Az ADHD hatása a kommunikációra

Miért kell ismételgetnem magam, már tízszer elmondtam.

Kifelé már! Jobb lenne, ha ennél jobb magyarázatod lenne.

Milyen volt ma a suli? És ne mondd, hogy “semmi különös”, biztos történt valami.

Az ADHD kezelése sosem csak a figyelem vagy az impulzivitás kezeléséről szól. Az ADHD a végrehajtó funkciók deficitjét jelenti, egy olyan készségkészletet, amely magában foglalja a figyelmet, az impulzuskontrollt… és sokkal többet. Az önszabályozás zavarának tekinthető ADHD potenciálisan hatással van mindenre, ami tervezést és koordinációt igényel, az alvási és étkezési szokásoktól kezdve egy hosszú távú tudományos projekt megtervezésén át egészen addig, ahogyan valaki beszél és figyel egy beszélgetés során.

A végrehajtó funkciók az “agyunk menedzsereként” működnek gondolataink, cselekedeteink és tervezési képességünk koordinálásában. Ez felelős az összes összetett információ szétválogatásáért, amellyel találkozunk, a megfelelő hangra való odafigyeléstől az osztályteremben a válaszok megszervezéséig egy gyors tempójú beszélgetés közepette. Az ADHD átfogó kezelése megköveteli, hogy átfogóan tekintsünk az életre gyakorolt, gyakran finom hatásaira, és kezeljük a hatását, bárhol is mutatkozik. Az ADHD egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott aspektusa a kommunikációra gyakorolt közvetlen hatása.

Talk the Talk

A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM) 5 a gyermekfejlődés és a mentális egészség területén dolgozó klinikusok standard diagnosztikai kézikönyve. A nemrégiben frissített (bár még nem jelent meg) új változat a kommunikációt három összetevőre osztja: beszéd, nyelv és pragmatika. Ezeket a készségeket a következőképpen határozzák meg:

• A beszéd magában foglalja mindazt, ami a hangok előállításához szükséges. A beszéddel kapcsolatos gyakori problémák közé tartoznak az artikulációs zavarok (váratlan képtelenség bizonyos hangok előállítására), a dadogás és a dadogás.
• A nyelv a szavak jelentése és az, hogy hogyan rakjuk össze őket. Magában foglalja a szókincset, a nyelvtant és a narratív diskurzust, valamint a megfelelő receptív nyelvi képességeket. A jelenlegi rendszer szerint a leggyakoribb diagnózisok ezen a területen az expresszív nyelvi elmaradás (például az elvártnál kevesebb szó vagy mondat használata) és a receptív nyelvi elmaradás (az életkorhoz képest elvártnál kevesebb megértés).
• A pragmatikus nyelv a mindennapi társalgást megkönnyítő összes nonverbális árnyalatot jelenti, és tág értelemben magában foglal mindent, ami a kommunikáció szociális oldalával kapcsolatos. Ide tartozik a kommunikáció összes ki nem mondott aspektusa, mint például az arcok leolvasása és a hanglejtés figyelése, valamint a különböző helyzetekhez való alkalmazkodás (például a tanárral való beszélgetés a társakkal szemben). Az olyan készségek, mint a gesztusok megértése, a nem szó szerinti találkozások (például a metafora, az irónia és a szarkazmus), valamint az arckifejezés változása mögötti érzelmi jelentés felismerése a pragmatika intuitív megértésétől függ.

Beszéd és ADHD

A vizsgálatok szerint az ADHD-s gyermekeknél fennáll az artikulációs zavarok kockázata, ami befolyásolja a koruknak megfelelő betűhangok előállításának képességét. Ezen túlmenően beszéd közben általában eltérések mutatkoznak a folyékonyságban és a hangminőségben is. Egy tanulmány még az ADHD-t is kimutatta ezeken a beszédbeli eltéréseken keresztül. A kizárólag tanulási zavarokkal küzdő társaikhoz képest az ADHD-s gyermekek beszéd közben megnövekedett hangerőt és hangmagassági variabilitást mutattak, valamint olyan sajátos mintákat, mint például a hangszünetek megnövekedett száma.

Az ADHD-s gyermekek több hangismétlést vagy szótöltést produkálnak, miközben megpróbálják gondolataikat rendszerezni, ami némileg hasonlít a dadogáshoz. Ez mások, különösen a gyermekek részéről türelmetlenséghez és félreértésekhez vezethet, mivel általában nem rendelkeznek ugyanazzal a türelemmel és perspektívával, mint a felnőttek. A válasz az osztályteremben a következő lehet: “Ez egy történet a … ööö… egy történet… ööö… ööö… ez a … akidwhofliesakite… ööö…”

Kommunikáció és ADHD

Az ADHD-s gyerekek is másképp dolgozzák fel a nyelvet. Kezdjük azzal, hogy fokozottan ki vannak téve a jelentős nyelvi elmaradás kockázatának. Még specifikus késések nélkül is, a figyelemelterelés és a kapcsolódó ADHD-tünetek miatt nagyobb valószínűséggel térnek el a témától beszéd közben. Emellett gyakran küzdenek azzal is, hogy megtalálják a megfelelő szavakat, és gyorsan és lineárisan rakják össze a gondolataikat a beszélgetés során. A nyelvtani hibák a mondatalkotás során szintén előfordulhatnak, mivel a tervezési nehézségek még akkor is fennállnak, ha a mögöttes készségek ezen a területen épek. Mindezek az ADHD-val kapcsolatos tünetek – tényleges nyelvi késedelemmel vagy anélkül – befolyásolhatják a hatékony kommunikáció képességét.

ADHD esetén a hallásértés közvetlenül is károsodhat, különösen a gyorsan beszélt nyelv kezelése vagy a zavaró, zajos környezet, például egy parti vagy egy zsúfolt osztályterem nehézségei miatt. Ez még akkor is igaz, ha a gyermeknek nincs tényleges nyelvi elmaradása; a megértés képessége megvan, de az ADHD miatt a beszélgetésből és a történetekből is kimaradnak részletek. Hallgatás közben előfordulhat, hogy teljesen elveszítik a beszélgetés fonalát, vagy nem veszik észre a részleteket, és így nem rögzítik a létfontosságú információkat. Ugyanezek a hiányosságok gyakran ellenzéki viselkedésként jelentkeznek, amikor egy kérés szándékosan figyelmen kívül hagyottnak tűnik, ahelyett, hogy eleve meg sem hallgatták volna. Ezek a minták az ADHD esetében gyakran előforduló olvasásértési nehézségekkel is összefüggnek.

A beszélgetés fonalára való odafigyelés még problematikusabbá válhat egy ADHD-s gyermek számára csoportban vagy zajos helyzetben.Az egyetlen beszélőre való összpontosítás és a beszélők közötti átmenet képessége kihívást jelent. Ez szociális következményekkel jár, ami miatt egyes ADHD-s gyermekek könnyebben boldogulnak egyedül, mint csoportban. Zavaró osztálytermek, amikor egyszerre többféle tevékenység zajlik, különösen megnehezíthetik az ADHD-s gyermek számára az elköteleződést.

Az ADHD gyakran azt is megnehezíti, hogy a gyermek egyszerre nagy beszélgetési csomókat kezeljen. Míg egy másik 8 éves gyermek akár tizenkét szót is képes lehet jó megértéssel egyszerre hallani, addig ADHD esetén hét vagy nyolc lehet a maximum. Ha ennél többről van szó, az információ kezd kimaradni.

A beszélt nyelv megértésével kapcsolatos ilyen típusú problémákat gyakran helytelenül “hallásfeldolgozási zavarnak” nevezik. A tényleges hallási útvonallal nincs semmi baj; az információ bejut, de a végrehajtó funkciók károsodása rosszul kezeli azt. Az agyi menedzser megint elalszik a munkában, és összezavarja a mondanivaló részleteit.

Pragmatika és ADHD

A pragmatikus nyelv, mint fentebb említettük, magában foglalja a beszélt nyelvvel és a nonverbális kommunikációval kapcsolatos összes társadalmi illemtant. Az alapvető ADHD-tünetek önmagukban aláássák a kommunikációnak ezt az aspektusát. A válaszok elkotyogása, a félbeszakítás, a túlzott beszéd és a túl hangos beszéd például mind-mind megszegik az általános kommunikációs normákat. Az ADHD-s emberek gyakran tesznek érintőleges megjegyzéseket a beszélgetés során, vagy nehezen tudják gondolataikat menet közben rendszerezni. Ezek a pragmatikai nehézségek még a korukhoz képest fejlett szókinccsel és megértéssel rendelkezők esetében is a társadalmi siker útjába állhatnak.

Ezek a pragmatikai nehézségek hasonlóak, de nem azonosak az autista gyermekeknél tapasztaltakkal. Az autizmusban az a probléma áll a háttérben, hogy a gyermekek nem értik meg intuitív módon a szociális világot – ami magában foglalja a pragmatikus nyelvi késedelmeket is.

Az ADHD-s gyermekekkel ellentétben azonban az autista gyermekeknél a szociális és kommunikációs készségek sokkal szélesebb skáláján mutatkozik belső fejlődési késedelem.

Az ADHD esetében a nonverbális nyelv és a szociális interakciók egészének megértésének képessége nagy valószínűséggel sértetlen. Felismerik a nonverbális kommunikációt annak, ami, és megértik az olyan alapvető kommunikációs szabályokat, mint például a “várj a sorodra a válasszal”. A figyelemelterelés, az impulzivitás vagy más végrehajtó funkciók károsodása miatt előfordulhat, hogy ugyanezeket a szabályokat egy adott pillanatban nem tudják követni, vagy egyáltalán nem veszik észre a szociális jelzéseket; sokan megfelelnek a DSM-5 új kategóriájának, a “szociális (pragmatikai) kommunikációs zavar” kritériumainak. Tehát míg az autizmus a szociális ítélőképesség átütőbb károsodását okozza, a pragmatikai készségek elmaradása miatt az ADHD önmagában is alááshatja a gyermekek szociális képességeit.

A tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak

Mit tehetünk az ADHD és a kommunikáció érdekében? Keressük az esetleges nyelvi elmaradásokat. Szükség esetén avatkozzunk be. Felnőttként pedig alkalmazkodjunk a saját kommunikációs stílusunkhoz, amennyire csak lehetséges.

– Közvetlen teszteléssel értékeljük ki a konkrét késedelmeket, majd indikáció esetén kezdeményezzük a megfelelő beavatkozásokat.
– Várjuk meg, amíg gyermekünk teljes figyelmét elnyerjük, mielőtt kérést intézünk vagy beszélgetést kezdünk; ellenkező esetben a részletek valószínűleg kimaradnak. Segítsen átirányítani a figyelmét egy rövid jelzéssel, például: “József, lenne egy kérdésem hozzád”. Ha ez hasznos, vonja be őket fizikailag is a válluk gyengéd megérintésével vagy hasonló megközelítéssel, majd próbálja meg fenntartani a szemkontaktust is. Ugyanez a technika (esetleg a fizikai érintés nélkül) ugyanúgy támogatja az ADHD-s felnőtteket.
– A szociálisan küzdő gyerekek pragmatikai aggályainak kezelése, mivel a viselkedési beavatkozás önmagában nem biztos, hogy elegendő, a kommunikáció ezen aspektusában jártas terapeutával való együttműködés révén.
– Kínáljon “hosszabb időt” a beszélgetés során, lehetővé téve az esetleg nehézségekkel küzdő gyermekek számára, hogy összeszedjék a gondolataikat. Adjon nekik elegendő időt arra, hogy megnyugodjanak és rendszerezzék a válaszaikat.
– Tartsunk gyakran szünetet, és tagoljuk a nyelvet rövidebb szakaszokra, amikor ADHD-s emberrel beszélgetünk. Hangsúlyozzon tisztán, és használjon gesztusnyelvet, például számolja a pontokat az ujjain. Ítélet vagy tömörítés nélkül fogalmazza át vagy ismételje meg magát, ha szükséges. Fontolja meg, hogy a gyerekek újra elmondják, amit megértettek abból, amit Ön mondott.

*Nagy köszönet Dr. Rosemary Tannocknak, mivel ez a bejegyzés nagymértékben idézi a közelmúltban San Franciscóban a CHADD konferencián ugyanebben a témában tartott előadását.