Az érelmeszesedés kockázati tényezői

A koszorúér-betegség a vezető halálok az Egyesült Államokban, és bár az érelmeszesedés pontos oka továbbra sem ismert, bizonyos tulajdonságok, állapotok vagy szokások növelhetik az egyén esélyét a betegség kialakulására.

Ezeket a körülményeket kockázati tényezőknek nevezzük, és az ateroszklerózis kialakulásának esélye annál nagyobb, minél több kockázati tényezővel rendelkezik egy személy – a legtöbb kockázati tényező kontrollálható, és az ateroszklerózis megelőzhető vagy késleltethető – ezek közé tartozik a magas koleszterinszint és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) a vérben, a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) alacsony szintje a vérben, a hipertónia (magas vérnyomás), a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás, az inaktív életmód, az életkor – a családi kórtörténetben előforduló szívbetegség szintén kockázati tényező, és az, amely nem ellenőrizhető.

Egészségtelen vérkoleszterinszint – ide tartozik a magas LDL-koleszterinszint (néha rossz koleszterinnek nevezik) és az alacsony HDL-koleszterinszint (néha jó koleszterinnek nevezik).

magas vérnyomás – a vérnyomás akkor tekinthető magasnak, ha egy bizonyos időn keresztül 140/90 mmHg vagy annál magasabb szinten marad.

Dohányzás – ez károsíthatja és szűkítheti az ereket, emeli a koleszterinszintet és növeli a vérnyomást – a dohányzás emellett nem engedi, hogy elegendő oxigén jusson el a test szöveteihez.

Inzulinrezisztencia – Az inzulin egy olyan hormon, amely segít a vércukrot a sejtekbe juttatni, ahol felhasználásra kerül, és az inzulinrezisztencia akkor jelentkezik, ha a szervezet nem tudja megfelelően felhasználni a saját inzulinját.

Diabétesz – ez egy olyan betegség, amikor a szervezet vércukorszintje magas, mert a szervezet nem termel elég inzulint, vagy nem használja megfelelően az inzulint.

Túlsúly vagy elhízás – a túlsúly az izomból, csontból, zsírból és/vagy vízből származó felesleges testtömeg – az elhízás a nagy mennyiségű felesleges testzsír.

Fizikai aktivitás hiánya – a mozgáshiány ronthatja az érelmeszesedés egyéb kockázati tényezőit.

Kor – ahogy a szervezet öregszik, úgy nő az érelmeszesedés kockázata, és genetikai vagy életmódbeli tényezők hatására fokozatosan plakkok rakódnak le az artériákban – középkorú vagy idősebb korban már elég plakk rakódik le ahhoz, hogy jeleket vagy tüneteket okozzon, férfiaknál a kockázat 45 éves kor után, míg nőknél 55 éves kor után nő a kockázat.

Kori szívbetegség a családban – az érelmeszesedés kockázata megnő, ha az apánál vagy a testvérnél 55 éves kora előtt szívbetegséget diagnosztizáltak, vagy ha az anyánál vagy a testvérnél 65 éves kora előtt szívbetegséget diagnosztizáltak, de bár az életkor és a korai szívbetegség a családban kockázati tényező, ez nem jelenti azt, hogy önnél érelmeszesedés fog kialakulni, ha az egyik vagy mindkettő fennáll. Az életmódváltás és/vagy az egyéb kockázati tényezők kezelésére szolgáló gyógyszerek szedése gyakran csökkentheti a genetikai hatásokat, és megakadályozhatja az érelmeszesedés kialakulását, még idősebb felnőtteknél is.

Újabb kockázati tényezők

A tudósok továbbra is vizsgálják az érelmeszesedés egyéb lehetséges kockázati tényezőit, és megállapították, hogy a vérben lévő C-reaktív fehérje (CRP) nevű fehérje magas szintje növelheti az érelmeszesedés és a szívroham kockázatát – a CRP magas szintje a szervezetben lévő gyulladás bizonyítéka, amely a szervezet válasza a sérülésre vagy fertőzésre – az artériák belső falának károsodása úgy tűnik, hogy gyulladást vált ki és segíti a plakk növekedését.

Az alacsony CRP-szintű embereknél lassabban alakulhat ki az érelmeszesedés, mint a magas CRP-szintűeknél, és jelenleg is folynak kutatások annak megállapítására, hogy a gyulladás csökkentése és a CRP-szint csökkentése szintén csökkentheti-e az érelmeszesedés kockázatát.

A triglicerideknek nevezett zsírok magas szintje a vérben szintén növelheti az érelmeszesedés kockázatát, különösen a nőknél.

Az érelmeszesedést befolyásoló egyéb tényezők

Az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát egyéb kockázati tényezők is növelhetik:

Az alvási apnoe – olyan rendellenesség, amelyben a légzés alvás közben leáll vagy nagyon felszínessé válik – kezeletlen alvási apnoe növelheti a magas vérnyomás, a cukorbetegség, sőt a szívroham vagy a stroke esélyét.

Stressz – a kutatások azt mutatják, hogy a szívroham leggyakrabban említett “kiváltó oka” egy érzelmileg felzaklató esemény – különösen a haraggal járó esemény.

Alkoholfogyasztás – az erős alkoholfogyasztás károsíthatja a szívizmot és ronthatja az érelmeszesedés egyéb kockázati tényezőit – a férfiaknak naponta legfeljebb két, míg a nőknek legfeljebb egy alkoholtartalmú italt kellene fogyasztaniuk.

További olvasnivalók

• Minden atherosclerosis tartalom
• Atherosclerosis
• Atherosclerosis diagnosztizálása
• Atherosclerosis műtétei és eljárásai
• LDL-koleszterin és szívbetegség

.