Autómúzeum Nanjingban / 3Gatti Architecture Studio

“A ház egy gép, amelyben élni lehet.”

– Le Corbusier

Ezzel a kijelentéssel Le Corbusier elismeri a technológia/tömegtermelés és az új életformák közötti kapcsolatot, amelyet a modern mozgalom próbált megvalósítani. Számára a ház egy statikus autó volt, egy megtervezett funkcionális tárgy, amelyet tömegesen lehetett gyártani. Amikor a Villa Savoye 1929-ben elkészült, Detroitban 5,3 millió autót gyártottak.

Az építészet és az autó innentől kezdve hosszú távú kapcsolat kezdődött, olyan példákkal, mint Albert Kahn épületei a Ford számára, Giacomo Matte-Trucco torinói FIat-gyára, az Archigram Drive-In House koncepciója, az UN Studio által tervezett Mecedes Benz Múzeum és a Herzog & de Meuron által tervezett Lincoln Rd 1111 parkoló.

Ebben a sorban találjuk a 3Gatti Architecture Studio által tervezett új Nanjing Automobile Museumot, amely egy nemzetközi meghívásos pályázaton első díjat nyert. A projekt nemcsak szokatlan módon mutatja be az autót, hanem lehetővé teszi, hogy a múzeumot autóval tapasztaljuk meg:

A “Car Experience” egy olyan épület projektje, amelyet az autónak szentelnek: az autó mint a vágy tárgya, mint felfedezendő világ, mint tanulmányozandó technológia, mint kiállítandó tárgy és mint az épületben való utazás eszköze.

¬Itt az autó világa keresztezi az emberi és szerves világot, új tektonikus struktúrát hozva létre, a szokásos lapos nyitott terektől, terektől eltérő módszerekkel… mindezt emberi léptékben. Itt minden az autóhoz igazodik – az autó a viszonyítási pont.

Itt nem lépcsőket találunk a különböző szintekre, falakat és lifteket, hanem rámpákat, amelyek kanyargósan kanyarognak felfelé, a tér folyékony felfogását teremtve, és ahol az autóáradat szabadon mozoghat és elérheti az épület különböző szintjeit.

Általánosságban a terület tektonikusan egy útra hasonlít, szerkezete egy magasított autópályáéhoz vagy egy parkolóéhoz hasonló, de emberi léptékben a szerkezet olyan összetett, ergonomikus és kifinomult, mint egy autó belseje.

Az épület fő szerkezete egy spirális rámpa, amelyet egy üvegfal választ el a külsőt a belsőtől. A gyalogosok számára fenntartott belső rész lejtése fokozatosabb, míg a külső, meredekebb oldal az autók áthaladására szolgál.

Az épület tipológiája szekvenciálisan fejlődik, felépítése egy filmhez hasonló, ahol a vitathatatlan főszereplő az autó. Valójában a látogató, mint a film nézője, kénytelen képkockáról képkockára követni a múzeum építésze által diktált fizikai és pszichológiai útvonalat.

A látogató a saját autójával lép be a múzeumba, és úgy indítja el a kiállítás útját, mint egy szafarin, felmegy a külső spirálon, és egy meglehetősen “extrém” érzést tapasztal – mivel a rámpa gyors emelkedőkből és süllyedésekből áll, amelyek hullámzó, egyenetlen felületet hoznak létre, megkönnyítve az autók különböző szögekből történő kiállítását, és lehetővé téve a látogató számára, hogy akár felülről, akár alulról szemlélje őket. Ez a váltakozó mozgás a maga praktikus, ugyanakkor szórakoztató funkciójával megfelelő vizuális hatást kelt az épület külső homlokzatán, amely úgy tűnik, mint egy összehajtogatott és újra összehajtogatott papírlap, és ahol minden egyes hajtás lehetőséget ad arra, hogy megfelelő szögben ki lehessen állítani a lejtős padlóhoz rögzített autókat.

A gépkocsival érkező látogató útvonala a múzeumban tehát a földszintről indul, és a spirális rámpán keresztül emelkedik fel az épület tetejére. Itt leparkolhatja autóját, és a kiállításnak a földszintre való leereszkedését követően a fokozatosabb spirálon keresztül gyalogosan léphet be a múzeumba. Ezután lifttel visszatérhet az épület tetejére, hogy felvegye az autóját; ha autóval érkezett, amelynek sofőrje a földszinti rövid távú parkolóban várja őt, akkor alulról közvetlenül oda mehet, és onnan távozhat.

A múzeumlátogatás így kétféle élményre oszlik:

Az első a saját autóval való feljutás élménye. Ahogy az ember felfelé halad, kronologikusan halad előre a lenti modernebb autóktól, hogy végül megérkezzen a legfelső szinten lévő oldtimer autókhoz. Ezzel az útvonallal az ember a földi bemutató szintről indul, ahol a mennyezet 9 méter magas, és fokozatosan jut el a spirál tetején lévő legmagasabb bemutatóhoz, ahol a mennyezet csak 4,5 méter magas.

Ez útvonal során az autó rámpa egyenetlen, és a hirtelen fel- és leszállások, valamint a kiállított autók dőlése arra ösztönzi a szemlélőt, hogy gyakran változtassa a fókuszt és a nézőpontot; ez sokoldalú, vizuális és érzékelési ingerekben gazdag élményt eredményez.

A második a gyalogos lejutás élménye. Az előző élménnyel ellentétben a leereszkedés kronologikusan indul a tetején lévő oldtimer autók bemutatójától, és a földszinten lévő modernebb autókhoz érkezik. A lefelé vezető spirális rámpa lejtése fokozatosan váltakozik 0 és 7% között, így a padlózat észrevétlenül lejt, és minimális erőfeszítéssel viszi le a szemlélőt a talajszintre, mint egy csúszdán. Ily módon lehetővé válik, hogy a látogató teljes mértékben értékelje a kiállítást, és ne zavarják lépcsők, liftek vagy egyéb akadályok; a látogató látása szabadon, zavartalanul kalandozhat.

A rámpa felületén helyenként a padlóból és a mennyezetből kiálló üvegtömbök vagy “prizmák” találhatók. Méretük, mélységük és típusuk a funkciójuktól függ, mivel mindegyik más-más célt szolgál, például ha a területet nyitott térfunkcióknak szánják, vagy ha nagyobb magánéletet igénylő funkcióknak, például irodáknak, tárgyalóknak, konferenciatermeknek, laboratóriumoknak, fürdőszobáknak vagy konyháknak.

Az épület külső homlokzata teljesen átjárható, és látványra feltárja a különböző szintek összjátékát, valamint a belső és külső spirálok folyékonyságát. Az épület úgy tűnhet, mintha egy városi autószalon lenne, sarkai és szögletei tele vannak csábítóan csillogó autókkal.

A projekt célja, hogy nemzetközi viszonyítási ponttá váljon az autók világában, és összetéveszthetetlen mérföldkő legyen Nanjing területén, azonnal felismerhető, aki áthalad a környező utakon, de látható lesz az égből is, sőt, miért ne lehetne, még a műholdakról is, amelyekről egyre több internethívő fedezi fel a világ nevezetességeit.

Ez a bejegyzés egy szponzorált sorozat része, amely a modern élet és építészet részleteit emeli ki. A tartalmat a Gillette szponzorálja, de az ArchDaily függetlenül kurálja, válogatja és mutatja be.

Program: Autó- és autóalkatrész-kiállítás, oktatási létesítmények, tervezőközpont, iroda, műhelyek laboratóriumai, műszaki laboratóriumok, konferenciatermek, különleges rendezvények számára kialakított helyiségek, éttermek, kiskereskedelem, értékesítési iroda.

Pályázat: Nemzetközi meghívásos pályázat első díj Építész: 3GATTI ARCHITECTURE STUDIO Főépítész: Francesco Gatti Projektmenedzser: Francesco Gatti Nyári Nie Együttműködők: Gatti Gatti projektmenedzser: Summer Nie Nicole Ni, Muavii Sun, Jimmy Chu, Luca Spreafico, Damiano Fossati, Kelly Han.

Megrendelő: Nicole Ni, Muavii Sun, Jimmy Chu, Luca Spreafico, Damiano Fossati, Kelly Han: Jiangsu Head Investment group CO.,LTD Helyszín: Jiangsu Head Investment group CO.,LTD: Jiangning area, high-tech zone, Nanjing, Kína Teljes alapterület: 15000 négyzetméter Tervezési időszak: Anyagok: 1,5 millió forint: Anyagok: acélszerkezet, műgyanta bevonat, üveg válaszfalak

.