Atipikus autizmus:

Atipikus autizmussal élőknél előfordulnak a klasszikus autizmus tünetei, de nem eléggé ahhoz, hogy teljesítsék a gyermekkori autizmus vagy autizmus spektrumzavar szükséges kritériumait.

Az atipikus autizmust néha akkor diagnosztizálják, ha a tünetek későn jelentkeznek. Nem tévesztendő össze a magasan funkcionáló autizmussal.

Atipikus autizmus korábban klinikailag másként nem meghatározott pervazív fejlődési zavar (PDD-NOS) néven volt ismert. Szubküszöb alatti diagnózisként is ismert.

Mi az atipikus autizmus?

Az atipikus autizmus megértése és meghatározása vitatott, a különböző kutatók és klinikusok ellentétes következtetésekre jutnak az okokról, tünetekről, diagnózisokról és egyéb jellemzőkről. Az Encyclopedia of Autism Spectrum Disorders még 2018-ban is odáig ment, hogy azt állította, hogy az atipikus autizmus “kevéssé definiált” és “kevéssé értett”.

A Current Developmental Disorders Reports folyóirat az atipikus autizmust a fogyatékosság egyik alcsoportjaként sorolja fel. Először a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének negyedik kiadásába került bele, hogy lefedje a sok olyan gyermek esetét, akiknek csak néhány tünete volt az autizmusnak, de hiányzott a többi meghatározó tünet. A DSM-IV az autizmus öt külön diagnosztikai kategóriáját sorolta fel, és a PDD-NOS ezek egyike volt. Ez a kategorizálás 1994-től 2013-ig volt érvényben.

A PDD-NOS-t úgy definiálták, mint az autizmus olyan tünetei, amelyek nem feleltek meg az elismert autizmus-zavar kritériumainak olyan tényezők kombinációja miatt, mint a késői kezdet, a küszöb alatti tünetek és az atipikus tünetek.

Az atipikus autizmus diagnosztizálásához a személynek jelentős károsodást kellett mutatnia a verbális és nonverbális készségek fejlődésében, olyan mértékben, hogy az a szociális interakciót is befolyásolja. Ezenkívül, ha más hangulati, viselkedési és fejlődési zavarok (például skizofrénia vagy elkerülő személyiségzavar, hogy csak kettőt említsünk) kritériumai nem teljesültek, de a klasszikus viselkedés, érdeklődés és tevékenységek továbbra is jelen voltak, ez valószínűleg szintén az atipikus autizmus diagnózisához vezetett.

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság 2013-ban kiadta a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének ötödik változatát, amelyben a “pervazív fejlődési zavarok” kategóriája megszűnt, és a másként nem meghatározott pervazív fejlődési zavarok diagnózisa is megszűnt. A DSM-5 az autizmus-zavar öt korábbi kategóriáját két kategóriába foglalta össze: ismétlődő és korlátozott mozgások, valamint a kommunikáció és az interakció késedelme.

Küszöb alatti autizmus

A küszöb alatti autizmus kifejezés olyan személyre utal, aki az autizmus egyes jellemzőivel rendelkezik, de nem mindegyikükkel. Olyan személy állapotának leírására is használják, akinek autizmusának tünetei viszonylag enyhék. Ilyen lehet például egy olyan személy, akinek jelentős szociális károsodásai vannak, de nem mutatja az olyan ismétlődő viselkedésformákat, mint például az előre-hátra hintázás vagy a kézcsapkodás.

Ez azt jelenti, hogy az atipikus autizmusban szenvedő emberek nagy eltéréseket mutatnak képességeikben és kihívásaikban, ami megnehezítheti a rendellenesség diagnosztizálását.

Atipikus autizmus: Az atipikus autizmus tünetei

Az atipikus autizmus jellemzői hasonlóak az autizmus zavar standard diagnózisához kapcsolódó jellemzőkhöz, de az enyhébb oldalon állnak. Ide tartoznak:

• A nem megfelelő vagy szokatlan szociális viselkedés.
• A finom- vagy nagymotoros készségek, a kognitív készségek vagy a vizuális vagy térbeli érzékelés szabálytalan fejlődése.
• A beszéd vagy a beszédértés lassú fejlődése.
• A nonverbális és verbális kommunikáció elmaradása.
• Az ízleléssel, látással, hanggal, szaglással és tapintással kapcsolatos érzékenység változása.
• Megismétlődő vagy rituális viselkedések, különösen stressz esetén.

Atipikus autizmus enyhébb tünetekkel jelentkezhet, de még azok is, akik a fogyatékosság ezen formájával rendelkeznek, jelentős nehézségekkel küzdhetnek. A Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry című folyóiratban írt kutatók összehasonlították az atipikus autizmusban szenvedő embereket azokkal, akiknek autizmus zavaruk és Asperger-szindrómájuk volt. Azt írták, hogy az atipikus autizmussal élő gyerekek felénél olyan kevés volt az autizmusra jellemző ismétlődő viselkedés, hogy nem feleltek meg a fogyatékosság kritériumainak. A gyerekek másik negyede csak átmeneti nyelvi késedelmet vagy enyhe kognitív fejlődési késedelmet mutatott. A másik negyednek késői életkorban kezdődött a betegség, vagy túl fiatal volt ahhoz, hogy megfeleljen az autizmus szükséges diagnózisának.

Még azokban az esetekben is, amikor az atipikus autizmus diagnózisa viszonylag enyhe tüneteket igazol, a klinikusok az autizmus egész spektrumára vonatkozó standard kezelések alkalmazását javasolják: beszéd-, foglalkozás- és fizikoterápia; viselkedés- és fejlesztőterápia; valamint a nagyobb gyermekek számára a szociális készségekre összpontosító osztályok.

Atipikus autizmus diagnosztizálása

Hogyan ismerhető fel az atipikus autizmus? A szülőknek és a gondozóknak figyelniük kell az árulkodó szociális és kommunikációs késedelmekre, amelyek már csecsemőkorban jelentkezhetnek. Ez úgy nézhet ki, mint a nyelvi fogalmak használatának és megértésének nehézségei, a többi gyermekkel való kapcsolatteremtés nehézségei, a játékokkal való játék közbeni szokatlan szokások, a rutin és a környezet változásaihoz való alkalmazkodás nehézségei, valamint a sztereotipikusan ismétlődő testmozgások.

A klasszikus autizmus tüneteivel való hasonlóság ellenére az atipikus autizmus nehezen behatárolható, mivel a saját tünetei enyhék, vagy kevésbé zavaróak lehetnek, mint az autizmus zavar tünetei. Ha felmerül az autizmus gyanúja (vagy ha egyéb bizonyítékok, például viselkedési előzmények, kommunikációs minták és neuropszichológiai működések állnak rendelkezésre), a korai beavatkozás a szülőket a terápia felé terelheti, hogy kezeljék a problémákat és az egyes készségek elvesztését. A fejlődési vizsgálatot a szokásos wellness-vizsgálat részeként is el lehet végezni.

Implikációk a felnőttkorra

Az atipikus autizmussal diagnosztizált személyek valószínűleg még mindig a klasszikus autizmus spektrumzavarhoz hasonló korlátokkal küzdenek.

A Journal of Autism and Developmental Disorders című folyóiratban megjelent kutatók megállapították, hogy még a kognitív készségek és a nyelvi képességek terén tipikus képességekkel rendelkező emberek is találkoznak majd ennek ellenére felnőttkori kihívásokkal. Még az autizmus atipikus formája is bizonyos korlátokat fog szabni a szociális kontextus és az érzelmi megnyilvánulások megértésében.

Az atipikus autizmussal diagnosztizáltaknak ugyanolyan esélyük van arra, hogy megházasodjanak vagy munkát vállaljanak, mint azoknak, akiknek az autizmus súlyosabb megjelenési formája van.

Ez az a terület, ahol a korai beavatkozás segíthet, de hogy a gyermekkori viselkedésintervenciós terápia milyen mértékben javítja a felnőttkori életet, nem ismert.

A tanulmány vezetője megjegyezte, hogy sem a tipikus nyelvi funkciók, sem a tipikus kognitív funkciók nem képesek kompenzálni “az autizmus spektrumzavar következményeit”, különösen, ha ez a zavar hatással van arra, hogy az illető hogyan kommunikál és hogyan vesz részt a társas helyzetekben.

Egy viselkedéstudományi professzor, aki nem vett részt a vizsgálatban, meglepetésének adott hangot, hogy bár az atipikus autizmussal élők “általában jobban működnek”, felnőttkorukban nem élveztek semmilyen előnyt azokkal szemben, akiknek a fogyatékosság gyengébb formái voltak.

Az atipikus autizmusról az a hír járja, hogy a fogyatékosság “könnyebben” megélhető formája, de ez nem pontos képet ad az állapotról. Még ha egyes tünetek enyhébbek is lehetnek, mint a klasszikus autizmus spektrumzavar esetében, a jelenlévő tünetek ugyanolyan zavaróak lehetnek, mind gyermekkorban, mind felnőttkorban.

Atipikus autizmus ugyanolyan gondos beavatkozást, gondozást és folyamatos terápiát igényel, mint az autizmus spektrumzavar más formái. A kezelés intenzitása az egyedi eset sajátosságaitól függ.

• Atipikus autizmus. (2018. január). Az autizmus spektrumzavarok enciklopédiája.
• Autizmus spektrumzavar: Defining Dimensions and Subgroups. (2013. december). Aktuális fejlődési rendellenességekről szóló jelentések.
• Pervazív fejlődési zavar – másként nem meghatározott (PDD-NOS). Autism Speaks.
• Mi az atipikus autizmus? (2019. december). Verywell Health.
• A PDD-NOS pontosítása: A PDD-NOS, az Asperger-szindróma és az autizmus összehasonlítása. (2004. február). Journal of the American Academy of Child and Adolescent.
• Autizmus spektrumzavar: Konszenzusos irányelvek az értékelésről, kezelésről és kutatásról a Brit Pszichofarmakológiai Társaságtól. (2017. december). Journal of Psychopharmacology.
• Az autizmus küszöb alatti jellemzői: Az érzelmi intelligencia és a kognitív rugalmasság tulajdonságainak szerepe. (2015. május). British Journal of Psychology.
• Másként nem meghatározott pervazív fejlődési zavar hosszú távú prognózisa különbözik az autista zavar prognózisától? Egy 30 éves követéses vizsgálat eredményei. (2012. június). Journal of Autism and Developmental Disorders.