Az agytörzs anatómiája: A Gaze Into the Stem of Life
Az agytörzs ektodermális eredetű és 4 részből áll: a diencephalon, a mesencephalon, a pons és a medulla oblongata. Az agyféltekék és a medulla, valamint a kisagy közötti összeköttetést szolgálja, és olyan alapvető életfunkciókért felelős, mint a légzés, a szívverés, a vérnyomás, a tudat irányítása és az alvás. Az agytörzs fehér és szürkeállományt egyaránt tartalmaz. Az agytörzs szürkeállománya (idegsejttestek) az egész agytörzsben csomókban és csoportosulásokban található, amelyek az agyidegmagokat, a retikuláris képződményt és a pontinus magokat alkotják. A fehérállomány rostpályákból (idegsejtek axonjaiból) áll, amelyek az agykéregből – ami fontos az akaratlagos motoros működéshez – lefelé, a perifériás idegektől és a gerincvelőtől – ahol szomatoszenzoros pályák haladnak – pedig felfelé haladnak az agy legmagasabb részeibe. Az agytörzs belső szerkezete, bár összetett, mégis szisztematikus elrendezést mutat, és 3 lamellába (tektum, tegmentum és bázis) szerveződik, amelyek a teljes hosszában húzódnak. A motoros pálya a bázison keresztül fut lefelé, amely a legelülső részen található. A koponyaidegmagok a középső rétegben (a tegmentumban), közvetlenül a 4. kamra előtt telepednek meg, és funkciójuk alapján medialisról lateralisan helyezkednek el: szomatikus motoros, zsigeri motoros, zsigeri szenzoros és szomatikus szenzoros. Az összes szomatoszenzoros pálya felfelé halad a talamuszba, a tegmentumot a koponyaidegmagok előtt keresztezve. A quadrigeminalis lemez és a medulláris velum által alkotott tektum nem tartalmaz koponyamagokat, nem tartalmaz pályákat és nincs retikuláris képződmény. Az agytörzset érintő elváltozás pontos anatómiai lokalizációjának ismerete döntő fontosságú a neurológiai diagnosztikában, és ennek alapján elengedhetetlen, hogy megfelelően ismerjük a majori pályák és magok elhelyezkedését. Napjainkban a jelenlegi mágneses rezonancia képalkotó technikák, bár még mindig makroszkópikusak, lehetővé teszik az agytörzs finom belső szerkezetének közvetlen megtekintését, és lehetővé teszik a beteg tüneteit igazoló főbb belső struktúrák lokalizálását. Ebben a cikkben az agytörzs anatómiáját tárgyaljuk, és kiemeljük azokat a jellemzőket és tájékozódási pontokat, amelyek fontosak a mágneses rezonanciás képalkotás értelmezésében.