Az ősi pingvinek óriási, totyogó ragadozók voltak

“A csőrük sokkal inkább hasonlított a gólyákéhoz” – mondta Dr. Mayr. “Valószínűleg felnyársalták a zsákmányukat.”

A korai pingvinek szárnya még nem volt olyan rövid, merev penge, mint amilyet a ma élő pingvineken találunk. “Valószínűleg egy kicsit messzebbre tudták hajlítani, mint a mai pingvinek” – mondta Dr. Mayr. “Több lehetőségük volt a hajlításra.”

Ahol Waimanu és Kumimanu különbözik egymástól, az a magasságuk. Waimanu mindössze két és fél láb magas volt. Kumimanu több mint kétszer olyan magas volt.

“Már tudtuk, hogy a pingvinek léteztek, méghozzá repülés nélkül, csak néhány millió évvel a kihalás után” – mondta Daniel T. Ksepka, a connectoni Greenwichben található Bruce Múzeum paleontológusa, aki nem vett részt az új tanulmányban. “Az új fosszília azt mutatja, hogy nagyon gyorsan hatalmas méreteket értek el, ami szintén klassz.”

Dr. Mayr úgy véli, hogy a pingvinek drámai eredetét a kainozoikum hajnalán bekövetkezett tömeges kihalások váltották ki. Az óceánok hirtelen kiürültek a legnagyobb ragadozóik közül. A pingvinek nagy konkurencia és félelem nélkül alkalmazkodhattak a víz alatti zsákmányszerzéshez.

“Ez egy megalapozott feltételezés, amelynek van értelme, de nincs sziklaszilárd bizonyíték” – mondta Dr. Mayr.

A hipotézis tesztelésének egyik módja a korábbi fosszíliák feltárása lenne. “Király lenne, ha lenne egy repülő őse a pingvineknek” – mondta Dr. Mayr.

A korai kainozoikum óceánjai nem csak megnyitották az utat a röpképtelen vízi madarak evolúciója előtt, spekulált Dr. Mayr. Ez elősegíthette a nagy méretek evolúcióját is.

A természetes szelekció azért kedvez a könnyű repülő madaraknak, mert olyan keményen kell dolgozniuk, hogy a levegőben maradjanak. A pingvinek nem fizetik meg ezt az árat. A méretnövekedés előnyökkel is járhatott. A nagy test megnehezíti a zsákmány elejtését.