Az akupunktúra hatékony az endometriózis fájdalmainak kezelésében?

Bevezetés

Az endometriózist multifaktoriális, ösztrogénfüggő gyulladásos nőgyógyászati betegségként írják le, amely hosszan tartó zsigeri kismedencei fájdalommal és meddőséggel járhat.1,2 Emellett társulhat irritábilis bél szindrómával és/vagy intersticiális cystitisszel/fájdalmas hólyag szindrómával is.3 Az állapot világszerte gyakori, a reproduktív korú nők mintegy 5-15%-át érinti.4

Az endometriózis kialakulásának egyik tárgyalt lehetséges mechanizmusa a retrográd menstruációs vérzés, amely endometriumszövetet is tartalmaz, gyakran lézióként említik, azaz a méhen kívül, a hasi/kismedencei üreg különböző anatómiai helyein jelentkezik,5-7 és mélyen beszűrődő endometriózisként jelentkezik.8 A méhen kívüli elváltozásokat innerváló szenzoros és autonóm idegrostok interaktív és kiegyensúlyozatlan működése fenntarthatja az endometriózissal kapcsolatos gyulladásos folyamatot és a fájdalom egyik lehetséges forrását.8-11 A helyi szövetek másodlagos iszkémiás reakcióit és a helyi idegi elváltozásokat (idegi torzulást, kompressziót vagy károsodást) szintén az endometriózissal kapcsolatos fájdalom forrásaként tárgyalják.12,13 A fájdalom, amely gyakran hosszan tartó, lehet időszakos vagy folyamatos, megjelenhet dysmenorrhoeaként, dyspareunia és/vagy dyschezia formájában, és tompa, lüktető, éles és égő fájdalomként jellemezhető, amelyet néha fizikai aktivitás fokozhat.3,14 Ezenkívül az endometriózissal összefüggő helyi izmok triggerpontjai helyi és áttételes fájdalmat is kiválthatnak, ami viszont alacsonyabb fájdalomküszöböt eredményez a fájdalmas területen.15

A méhen kívüli elváltozások kóros meglétét diagnosztikus laparoszkópiával igazolják, és az Amerikai Reprodukciós Orvosi Társaság szerint gyakran I-IV. stádiumba sorolják (a minimális betegséget jelző I-től a súlyos betegséget jelző IV-ig).16 A stádiumbeosztás az elváltozások típusára, elhelyezkedésére, megjelenésére és inváziós mélységére utal, de nem mindig van összefüggésben a betegek által érzékelt fájdalom intenzitásával vagy súlyosságával, és fordítva.1,8,9

Az endometriózissal kapcsolatos elváltozások a perifériás és központi idegrendszerben bekövetkező plasztikus változásoknak tudhatók be, amelyek esetleg hajlamosítanak más tartós fájdalomállapotokra,3 ezért a fájdalomcsillapítási stratégiák meghatározása nagy jelentőséggel bír. A jelenleg klinikailag kínált terápiák célja a fájdalom enyhítése különböző mechanizmusokkal, amelyek gyakran különböző típusú farmakológiai és sebészeti kezelésekből állnak. E beavatkozások közül azonban sok nem befolyásolja kellőképpen az érzékelt fájdalmat, vagy a fájdalom kiújulhat,17-19 és néha a terápiák jelentős mellékhatásokkal járnak.20

A szenzoros stimuláción alapuló, nem farmakológiai kezelési stratégiák, amelyek közé tartoznak az akupunktúra különböző típusai, kiegészítő alternatívaként szolgálhatnak. Az akupunktúra által kiváltott fájdalomcsillapító hatásokat különböző fiziológiai és pszichológiai folyamatoknak tulajdonítják, mint például az endogén leszálló fájdalomgátló rendszerek aktiválása, a fájdalommal kapcsolatos kellemetlen érzéseket továbbító agyi területek deaktiválása, a nociceptív impulzusok és a szomato-visceralis reflexek közötti kölcsönhatás, valamint mint olyan módszer, amely a tünetek enyhülésének elvárását váltja ki.21-23 Bár az akupunktúrát széles körben alkalmazzák a tartós fájdalom kezelésére,24 még mindig ellentmondásos. Ugyanakkor biztonságos kezelési módszerként írják le, amelynek nagyon kevés súlyos mellékhatásáról számoltak be, feltéve, hogy képzett terapeuta végzi,25,26 és hatékony fájdalomcsillapító kezelési módszerként a különböző hosszú távú fájdalomállapotok esetében.27,28 Fájdalomcsillapító hatásáról különböző kontrollált körülményekkel összehasonlítva MacPherson és munkatársai29 számoltak be, de mások megkérdőjelezték ezeket.30 Korábbi, randomizált klinikai vizsgálati elrendezésű vizsgálatokon alapuló áttekintések korlátozottnak31,32 tekintették az akupunktúrának az endometriózis fájdalmára kifejtett klinikai fájdalomcsillapító hatását, és azt javasolják, hogy a jövőbeni vizsgálatok lehetőleg megfelelően randomizáltak és kettős vakok legyenek.31 Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy mit tudunk klinikailag a területen belül, hasznos lenne különböző elrendezésű vizsgálatokat elemezni, még ha nem is kettős vakok, mivel az akupunktúrával végzett kettős vak vizsgálatok vagy a pontos placebokontroll nagy kihívást jelentenek.33,34

A kezelésnek alapvetően egyénre szabottnak kell lennie,35-37 azaz az egyén specifikus tünetei és szükségletei alapján, mivel a fájdalmat a különböző egyének különbözőképpen érzékelik, és ugyanaz a tünettípus különböző nőknél eltérő következményekkel járhat.2 Következésképpen a betegek fájdalomszintjének jobb megértése érdekében és a kezeléssel kapcsolatos klinikai döntések alapjaként érdekes lenne mind a vizsgálatban résztvevők egyéni válaszait, mind a teljes vizsgálati csoport válaszait értékelni.

Ez a munka célja, hogy összefoglalja a különböző technikákkal alkalmazott akupunktúra dokumentált hatásait az értékelt zsigeri kismedencei endometriózissal kapcsolatos fájdalomra és a kapcsolódó változókra az egyének között, valamint a vizsgált csoportokon belül és között. Emellett a kezelés módszertani szempontjait is tárgyaljuk, amelyek befolyásolhatják az eredményeket.

Módszerek

Ez a munka az endometriózissal kapcsolatos kismedencei fájdalomra gyakorolt akupunktúra hatását értékelő dokumentált klinikai tanulmányok irodalmi áttekintése. A felvételi kritériumok a klinikai vizsgálatok teljes szövegű cikkei, esetjelentések és megfigyeléses tanulmányok angol nyelvű összefoglalókkal. A rendelkezésre álló szakirodalmat az “Acupuncture AND Endometriosis” kulcsszavak használatával találták meg az olyan adatbázisokban, mint a PubMed, Web of Science és CINAHL.

A kritériumoknak megfelelő cikkekben szereplő akupunktúrás kezelés módszertani szempontjait ebben az áttekintésben a STandards for Reporting Interventions in Clinical Trials of Acupuncture (STRICTA) szerint jelentették.38 A STRICTA egy jelentési útmutató, amelynek elsődleges célja az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok jelentésének teljességének és átláthatóságának javítása. Az irányelvet a STRICTA csoport és a Consolidated Standards of Reporting Trials csoport egyetértésével, a kínai Cochrane Centre és a Chinese Centre for Evidence-based Medicine együttműködésében végzik.

Eredmények

A keresés összesen öt, 2006 és 2010 között megjelent cikket eredményezett.39-43 Az öt cikk közül kettőt kizártunk, mivel az egyik42 ugyanarra az anyagra alkalmazott, kidolgozott módszertani vitákról számolt be, mint az egyik másik bevont cikk, a másik kizárt40 cikk pedig a japán akupunktúrás technika magyarázó protokolljaként íródott. Következésképpen három cikk került be a jelen áttekintésbe.39,41,43

Kutatás felépítése, kimeneti változók és a betegek adatai

A vizsgálatok közül kettő41,43 prospektív, randomizált, egy vak placebo/sham elrendezéssel készült, az egyikben pedig crossover elrendezés is volt.43 A harmadik tanulmány39 retrospektív megfigyeléses esettanulmány volt, amely két endometriózisban és súlyos kismedencei fájdalomban szenvedő, akupunktúrával kezelt serdülő lány történetén alapult.

A vizsgálatokba összesen 121, 13-40 éves, az Amerikai Reprodukciós Orvosi Társaság szerint I-IV. stádiumú endometriózissal diagnosztizált nőt vontak be endometriózissal kapcsolatos fájdalmaik akupunktúrás kezelésére (1. táblázat).

1. táblázat A bevont alanyok adatai, diagnózis, vizsgálati terv, kimeneti változók, vizsgálati időpont és eszköz Jegyzetek: Az Endometriosis tüneti súlyossági skála szükséges eszköz – a dysmenorrhoea, dyspareunia és a nem menstruációs fájdalom VRS-sel értékelhető (hiányzik, enyhe, közepes és súlyos); Endometriosis Health Profile-30, 30 értékelt tétel, öt alskálára osztva (fájdalom, kontroll/erőtlenség, érzelmi jólét, szociális támogatás és önkép), mindegyik VAS-szal értékelt (a lehető legjobb egészségi állapot a lehető legrosszabb egészségi állapotig, 0-100); The Paediatric Quality of Life Inventory, 23 tételes többdimenziós eszköz, VRS-szel értékelve (soha nem jelent problémát; szinte soha nem probléma; néha probléma; gyakran probléma; szinte mindig probléma) négy területre osztva (fizikai működés, érzelmi működés, szociális működés és iskolai működés); The Perceived Stress Scale, egy 10 tételes eszköz, amelyet a “egyáltalán nem” és a “nagyon” (0-4) között értékeltek; a résztvevők által összeállított lista három olyan tevékenységről, amelyet a kismedencei fájdalom megnehezít, NRS-sel értékelve, nem nehéz-még nehezebb (0-10). A PDI azt mutatja meg, hogy a fájdalom milyen mértékben akadályozza az élet hét aspektusát a krónikus fájdalom miatt, NRS-sel értékelve (nincs akadályozottság-legnagyobb akadályozottság, 0-10) családi/házi kötelezettségek, kikapcsolódás, társadalmi tevékenység, foglalkozás, szexuális viselkedés, önellátás és életfenntartó tevékenységek. Az SF36 azt mutatja meg, hogy a fájdalom milyen mértékben befolyásolja a különböző számú VRS-ek alapján 36, a vitalitás, a fizikai működés, a testi fájdalom, az általános egészségérzet, a fizikai szerepműködés, az érzelmi szerepműködés, a szociális szerepműködés és a mentális egészség körébe csoportosított értékelt itemet. A rövidítések: ASRM, American Society for Reproductive Medicine; HRQOL, egészséggel kapcsolatos életminőség; IL, interleukin; NRS, Numeric Rating Scale; PDI, Pain Disability Index; TNF-α, tumor nekrózis faktor alfa; VAS, Visual Analog Scale; VRS, Verbal Rating Scale.

Mindhárom vizsgálatban a beteg által értékelt fájdalom intenzitása volt az elsődleges kimeneti változó, bár különböző egydimenziós értékelő skálák (vizuális analóg skála, numerikus értékelő skála és verbális értékelő skála) alkalmazásával értékelték. Két vizsgálatban a betegek fájdalomintenzitását a kezelés megkezdése előtt a skála felső felén39,43 értékelték, míg a Wayne és munkatársai41 által végzett vizsgálatban a betegek fájdalomintenzitásának értékelése a skála alsó részétől a felső részéig terjedt. A nők az egészséggel kapcsolatos életminőségüket (HRQOL) is értékelték két vizsgálatban41,43 különböző többdimenziós eszközökkel (SF-36, Endometriosis Health Profile-30 és The Paediatric Quality of Life Inventory). A Rubi-Klein és munkatársai43 vizsgálatában további kimeneti változók voltak a fájdalom értékelt fogyatékossága, a betegek kezelési elvárásai, a hazavihető babák aránya, a hiányzó napok száma és a fájdalomcsillapítók bevitele. Wayne és munkatársai41 ezenfelül megkérték betegeiket, hogy a tünetek észlelt súlyosságát az észlelt stressz alapján értékeljék. Ugyanebben a vizsgálatban a szérum gyulladásos markerek jelenlétét is mérték. Highfield és munkatársai39 retrospektív esetsorozatos vizsgálatában a két serdülő lány a legnagyobb gondot okozó tünetre vonatkozó kérdésekre is válaszolt, pl. fáradtság, székrekedés, gyógyszeres kezelés és iskolalátogatás. Az értékelési eszközök leírását és az értékelés időpontját az 1. táblázat tartalmazza.

A STRICTA szerinti akupunktúrával kapcsolatos módszertani szempontok

A STRICTA szerinti ellenőrző lista pontjaival leírt kezelési eljárások módszertani szempontjait a 2. táblázat tartalmazza. A tanulmányok közül kettő a hagyományos kínai orvosláson alapuló akupunktúrás technikákat és a japán akupunktúrás technikát alkalmazta, mindegyik egyénre szabottan, a beteg tünetei alapján.

2. táblázat Az akupunktúrás kezelés módszertani szempontjai a STRICTA tételek szerint, 2010 A rövidítések: BL, hólyag; CV, koncepciós ér; EX, extra; GB, epehólyag; KI, vese; LR, máj; LU, tüdő; NSAID, nem szteroid gyulladáscsökkentők; PC, szívburok; SP, lép; ST, gyomor; STRICTA, STandards for Reporting Interventions in Clinical Trials of Acupuncture; TCM, hagyományos kínai orvoslás; SI, vékonybél.

Az akupunktúrás pontok kiválasztása a tanulmányok között eltérő volt, de összefoglalóan anatómiailag a hát/medence alsó részén, a has alsó részén, valamint a kezeken és a lábakon helyezkedtek el. A pontok intra szegmentálisan kapcsolódtak a zsigeri szervi innervációhoz. Az egyik tanulmány41 a fül akupunktúrás pontok további használatát is leírta.

A három tanulmányban a stimuláció mélysége az intrakutan és a bőr alatti ponttól az intramuszkulárisig terjedt. Az ingerlés főként manuális volt, de különböző intenzitással, amelyet a Highfield és munkatársai39 és Rubi-Klein és munkatársai43 vizsgálataiban tűérzéssel, deQi-érzéssel jellemeztek, míg a Wayne és munkatársai41 által végzett vizsgálatban a deQi-érzésnél gyengébbnek vagy gyengébbnek leírt, a terapeuta kezében “visszhangként” jellemzett érzést kerestek. A tűkre alkalmazott moxát mindhárom tanulmányban lehetőségként írták le, ha megfelelőnek ítélték.

A tűszúrások száma alanyonként és kezelési ülésenként 7-12 volt, a tűtartási időt pedig 15-20 percben írták le. A kezelések száma 9 és 16 között változott a három tanulmányban, és a kezelési gyakoriságot Wayne és munkatársai41 és Rubi-Klein és munkatársai43 munkáiban heti kétszeresnek mutatták be, míg Highfield és munkatársai39 ezt átlagosan heti egynél valamivel többszörösnek írták le. A rendszeres fájdalomcsillapító beavatkozás folytatásáról két tanulmányban számoltak be.39,43

A három tanulmány közül kettőnek az volt a célja, hogy az akupunktúra hatékonyságát egy kontrollcsoporttal összehasonlítva értékelje. Rubi-Klein és munkatársai43 kontrollmódszerként nem specifikus akupunktúrás pontokat használtak (azaz a hagyományos kínai orvoslás elvei szerint jól meghatározott akupunktúrás pontok nem kapcsolódnak az endometriózishoz), amelyek ebben az esetben a fejen, a vállon, a mellkason és a combon helyezkedtek el. A nem specifikus akupunktúrás pontokat kevésbé stimulálták, amit állandó bőr alatti semleges tűzési technikaként írtak le, szemben az “igazi” akupunktúrás technikával, ahol gyakran az intramuszkuláris szövetben való tűzésre törekedtek. Ez a vizsgálat is crossover kialakítású volt, ami azt jelenti, hogy a csoportok változtatták a kezelés típusát. Wayne és munkatársai41 a nem áthatoló Streitberger-tűket használták kontrollkezelésként, ahol ezeket a tűket az alkar, a lábszár és a lábfej meghatározott akupunktúrás pontjaihoz közel (1 cm távolságra) lévő, nem akupunktúrás pontok fölött rögzítették a bőrhöz. A kezeléseket egy kórházban,39,43 az akupunktúrás rendelőben vagy a páciens otthonában végezték.41

Beszámolt kezelési eredmények

Az első két vizsgálat41,43 a pácienseik közül 18, illetve négy beteg kieséséről számolt be, így összesen 99 nőt vontak be a kezelés hatásainak elemzésébe, amint az a 3. táblázatban látható.

3. táblázat Az értékelt tanulmányokban Az értékelt fájdalommal, az egészséggel kapcsolatos életminőséggel és további endometriózissal kapcsolatos változókkal kapcsolatos leírt eredmények A rövidítések: HRQOL, az egészséggel kapcsolatos életminőség; SF36, rövid forma (36); IL, interleukin; TNF-α, tumor nekrózis faktor α.

A csoporton belüli hatások

Mindhárom vizsgálatban,39,41,43 a betegek az akupunktúrás kezelés után – az akupunktúrás technikától függetlenül – alacsonyabbnak ítélték a fájdalom intenzitását, mint a kezelési időszak kezdete előtt. A Rubi-Klein és munkatársai43 által használt fájdalomértékelés egy másik szempontját, a fájdalom értékelt fogyatékosságát a kezelés után alacsonyabbnak ítélték.

A kezelt beteg két vizsgálatban is magasabbra értékelte a HRQOL-ját. A Rubi-Klein és munkatársai43 , illetve Wayne és munkatársai41 vizsgálataiban a fájdalomcsillapítók bevitelének és az érzékelt stressznek a csökkenéséről számoltak be az akupunktúrával kezelt csoportokban. Highfield és munkatársai megfigyeléses vizsgálatában39 a szociális aktivitás és az iskolai tevékenységben való részvétel növekedéséről számoltak be a kezelési időszak után.

Csoportok közötti hatások

A Rubi-Klein és munkatársai vizsgálatában43 szisztematikus különbségek mutatkoztak a kezelt és a kontrollcsoport között az értékelt fájdalomintenzitás és a HRQOL “szociális hatékonyság” és “pszichológiai jóllét” alcsoportjainak értékelésében. Az akupunktúrának az érzékelt fájdalomra gyakorolt hosszan tartó hatása ugyanebben a vizsgálatban megnehezítette a kontrollkezelés hatásának értelmezését, miután a “valódi” akupunktúrát adták.

A Wayne és munkatársai vizsgálatában41 szintén beszámoltak bizonyos hatásokról, de nem volt elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a csoportok között szisztematikus különbségeket állapítsanak meg az alkalmazott kimeneti változók bármelyikében.

Egyeztetés

Ez az áttekintés három tanulmány39,41,43 értékelésének eredményein alapul, amelyek a különböző technikákkal végzett akupunktúra kezelési hatásait értékelték az endometriózissal kapcsolatos kismedencei fájdalomra és a kapcsolódó változókra. A vizsgálatok eltérő vizsgálati tervből és a bevont betegek eltérő számából is álltak; két vizsgálatban a betegek száma alacsony volt, és az értékelő eszközök száma is eltérő volt.

Mindhárom vizsgálatban39,41,43 kimutatták, hogy a csoporton belüli hatások az értékelt fájdalom intenzitása a kezelés után alacsonyabb szinten volt, mint a kezelés megkezdése előtt. Kettőben közülük az értékelt HRQOL-ra is magasabb szintű hatásokról számoltak be a kezelés után, mint a kezelés előtt.

A két vizsgálatban41,43 , amelyek célja a kezelés hatékonyságának vizsgálata volt az akupunktúrával kezelt csoport és a placebónak nevezett szerrel kezelt csoport eredményeinek összehasonlításával, az egyik szisztematikus hatást mutatott a csoportok között az akupunktúra alkalmazásának előnyével43 , míg a másik, kisebb betegszámmal rendelkező vizsgálatban nem volt elegendő bizonyíték.41

Fiziológiai és nyugati orvosi szempontból az akupunktúra egyfajta érzékszervi ingerlésnek tekinthető, amely változásokat idéz elő a központi idegrendszer működésében, ami részben magyarázhatja az érzékelt fájdalom csökkenését az akupunktúrás kezelés hatására. A tűs stimuláción kívül az akupunktúra magában foglalja a páciens elkerülhetetlen taktilis stimulációját is a kezelés során, amely a tűk bőr alá történő behelyezésekor is jelen van az endometriózis fájdalommal nem összefüggő helyeken, sőt a Streitberger-tű felhelyezésekor is. Ezért még mindig nem lehet érvényes inert placebokontrollt bemutatni a csoportok közötti megfelelő összehasonlításhoz, mivel az eddigi placebomodellek minden típusa tartalmaz valamilyen afferens idegi aktivitást.33 Következésképpen talán a jelen vizsgálatokban alkalmazott placebokontrollok fiziológiailag az akupunktúrás stimuláció típusainak tekinthetők.

A vizsgálatok közötti különbségek ellenére abban is voltak hasonlóságok, hogy az akupunktúrás pontok a hát/medence és a has alsó részén, a lábszáron, a lábfejen és a kezeken helyezkedtek el, és a pontokat kezelésenként 15-25 percig stimulálták. A kezelések 9-16 alkalommal ismétlődtek, 1-2 alkalommal/hét gyakorisággal. További érdekes és értékes szempont, hogy egyik vizsgálatban sem számoltak be mellékhatásokról.

Ez arra utalhat, hogy a különböző akupunktúrás stimulációs technikák – sekély vagy intenzívebb, felületesen vagy mélyebben behelyezett tűkkel – enyhíthetik a fájdalmat és növelhetik az életminőséget az endometriózissal kapcsolatos kismedencei fájdalmakban szenvedő nőknél. A jelenlegi szakirodalom azonban nem ad támpontot annak meghatározásához, hogy az akupunktúrás stimuláció melyik típusa a leghatékonyabb. Másrészt talán az összes említett típus rendelkezésre állhatna a klinikai döntésekben kiegészítő fájdalomcsillapító kezelésként, attól függően, hogy az egyes betegek számára mi a legjobb választás. A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei szerint a gyakorlati szempontokat is be kell vonni, hogy a klinikai döntések szilárd alapját megtaláljuk a “kemény bizonyítékokon” kívül, amelyek arra vonatkoznak, hogy mit találtak a betegcsoportokban.44

A sok vizsgálatból származó összesített adatok gyakran szerepelnek a metaanalízisben azzal a céllal, hogy leírják a különböző vizsgálati hatásméreteket, és ez a szokásos eljárás a bizonyítékok csoport szintű értékelésére. Az egyik hiányosság azonban az, hogy az egyéni válaszokat általában nem elemzik még az eredmények nyilvánvaló szórása esetén sem, ami az egyéni kezelésre vonatkozó útmutatás hiányához vezet. A fájdalom szubjektív élményként való konceptualizálása ahhoz vezet, hogy más módszereket kell találni a klinikai hatások meghatározására, mint a csoportos összehasonlításokra támaszkodó, minden betegre egységes standardokat alkalmazó módszerek.36 Továbbá a metaanalízisből kapott terápiák hatásméretének minden eredménye nem értelmezhető, ha a vizsgálatok értékelési eszközei a betegek szubjektív fájdalomélményén alapulnak, Vickers és munkatársai27 például egy újraszámított metaanalízist mutattak be, amelyben az egyéni szempontokat is figyelembe vették, és arra a következtetésre jutottak, hogy az akupunktúra potenciális hatásainak tekinthető a különböző hosszú távú fájdalomállapotokban. Mivel a súlyos endometriózissal kapcsolatos fájdalom különböző lehetséges okokra vezethető vissza, mint például gyulladásos vagy neuropátiás, ezt is figyelembe kell venni a kezelés hatásainak értékelésénél.45

Korlátozások

Ez az áttekintés angol nyelven írt cikkeket tartalmaz, ami a cikkek értékelésének alapja volt, de talán a bevont cikkek számának korlátozásaként is tekinthető. Az ebben a jelentésben kommentált tanulmányok korlátozott számú beteget tartalmaznak, ami még változatosabbá teszi a változások mintáit, mintha nagyobb számú beteget vontak volna be. A klinikai kezelésre vonatkozó döntéshozatal megerősítése érdekében ezért kívánatos lenne, hogy a jövőbeni tanulmányokba nagyobb számú beteget vonjanak be. Továbbá a jövőbeni vizsgálatokban kívánatos lenne a különböző kezelési stratégiák közötti, valószínűleg pontosabb összehasonlítás, valamint egyéni elemzések elvégzése.”

Következtetés

Az endometriózis gyakran különböző genezisű súlyos fájdalommal jelentkezik, ahol a különböző szokásos/szabványos kezelési formák nem megfelelőek vagy mellékhatásokkal járhatnak. A bemutatott áttekintés elemzése alapján okkal feltételezhető, hogy az akupunktúra egyes betegeknél enyhítheti a fájdalmat. Az akupunktúra, mint fájdalomcsillapító kezelés hatásait különböző tanulmányokban úgy mutatták be, mint egy összességében biztonságos alternatív kezelést, amely nagyon kevés és kicsi (ártalmatlan) mellékhatással jár, és ráadásul nincs hatással a környezetre. Ezért “fenntartható” kezelésnek is tekinthető. A jövőben a különböző típusú kezelési stratégiák közötti hatékonyság értékelésére tervezett tanulmányok, nem pedig a hatékonysági tervezés lenne előnyösebb az egyes betegekre gyakorolt kezelési hatások elemzésére.

Közzététel

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget e munkával kapcsolatban.

	Vercellini P, Fedele L, Aimi G, Pietropaolo G, Consonni D, Crosignani PG. Az endometriózis stádiuma, az elváltozás típusa, a beteg jellemzői és a kismedencei fájdalom tüneteinek súlyossága közötti kapcsolat: több mint 1000 beteg többváltozós elemzése. Hum Reprod. 2007;22(1):266-271.
	Vercellini P, Viganò P, Somigliana E, Fedele L. Endometriosis: pathogenesis and treatment. Nat Rev Endocrinol. 2014;10(5):261-275.
	Brawn J, Morotti M, Zondervan KT, Becker CM, Vincent K. Central changes associated with chronic pelvic pain and endometriosis. Hum Reprod Update. 2014;20(5):737-747.
	Viganò P, Parazzini F, Somigliana E, Vercellini P. Endometriosis: epidemiológia és etilógiai tényezők. Best Pract Res Clin Obstet Gynaecol. 2004;18(2):177-200.
	Fauconnier A, Chapron C. Endometriosis and pelvic pain: epidemiological evidence of the relationship and implications. Hum Reprod Update. 2005;11(6):595-606.
		Farquhar C. Endometriózis. BMJ. 2007;334(7587):249-253.
	Huntington A, Gilmour JA. A fájdalom által formált élet: nők és az endometriózis. J Clin Nurs. 2005;14(9):1124-1132.
	Guidice, LC. Endometriosis. N Engl J Med. 2010;362(25):2389-2398.
	Wang G, Tokushige N, Markham R, Fraser IS. A mélyen infiltráló endometriózis gazdag innervációja. Hum Reprod. 2009;24(4):827-834.
	Arnold J, Barcena de Arellaon ML, Rüster C, et al. Imbalance between sympathetic and sensory innervation in peritoneal endometriosis. Brain Behav Immun. 2012;26(1):132-141.
	McKinnon BD, Bertschi D, Bersinger NA, Mueller MD. Gyulladás és idegrostok kölcsönhatása az endometriotikus fájdalomban. Trends Endocrinol Metab. 2015;26(1):1-10.
	Anaf V, Simon P, El Nakadi I, et al. Hyperalgesia, idegi infiltráció és idegi növekedési faktor expresszió mély adenomiotikus csomókban, peritoneális és petefészek endometriózisban. Hum Reprod. 2002;17(7):1895-1900.
	Anaf V, Chapron C, El Nakadi I, De Moor V, Simonart T, Noel JC. Fájdalom, hízósejtek és idegek peritoneális, ovarialis és mélyen infiltráló endometriózisban. Fertil Steril. 2006;86(5):1336-1343.
	Bajaj P, Bajaj P, Madsen H, Arendt-Nielsen L. Endometriosis is associated with central sensitization: a psychophysical controlled study. J Pain. 2003;4(7):372-380.
	Stratton P, Khachikyan I, Sinaii N, Ortiz R, Shah J. Association of chronic pelvic pain and endometriosis with signs of sensitization and myofascial pain. Obstet Gynecol. 2015;125(3):719-728.
	Practice Committee of the American Society for Reproductive Medicine. Endometriózis és meddőség. Fertil Steril. 2006;86(5 Suppl 1): S156-S160.
	Eisermann J, Gast MJ, Pineda J, Odem RR, Collins JL. Tumor nekrózis faktor a laparoszkópos műtéten átesett nők peritoneális folyadékában. Fertil Steril. 1988;50(4):573-579.
	Abbott JA, Hawe J, Clayton RD, Garry R. Az endometriózis laparoszkópos kimetszésének hatásai és hatékonysága: prospektív vizsgálat 2-5 éves követéssel. Hum Reprod. 2003;18(9):1922-1927.
	Fedele L, Bianchi S, Zanconato G, Bettoni G, Gotsch F. Long-term follow-up after conservative surgery for rectovaginal endometriosis. Am J Obstet Gynecol. 2004;190(4):1020-1024.
	Wieser F, Cohen M, Gaeddert A, et al. Evolution of medical treatment for endometriosis: back to the roots? Hum Reprod Update. 2007;13(5):487-499.
	Andersson S, Lundeberg T. Akupunktúra – az empirizmustól a tudományig: az akupunktúra fájdalomra és betegségre gyakorolt hatásainak funkcionális háttere. Med Hypotheses. 1995;45(3):271-281.
	Hui KK, Liu J, Marina O, et al. The integrated response of the human cerebro-cerebellar and limbic systems to acupuncture stimulation at ST 36 as evidenced by fMRI. Neuroimage. 2005;27(3):479-496.
	Chen S, Wang S, Rong P, et al. Acupuncture for visceral pain: neural substrates and potential mechanisms. Evid Based Complement Alternat Med. 2014;2014:609594.
	Chon TY, Lee MC. Akupunktúra. Mayo Clin Proc. 2013;88(10):1141-1146.
	MacPherson H, Thomas K, Walters S, Fitter M. The York acupuncture safety study: prospective survey of 34000 treatments by traditional acupuncturists. BMJ. 2001;323(7311):486-487.
	White A. Az akupunktúrával kapcsolatos jelentős mellékhatások körének és előfordulásának kumulatív áttekintése. Acupunct Med. 2004; 22(3):122-133.
	Vickers AJ, Cronin AM, Maschino AC, et al. Acupuncture Trialists’ Collaboration. Akupunktúra krónikus fájdalom kezelésére. Arch Intern Med. 2012; 172(19):1444-1453.
		Vickers AJ, Linde K. Acupuncture for chronic pain. JAMA. 2014; 311(9):955-956.
	MacPherson H, Vertosick E, Lewith G, et al. Influence of control group on effect size in trials of acupuncture for chronic pain: a secondary analysis of an individual patient data meta-analysis. PLoS One. 2014;9(4):e93739.
	Madsen MV, Gøtzsche PC, Hróbjartsson A. Acupuncture treatment for pain: systematic review of randomized clinical trials with acupuncture, placebo acupuncture, and no acupuncture groups. BMJ. 2009;338:a3115.
	Zhu X, Hamilton KD, McNicol ED. Akupunktúra fájdalomcsillapítás endometriózisban. Cochrane Database Syst Rev. 2011;9:CD007864.
	Kong S, Zhang YH, Liu CF, et al. The complementary and alternative medicine for endometriosis: a review of utilization and mechanism. Evid Based Complement Alternat Med. 2014;2014:146383.
	Lund I, Lundeberg T. A minimális, felületes vagy látszat akupunktúrás eljárások elfogadhatók inert placebokontrollként? Acupunct Med. 2006; 24(1):13-15.
	Lundeberg T, Lund I, Sing A, Näslund J. Az akupunktúra placebo, aminek szánták? Evid Based Complement Alternat Med. 2011;2011:932407.
	Lund I, Lundeberg T. A fájdalom, annak felmérése és értékelése akupunktúrás szempontból. Acupunct Med. 2006;24(3):109-117.
	Birnie KA, McGrath PJ, Chambers CT. Mikor számít a fájdalom? A klinikai jelentőség szubjektivitásának elismerése. Pain. 2012; 153(12):2311-2314.
		Moore RA, Derry S, Wiffen PJ. Kihívások a krónikus fájdalommal kapcsolatos vizsgálatok tervezésében és értelmezésében. Br J Anaesth. 2013;111(1):38-45.
	MacPherson H, Altman DG, Hammerschlag R, et al. STRICTA Revision Group. Revised STandards for Reporting Interventions in Clinical Trials of Acupuncture (STRICTA): a CONSORT nyilatkozat kiterjesztése. PLoS Med. 2010;7:e1000261.
	Highfield ES, Laufer MR, Schnyer RN, Kerr CE, Thomas P, Wayne PM. Serdülő: endometriózissal kapcsolatos kismedencei fájdalom akupunktúrával kezelve; két esetismertetés. J Altern Complement Med. 2006;12(3):317-322.
	Schnyer RN, Iuliano D, Kay J, Shields M, Wayne P. Protokollok kidolgozása komplex kezelési beavatkozások randomizált látszat-kontrollált vizsgálataihoz: Japán akupunktúra az endometriózissal kapcsolatos kismedencei fájdalom kezelésére. J Altern Complement Med. 2008;14(5):515-522.
	Wayne PM, Kerr CE, Schneyer RN, et al. Japanese-style acupuncture for endometriosis-related pelvic apin in adolescents and young women: results of a randomized sham-controlled trial. J Pediatr Adolesc Gynecol. 2008;21(5):247-257.
	Ahn AC, Schnyer R, Conboy L, Laufer MR, Wayne PM. A Jing-Well pontok elektrodermális mérései és klinikai jelentőségük az endometriózissal kapcsolatos krónikus kismedencei fájdalomban. J Altern Complement Med. 2009;15(12):1293-1305.
	Rubi-Klein K, Kucera-Sliutz E, Nissel H, et al. Is acupuncture in addition to conventional medicine effective as pain treatment for endometriosis? Egy randomizált, kontrollált keresztirányú vizsgálat. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2010;153(1):90-93.
	Sackett DL, Rosenberg WM, Gray JA, Haynes RB, Richardson WS. Bizonyítékalapú orvoslás: mi az és mi nem az. BMJ. 1996; 312(7023):71-72.
	Lundeberg T, Lund I. Is there a role for acupuncture in endometriosis pain, or ‘endometrialgia’? Acupunct Med. 2008;26(2):94-110.