Az átlagos részvénypiaci hozam lassan csökken
A részvénypiac átlagos hozama 1926 óta körülbelül 10%, beleértve az osztalékokat is. Ha valaki azt mondaná, hogy a következő 10-30 évben átlagosan évi 10%-os hozamot kap, feltételezem, hogy a legtöbben szívesen befektetnék a pénzüket.
Sajnos a részvénypiacra befektető amerikaiak aránya folyamatosan csökkent, 2020-tól 50% körülire. Mivel a tőzsdei volatilitás 2020-ban bosszúból visszatér, az átlagos tőzsdei hozam valószínűleg még alacsonyabb lesz. Végül is épp egy több mint 10 éves bikapiacon vagyunk túl.
2020-ra az amerikaiak felső 10 százaléka átlagosan 969 000 dollárnyi részvényt birtokolt. A következő 40 százalék átlagosan 132 000 dollárral rendelkezett. A családok alsó felénél ez alig 54 000 dollár volt.
Az S&P 500 részvényindex több mint 200%-os emelkedését láthattuk 2009 és 2018 között, ami azt jelenti, hogy komoly vagyonra tettek szert a leggazdagabb amerikaiak. Ami még megdöbbentőbb, hogy a NYU közgazdászának, Edward Wolffnak a kutatása szerint a háztartások vagyon szerinti felső 1 százaléka birtokolta az összes részvényrészvény közel 38 százalékát.
Mindezek az adatok azt jelentik, hogy a középosztály medián nettó vagyona a legutóbbi fellendülés csúcspontja, 2007 óta nemhogy sehova sem ment, hanem lefelé, és soha nem állt helyre, ellentétben a tömeges gazdagsággal vagy a felső 1 százalékkal.
A tőzsdei átlaghozam lassan csökken
Noha a tőzsdei átlaghozam 1926 óta körülbelül 10%, az utóbbi években a hozamok lassan csökkenni kezdtek.
Az alábbiakban a különböző részvény- és kötvényportfóliók súlyozásának történelmi kockázat/hozama látható a Vanguard, a világ egyik legnagyobb pénzkezelője szerint, aki az indexbefektetés úttörője volt.
Ha 1926 óta 100%-ban részvényekbe fektetne, akkor átlagosan 10,2%-os hozamot érne el, de a legrosszabb évben 43,1%-ot veszítene, a legjobb évben pedig 54,2%-ot nyerne. Az évek körülbelül 28%-ában pénzt is veszített volna, ami nem hangzik túl jól.
Most nézzük meg a részvénypiac átlagos hozamát az utóbbi években: 1999 és 2018 között a J.P. Morgan, a világ egyik másik nagy pénzkezelője szerint.
Amint az adatokból látható, az S&P 500 mindössze 5,6%-ot nyert évente az 1999-2018 közötti 20 éves időszakban. Az 5,6% majdnem fele az 1926 óta mért történelmi átlag teljesítményének. Mi az oka?
A részvénypiaci hozamok csökkenésének egyik fő oka a 2000-ben és 2008-2009-ben bekövetkezett két nagy korrekció.
A másik fő ok a kockázatmentes hozamráta, vagyis a 10 éves kötvényhozam folyamatos csökkenése lehet. Minden hozam korrelál a kockázatmentes hozammal, mert senki sem fektetne kockázatos eszközbe, ha nem lenne megfelelő kockázati felár.
2019 negyedik negyedévében a 10 éves kötvényhozam 1,5%-on áll. 1999-ben a 10 éves kötvényhozam 6% volt. Azt gondolnánk, hogy ahogy a kockázatmentes kamatláb visszatér, több befektető szeretne kockázatos eszközökbe, például részvényekbe fektetni, hogy nagyobb hozamot érjen el, de a pénz az ingatlanokba, mint a választott alternatív eszközosztályba vándorolt.
Annual Returns Of The S&P 500
A további részletekért az S&P 500 éves százalékos változását láthatja osztalékkal együtt 1965 óta.
év | Az S&P 500 százalékos változása osztalékkal |
---|---|
1965 | 10.0 |
1966 | -11.7 |
1967 | 30.9 |
1968 | 11.0 |
1969 | -8.4 |
1970 | 3.9 |
1971 | 14.6 |
1972 | 18.9 |
1973 | -14.8 |
1974 | -26.4 |
1975 | 37.2 |
1976 | 23.6 |
1977 | -7.4 |
1978 | 6.4 |
1979 | 18.2 |
1980 | 32.3 |
1981 | -5.0 |
1982 | 21.4 |
1983 | 22.4 |
1984 | 6.1 |
1985 | 31.6 |
1986 | 18.6 |
1987 | 5.1 |
1988 | 16.6 |
1989 | 31.7 |
1990 | -3.1 |
1991 | 30.5 |
1992 | 7.6 |
1993 | 10.1 |
1994 | 1.3 |
1995 | 37.6 |
1996 | 23.0 |
1997 | 33.4 |
1998 | 28.6 |
1999 | 21.0 |
2000 | -9.1 |
2001 | -11.9 |
2002 | -22.1 |
2003 | 28.7 |
2004 | 10.9 |
2005 | 4.9 |
2006 | 15.8 |
2007 | 5.5 |
2008 | -37.0 |
2009 | 26.5 |
2010 | 15.1 |
2011 | 2.1 |
2012 | 16.0 |
2013 | 32.4 |
2014 | 13.7 |
2015 | 1.4 |
2016 | 12.0 |
2017 | 21.8 |
2018 | -4.4 |
2009 óta minden év stabil volt, kivéve 2018-at. A 2019-es év úgy alakul, hogy legalább 10%-os emelkedéssel zárja az évet, miután már 20%-os emelkedés is volt. A kereskedelmi háborús retorika és a fordított hozamgörbe miatti recessziós félelmek miatt sok volatilitás visszatért.
A tőzsdei befektetés legegyszerűbb módja
A tőzsdére való befektetés legegyszerűbb módja az ETF-ek.
A legnagyobb és legnépszerűbb ETF az SPDR S&P 500 trust (SPY), amelyet a State Street Global Advisors 1993-ban alapított az Egyesült Államok első tőzsdén kereskedett alapjaként. 0,0945%-os nettó költséghányaddal rendelkezik.
Az egyik legnépszerűbb S&P 500 indexalap a Vanguard Total Market Fund (VTSAX). Ezt 1992-ben hozták létre, hogy az S&P 500 teljesítményét tükrözze. Költséghányada mindössze 0,04%, ami az egyik legalacsonyabb, ha nem a legalacsonyabb költséghányad az iparágban.
Egy egyéni befektető egyszerűen az egyik ilyen befektetéssel alacsony költségű kitettséget szerezhet az S&P 500-nak. A trükkös rész annak kitalálása, hogy mennyit vásároljon más eszközeihez, például kötvényekhez, készpénzhez és ingatlanokhoz viszonyítva.
Ez az a pont, ahol egy olyan alacsony költségű digitális vagyoni tanácsadó, mint a Betterment, a képbe kerül. A Bettermentet 2008-ban alapították, és az Ön kockázattűrése alapján készít Önnek egy mintaportfóliót. Az Ön kockázattűrő képességét számos kérdés megválaszolásával határozzák meg, amikor először regisztrál. Ezután már csak annyit kell tennie, hogy automatikusan hozzájárul, és a pénzét ennek megfelelően a Vanguard ETF-ek kosarába fektetik be.
Az alábbiakban egy minta látható egy olyan modellportfólióból, ahol az egyén magasabb kockázattűréssel rendelkezik, 90%-os részvénysúlyozással. A részvénybefektetés kulcsa a dollárköltség-átlagolás következetes időbeli követése.
Az ingatlanok mint preferált eszközök emelkednek
A 2007-ben kipukkadni kezdő ingatlanbuborék ellenére tagadhatatlan, hogy a REIT-ek (az első számú befektető), a kereskedelmi ingatlanok és a lakóingatlanok 1999 óta jól teljesítenek.
A lakások csak 3,4%-os összetett növekedést mutatnak 1999 és 2018 között, de a legtöbb lakást 20%-os vagy annál kisebb előleggel vásárolták. Ennek eredményeként a Lakások készpénzes hozama közelebb van az évi 15%+hoz.
Mivel több tőke keresi az ingatlanokat, mert nemcsak a hitelfelvételi költségek alacsonyabbak, hanem az ingatlanárak volatilitása is kisebb. Az emberek megértik az ingatlanokat, mert hasznosságot nyújtanak és valami kézzelfogható dolog, ellentétben a részvényekkel.
Mindenkinek legalább az elsődleges lakóhelyét birtokolnia kellene, hogy semleges ingatlanok maradjanak. Csak akkor van igazán hosszú ingatlanod, ha az elsődleges lakóhelyed tulajdonosa vagy, és több ingatlant vásárolsz.
Vásárolhatsz REIT-eket a széleskörű kitettség érdekében. Befektethetsz ingatlan crowdfundingba is egy olyan platformon keresztül, mint a Fundrise, hogy nagyobb sebészeti kitettséget érj el.
Bullish vagyok Amerika szívében, mert az értékelések alacsonyabbak és a nettó bérleti hozamok magasabbak. Korábban nem volt módom hatékonyan befektetni például egy dallasi kereskedelmi ingatlanba. Ma már 500 dollárt is befektethetek, hogy diverzifikált kitettséget szerezzek egy olyan piacon, ahová a technológiának és a munkahelyek növekedésének köszönhetően egyre több lakos érkezik.
Személyesen 810 000 dollárt fektettem be ingatlan crowdfundingba, miután 2017-ben 30-szoros éves bruttó bérleti díjért eladtam a drága SF bérleményemet. Jó érzés diverzifikálni a vagyonomat és 100%-ban passzívan jövedelemre szert tenni. Erősen hiszem, hogy több évtizedes migrációs elmozdulás lesz a drága tengerparti városokból az ország alacsonyabb költségű területeire.
A Fundrise ingyenesen regisztrálható és felfedezhető. Ma messze ők a leginnovatívabb és legszínvonalasabb platform.
Fektessen részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba
Hosszú távú befektetőként érdemes részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba fektetni a vagyonépítés érdekében. Mindegyik eszközosztálynak megvannak az előnyei és hátrányai.
Személyesen elfogult vagyok az olyan erős gazdaságú városok ingatlanbefektetései iránt, mint San Francisco, Austin, Memphis és Washington D.C. Szeretem az ingatlanok alacsonyabb volatilitását, valamint az állandó növekedést és jövedelmet.
De szeretem a nagyszerű vállalatokba való befektetést is, és az osztalékrészvényekből és az ingatlan crowdfundingból származó 100%-os passzív jövedelemhez jutni.
Bármit is tesz, ne költse el az összes pénzét, és ne csak a mának éljen. A holnapra kell befektetned, mert eljön az idő, amikor már nem lesz kedved vagy energiád dolgozni.
2012 óta nyugdíjas vagyok, mert 13 éven keresztül átlagosan a jövedelmem 70%-át félretettem, és a megtakarításaim 100%-át minden évben befektettem. Ennek eredményeként évente körülbelül 80.000 dollárnyi befektetési jövedelemmel tudtam elsétálni, hogy úgy élhessem az életemet, ahogyan szeretném. Igen, a kezdeti években áldozatot kellett hozni. De a szabadság, hogy azt csinálhatod, amit akarsz, amikor akarod, felbecsülhetetlen értékű.