Az allergiás agyköd valódi

Aki allergiás, az tudja, milyen gyötrelmes lehet egyáltalán kitalálni, hogy mi okozza, nemhogy egy kezelhető kezelést kidolgozni, ami lehetővé teszi, hogy úgy élj, hogy ne érezd, mintha állandóan víz alatt járnál. Rosszabb a szezonális allergiára jellemző társuló allergiás állapot: Az a furcsa, nehézfejű agyi köd, amitől úgy érzed, mintha állandóan ködös ködöt hordoznál a fejedben. A The New York Times “Well” blogja szerint maga az állapot valós, még ha nem is mérhető. Bár van néhány elképzelésünk arról, hogy mi történik, nem vagyunk igazán biztosak abban, hogy miért történik.

“Ez nem olyasmi, amit egy teszttel vagy szkenneléssel ki lehetne mutatni” – mondta nekik Richard Lebowitz, a NYU Langone Medical Center orr- és fül-orr-gégésze. Ráadásul csak elméletek vannak arra vonatkozóan, hogy miért történik ez. A Times szerint az uralkodó: Az allergia gyulladás, a gyulladás pedig olyan immunválaszt vált ki, amely egy citokinek nevű fehérjét termel, és a fertőzés ellen harcoló citokinek okozzák ezt a hatást – ugyanazt, amit gyakran megfázáskor is érzünk.

Ez így már majdnem menőnek hangzik, mintha az allergiás agyköd csak a fejed háborúzik az arcüregeddel, de persze semmi menő nem volt még olyan szar érzés, amit úgy lehetne leírni, hogy “sajtkendőn keresztül látod a világot”. De még inkább a lényegre térve:

“Talán hatékonyabb kezeléseket kapnánk, ha a tudósok megértenék az allergiát, de az allergiás reakciók hátterében az okok őrjítő szövevénye áll” – írta Carl Zimmer tavaly a Quartzban egy cikkben, amelyben megpróbálta megérteni az allergia szegényes tudományát. “A sejtek felébrednek, vegyi anyagok szabadulnak fel, jeleket továbbítanak. A tudósok csak részben térképezték fel a folyamatot.”

Zimmer együtt lógott Ruslan Medzhitovval, a Yale School of Medicine kutatójával, aki évtizedeket töltött az immunológia tanulmányozásával, és nemrégiben nekilátott annak a kérdésnek, hogy miért leszünk egyáltalán allergiásak. A vezető elmélet szerint – jegyzi meg Zimmer – az allergia a “parazita férgek elleni védekezés hibás működésének” a következménye – a fertőzések elleni küzdelem megmaradt rendszere, amelyre már nincs szükség, és amely most egy szélsőséges túlkompenzációval jár a részünkről. Alapvetően az allergének úgy néznek ki az immunrendszerünk számára, mint az élősködő fehérjék, ezért ugyanolyan választ adnak, de ez túl sok. Medzhitov azonban nem ért egyet azzal, hogy valójában ez történik. Zimmer írja:

Medzhitov szerint ez tévedés. Az allergia nem egyszerűen biológiai baklövés. Ehelyett egy alapvető védekezés a káros vegyi anyagokkal szemben – egy olyan védekezés, amely több tízmillió éven át szolgálta őseinket, és ma is ezt teszi. Ez egy ellentmondásos elmélet, ismeri el Medzhitov. De abban is biztos, hogy a történelem igazolni fogja. “Szerintem a szakma abban a szakaszban fog megfordulni, amikor sokan ellenállnak az elképzelésnek” – mondta nekem. “Amíg mindenki azt nem mondja: ‘Ó, igen, ez nyilvánvaló. Persze, hogy így működik.”

Más szóval, az allergiás reakciók nem rosszak; valójában megvédnek minket. Zimmer a testünk otthoni riasztórendszeréhez hasonlítja, és azt mondja, hogy ezek azért lehetnek növekvőben, mert fokozatosan áttértünk a beltéri életre, a mérgező vegyi anyagokkal teli, “tisztább” otthonokra. Más kutatások szerint azok az emberek (például az amishok), akik farmokon nőnek fel, különösen a tejelő tehenek közelében, kevésbé hajlamosak a betegségre.

Azt azonban senki sem tudja, hogy egyesek miért allergiásak, mások pedig miért nem, vagy hogy egyeseknél miért születésüktől fogva, másoknál pedig később alakul ki, vagy hogy miért tűnhetnek el teljesen, jegyzi meg Zimmer. Medzhitov azonban úgy gondolja, hogy be tudja bizonyítani egerekkel, amelyek antitestjeit a megfelelő módon hangolták, hogy szükségünk van az allergiás reakciók által nyújtott pajzsra, bármilyen nyomorúságos is, mert különben a toxinok károsítják a szöveteinket és szerveinket. Más szóval, az allergiás védelmi rendszer jó – csak azt kell tudnunk, hogy egyes emberek rendszere miért reagál túl, és miért teszi őket nyomorúságossá.

Ez radikális változást jelentene az allergiáról alkotott képünkben. Ez például azt jelentené, hogy az allergiás reakciók blokkolása – amit az allergiagyógyszerek alapvetően tesznek – rossz kezelés, és ki kellene találnunk egy újat. Mindezektől senki sem fogja jobban érezni magát, aki allergiás vagy agyi ködben szenved, de legalább azt jelenti, hogy talán végre megtudhatjuk, mi a fene folyik itt, és mit tehetünk ellene.

Tracy Moore

Tracy Moore a MEL munkatársa. Minden puha tudományról tudósít, mint a pszichológia, a szex, a kapcsolatok és a nevelés, de mivel ez egy férfimagazin, időnként a kemény tudományokról is. Korábban a Jezebelnél dolgozott.