunk. Amikor az artéria megreped, úgynevezett vérzéses stroke-ot kapunk. Az arc bizsergése, a beszéd és a látás megváltozása, az egyensúly megváltozása, szédülés, gyengeség és hirtelen fejfájás olyan tünetek, amelyek stroke esetén jelentkezhetnek. A probléma kialakulásának kockázati tényezői a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás és az előrehaladott kor.