Association of body position with severity of apneic events in patients with severe nonpositional obstructive sleep apnea

Study objective: A hanyatt fekvő testhelyzetben előforduló alvási apnoés események súlyosságának és az oldalsó testhelyzetben előforduló alvási apnoés események súlyosságának összehasonlítása súlyos obstruktív alvási apnoéban (OSA) szenvedő betegeknél.

Tervezés: Az apnoés események változóinak retrospektív elemzése egy 30 OSA-betegből álló csoportban, akik teljes poliszomnográfiás értékelésen estek át alvászavarok osztályunkon.

Betegek: Harminc súlyos OSA-s beteg (légzészavar-index = 70,1+/-18,2), akik nem pozicionális betegek (NPP) voltak, azaz akiknél a fekvő RDI és az oldalsó RDI aránya < 2 (fekvő RDI = 85,7+/-11,7, oldalsó RDI = 64,8+/-17,3), és akiknél > vagy =30 apnoés esemény volt az oldalsó pozícióban és 30 apnoés esemény a fekvő pozícióban a 2. alvási szakaszban.

Mérések: Az egyes testhelyzetekben bekövetkezett 30 apnoés esemény esetében a következő változókat értékelték: apnoe időtartama (ApDur), minimális deszaturáció (MinDes), delta deszaturáció (Delta-Des), ébredés időtartama (DurArous), maximális horkolási hangerő (MaxSL) és delta szívfrekvencia (Delta-HR). Ezenkívül három másik, az ApDur arányaként értékelt változót (Rate-D = Delta-Des/ApDur, R-HR =Delta-HR/ApDur és R-Arous = DurArous/ApDur) is kiszámították.

Eredmények: Minden értékelt változó esetében a fekvő testhelyzetben bekövetkező apnoés események szignifikánsan súlyosabbak voltak, mint az oldalsó testhelyzetben bekövetkező apnoés események a 2. alvási szakaszban. Mindkét testhelyzet ApDur-ja szignifikánsan korrelált a DurArous, Delta-HR és MaxSL értékekkel, de nem korrelált a Delta-Des és MinDes értékekkel. Az ApDur lineárisan korrelált a DurArousszal mindkét testhelyzet esetében. A két regressziós egyenes meredeksége hasonló volt (p = 0,578), de a regressziós egyenes metszete a háton fekvő apnoék esetében szignifikánsan magasabb volt, mint az oldalsó apnoék esetében (p<0,0001). Ezenkívül az ébredéssel nem végződő fekvő apnoés események átlagos száma kisebb volt, mint az ébredéssel nem végződő oldalsó apnoés események átlagos száma (4,4+/-6,0 vs. 10,5+/-6,7; p< 0,0001). Emellett az oldalsó testtartásban elemzett 900 apnoés eseményből csak 4 (0,44%) végződött ébredéssel (> 15 s), míg a fekvő testtartásban 37 (4,1%) ilyen esemény volt (p<0,001).

Következtetések: Ezek az eredmények azt mutatják, hogy még azoknál a súlyos OSA-ban szenvedő betegeknél is, akiknél a fekvő és oldalsó testhelyzetben magas az apnoés események száma, a fekvő helyzetben bekövetkező apnoés események súlyosabbak, mint az oldalsó testhelyzetben alvás közben bekövetkező események. Tehát nemcsak az apnoés események száma romlik a fekvő alvási pozícióban, hanem – valószínűleg nem kevésbé fontos – maguknak az apnoés eseményeknek a jellege is.