Australopithecus sediba

Felfedezés háttere

Kor

A faj fosszíliái 1,95-1,78 millió évvel ezelőttről származnak. Ez nem jelenti a faj teljes időintervallumát, csupán egy korlátozott számú fosszíliára vonatkozó időpontot.

Fontos fosszilis felfedezések

Az első példány egy jobb kulcscsont (kulcscsont) volt, amelyet Matthew Berger, Lee Berger paleontológus 9 éves fia fedezett fel a dél-afrikai Malapában 2008 augusztusában.

A barlangi lelőhelyeken végzett későbbi ásatások két részleges csontvázat tártak fel. Ezeket egymáshoz közel találták meg, és valószínűsíthető, hogy nagyjából egy időben haltak meg, és még azelőtt kerültek az üledékbe, hogy maradványaik teljesen elbomlottak volna.

A koponya és a koponyacsontok primitív és származékos jellemzőinek kombinációja alapján a felfedezők 2010 áprilisában új fajként jelentették be a Science című folyóiratban. További fosszíliák feltárása folyamatban van.

Főbb példányok:

• Malapa Hominin 1 (MH1): Ez a típuspéldány vagy holotípus. Fiatalnak tekinthető, és egy részleges koponya (UW 88-50), részleges alsó állkapocs (UW88-8) és koponya utáni elemek, köztük egy jobb kulcscsont (UW 88-1) képviseli. A második őrlőfogak kitörtek, és úgy vélik, hogy elérte a felnőttkori agyméret kb. 95%-át.
• MH2: valószínűsíthetően felnőtt nőstény, amelyet részleges alsó állkapocs (UW 88-54), az alsó állkapocs izolált fogai (UW 88-54) és néhány részleges koponya utáni elem képvisel, beleértve a jobb kar, a boka- és térdízület nagy részét, valamint a medence és a lapocka darabjait. Ez a faj paratípusa (a típuspéldánytól eltérő példány, amelyet egy rendszertani csoport eredeti leírásához használnak)

Eterjedés

Az összes ismert példányt a dél-afrikai Malapánál találták. Malapa körülbelül 15 km-re van a Swartkrans és Sterkfontein lelőhelyektől.

Mit jelent a név

Australopithecus, jelentése ‘déli majom’. A név az ‘australo’ latin ‘déli’ és a ‘pithecus’ görög ‘majom’ jelentésű szóból ered. A nevet eredetileg csak erre a Dél-Afrikában talált fajra alkották meg, de ma már több, közeli rokon faj viseli ugyanazt a nemzetségnevet.

A sediba szó a seSotho nyelvben “forrást” vagy “kútforrást” jelent.

Kapcsolatok más fajokkal

A kor és a csontváz általános jellemzői miatt a felfedezők szerint ez a faj az A. africanustól származik. A korai Homo-val is osztozik származtatott vonásokban, jobban, mint bármely más ausztralopithecina faj, ami arra utal, hogy valószínűleg a Homo őse (vagy a Homo egyik ősének testvércsoportja). Bár a felfedezők amellett érvelnek, hogy az A. sediba a Homo őse, azt is elfogadják, hogy evolúciós zsákutca lehet.

A Homo eredete és közvetlen őse az austropithecineák között széles körben vitatott és továbbra is megoldatlan. Ha a fosszíliáknak ez az értelmezése helyes, akkor ezek a maradványok azzal járulnak hozzá a vitához, hogy az Australopithecus africanust ismét az ember lehetséges közvetlen ősének kell tekinteni. Az A. africanust egykor közvetlen ősnek hitték, de az 1900-as évek végén számos lelet miatt sok tudós az evolúciós családfánkon egy mellékágra szorította.

Más paleontológusok az “A. sediba” fosszíliákat az A. africanus kronofajának tekintik – ami azt jelenti, hogy az új fosszíliák és az A. africanus közötti enyhe anatómiai különbségek inkább egy fajon belüli időbeli változásoknak tudhatók be, mint annak, hogy különböző fajokból származnak. Ez a nézet a fosszíliákat csupán egy érdekes mellékágává teszi családfánknak, de az A. africanus időintervallumát majdnem félmillió évvel kitolja.

Főbb fizikai jellemzők

Ezt a fajt a primitív és származtatott jellemzők kombinációja különbözteti meg a többitől, nem pedig az egyes azonosító jellemzők (autapomorfiák). Számos jellegzetesség az A. africanusszal és esetleg a Homóval való szoros rokonságra utal.

Testméret és alak

• testméretben és alakban hasonlít a többi ausztralopithecinushoz, kb. 1 cm magas.2 méter magas

Agy:

• viszonylag kis agyméret, becslések szerint kb. 420 cm3
• a jobb és bal agyfélteke alakja egyenetlen volt, mint a Homo

Koponya:

• a korábbi ausztralopithecinákhoz képest minimális a koronázottság
• a koponya boltozata hasonló alakú, mint az A. africanus
  az arcból hiányzik az A. africanus kifejezett, szélesedő zygomatika (arccsontok). africanus, de egyébként általában hasonló megjelenésű
• a szemöldökgerinc, a kiemelkedő orr, az orrnyereg elrendezése miatt származtatott arcmaszk, szemgödrök és a kevésbé kiugró arccsontok
• kis koponya keresztirányban kitágult boltozattal
• könnyű postorbitális szűkület
• gyengén ívelt supraorbitális torus (szemöldökgerinc)

Ajak és fogak:

• összességében az állkapocs és a fogak általában az A.-hoz hasonló tulajdonságokat mutatnak. africanus
• hiányzik a szélsőséges posztkaninális megodontia, mint az A. africanus esetében. garhi és Paranthropussfajoknál, és a fogak mérete inkább a Homo fajokéhoz hasonlít
• viszonylag közel vannak egymáshoz a premoláris és moláris fogak, mint más ausztralopithecináknál
• az állkapocs kevésbé áll ki, mint a korábbi ausztralopithecináknál
• az alsó állkapocs elülső része majdnem függőleges és enyhén csontos állal rendelkezik, mint az A. africanus
• a fogak abban különböznek az A. africanustól, hogy a felső molárisok bukkális barázdái gyengén definiáltak és a postcaninusok kisebbek. Ezek a jellegzetességek inkább a Homo
• közepesen fejlett szemfogsarok
• parabolikus fogív
• viszonylag vastag fogzománc

felé vezethetők vissza:

• jellemzők hasonlóak más ausztralopithecinákéhoz
• viszonylag hosszú felső végtagok nagy ízületi felületekkel
• a felső és alsó végtagok primitív vonásainak megtartása
• számtalan csípővonás, térd és boka arra utal, hogy ez a faj kétlábú volt
• a lábcsontok kezdetlegesek voltak és olyanok, mint más ausztralopithecináké
• a kezek íveltek, mint más ausztralopithecináké, de kompaktabbak

A medence:

• hasonló medence, mint más ausztralopithecináknál, de a csípőcsontban olyan származtatott vonásokkal, amelyek előrevetítik a medence és a végtagok átrendeződését, ahogyan azt a Homo ergaster (afrikai Homo erectus)

Életmód

Kultúra

Nincs bizonyíték a szerszámhasználatra vagy más kulturális elemekre. Valószínű, hogy ez a faj az A. africanushoz hasonlóan élt, és hasonló ökológiai réshez alkalmazkodott. Valószínűleg egyszerű eszközöket használt, például a közvetlen környezetében talált botokat és döglött állatcsontokat. Köveket is használhattak eszközként, azonban nincs bizonyíték arra, hogy ezeket a köveket megformálták vagy módosították volna.

Környezet és táplálkozás

A dél-afrikai erdős környezet körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt kezdett kiszáradni, ami a szavannás füves területek elterjedéséhez vezetett. Az A. sediba általában sík vidéken élt, ahol a füves területek és az erdők foltokban helyezkedtek el.

A barlangi lelőhelyeken számos más állat csontját találták meg, köztük kardfogú macskákét is.

Bár a fogkopás vagy az izotópok részletes elemzése még nem történt meg, valószínű, hogy húsos gyümölcsöket, fiatal leveleket és talán kisemlősöket vagy gyíkokat evett.

Az A. sediba valószínűleg húsos gyümölcsöket, fiatal leveleket és talán kisemlősöket vagy gyíkokat evett.