Az ókori egyiptomi múmia röntgenfelvételei meglepő felfedezést hoztak
Egy női arcképpel díszített egyiptomi múmia meglepetést tartalmazott: egy gyermek testét, aki mindössze 5 éves volt, amikor meghalt.
Most a tudósok többet tudtak meg a titokzatos kislányról és a temetéséről, köszönhetően a nagy felbontású felvételeknek és a röntgen “mikrosugaraknak”, amelyek az ép lelet nagyon kis területeit vették célba.
A múmia fogainak és combcsontjának számítógépes röntgentomográfiás (CT) vizsgálatai megerősítették a lány korát, bár nem mutattak ki olyan traumára utaló jeleket a csontokon, amelyek a halál okára utalnának.
A célzott, nagy intenzitású röntgensugarak egy titokzatos tárgyat is felfedtek, amelyet a gyermek hasára helyeztek, jelentették a tudósok egy új tanulmányban.
A múmián mintegy két évtizeddel ezelőtt végzett felvételek alacsony kontrasztúak voltak, és sok részletet nehéz volt észrevenni. Az új elemzéshez a kutatók új CT-vizsgálatokat végeztek, hogy a múmia szerkezetét teljes egészében láthatóvá tegyék.
Aztán röntgendiffrakcióval, amely során egy erősen koncentrált röntgensugár visszaverődik a kristályos szerkezetek atomjain; a diffrakciós minták eltérései megmutatják, milyen anyagból készült a tárgy.
Ez az első alkalom, hogy röntgendiffrakciót alkalmaztak egy ép múmián, mondta a tanulmány vezető szerzője, Stuart Stock, a chicagói Northwestern Egyetem Feinberg School of Medicine sejt- és fejlődésbiológiai kutatóprofesszora.
A “Hawara Portrait Mummy No. 4” néven ismert múmia a Northwestern Egyetem Block Museum of Art gyűjteményében található. A múmiát 1910 és 1911 között ásták ki az ókori Hawara egyiptomi lelőhelyen, és körülbelül a Kr. u. első századból származik, amikor Egyiptom római uralom alatt állt.
“A római korban Egyiptomban elkezdtek olyan múmiákat készíteni, amelyek elülső felületére portrékat erősítettek” – mondta Stock a Live Science-nek.
“Sok ezret készítettek, de a legtöbb portrét eltávolították a múmiákról – talán csak 100-150 múmián maradt meg a múmiához erősített portré” – mondta.
Noha a 4. számú múmián lévő portré egy felnőtt nőt ábrázolt, a múmia kis mérete másra utalt – és a szkennelések megerősítették, hogy a múmia gyermek volt, még olyan fiatal, hogy egyetlen állandó foga sem bújt elő.
A teste a koponyája tetejétől a talpáig 37 hüvelyk (937 milliméter) hosszú volt, és a burkolatok további 50 millimétert adtak hozzá a tanulmány szerint.
A kutatók 36 tűszerű struktúrát is felfedeztek a tokban – 11-et a fej és a nyak körül, 20-at a lábak közelében és ötöt a törzsnél. A röntgendiffrakció megállapította, hogy ezek modern fémhuzalok vagy tűk voltak, amelyeket a lelet stabilizálására adhattak hozzá valamikor a múlt században.
Az egyik meglepő lelet egy szabálytalan üledékréteg volt a múmia burkolatában, talán sár, amelyet a kezelő papok használtak a múmia kötéseinek rögzítésére, feltételezte Stock.
A másik rejtélyes felfedezés egy kis, ellipszis alakú, körülbelül 7 mm (0,3 hüvelyk) hosszú tárgy volt, amelyet a kutatók a múmia hasa felett találtak a csomagolásban, és a tárgyat “Inclusion F”-nek nevezték el.
A röntgendiffrakció kimutatta, hogy kalcitból készült – de mi volt az? Az egyik lehetőség, hogy egy amulett lehetett, ami azért került bele, mert a gyermek teste megsérült a mumifikálás során, mondta Stock.
Egy ilyen baleset után a papok gyakran egy amulettet, például egy szkarabeuszt helyeztek a sérült testrész fölé, hogy megvédjék az illetőt a túlvilágon, és az újonnan talált kalcit “paca” körülbelül megfelelő méretű és elhelyezkedésű volt ahhoz, hogy egy védő szkarabeusz legyen, magyarázta Stock.
A CT-vizsgálat felbontása azonban nem volt elég nagy ahhoz, hogy faragott részleteket mutasson a tárgyon, így nem lehet biztosan megmondani, hogy mi lehet az – tette hozzá.
“Minden alkalommal, amikor egy ilyen vizsgálatba kezdünk, jó válaszokat kapunk. De aztán csak még több kérdést vetsz fel” – mondta Stock.
Az eredményeket a Journal of the Royal Society Interface című folyóiratban tették közzé online november 25-én.
Ez a cikk eredetileg a Live Science-en jelent meg. Az eredeti cikket itt olvashatja.